Táska a méteren aluliaknak is jár, ebben egyet kell értsen velem minden rendes, becsületes designfüggő szülő. Amikor aztán méter fölé nő, akkor meg saját maga is követelni fogja, hogy neki is legyen valami tatyója, amiben az oviba viheti a kisebb és nagyobb, majdnem-felesleges-ellenben-létfontosságú cuccokat.

A milyen-legyen-az-a-táska kérdést nem fogom itt és most praktikussági szempontból elemezni - bár az is megérne egy posztot -, hanem csak és kizárólag ezeknek a kutyis tatyóknak szentelném a figyelmet. Miért is kellett beléjük szeretni egy pillanat alatt? Azon kívül, hogy magát a gyártót szeretjük, mert dán, és mert az elefántos fogast már kedvenceltük? Természetesen a csont miatt. Hát nem ennivaló? Legalábbis a táskákon lévő kutyáknak mindenképpen az.

Forrás: Franck&Fisher