Mit tehet az egyszeri várandós, még "csak" háromgyermekes anya, Ashley Ann, ha a férje Egyiptomba utazik nem sokkal a szülés előtt? Naná, hogy bútort kezd gyártani a család egyetlen leendő leányutódjának. És nem csak sima virágtartót, vagy falra szerelhető polcocskát. A fenét, nem adja alább egy raklapokból készített heverőnél! Amin össze lehet bújni a gyerekekkel, lehet olvasni mesét együtt, vagy csak megbeszélni az élet nagy dolgait.
A recept pedig a következő: végy két masszív raklapot, majd alaposan csiszold le őket - igény szerint a fa ezután kezelhető is -, azután a két raklapot felül és alul is erősítsd egymáshoz. Szerelj négy kereket a négy sarkára, egyet pedig a közepére - ez esetben csak ez bolygósított, a négy sarkon lévő fix. Tegyél rá egy vastag matracot, néhány párnát, takarót és kész.
Ez esetben egyébként a kismamának annak ellenére is volt segítsége, hogy férje éppen többezer kilométernyire tartózkodott: mégpedig a nagyfiú személyében, aki ránézésre nem lehet több ötévesnél, mégis profikat megszégyenítő módon kezelte a csiszológépet. A kész ágy mögé a kreatív anya egy régi ajtólapot szerelt fel háttámlaként, mégiscsak kényelmesebb így az olvasás, mint a hideg falnak dőlve. És még jól is néz ki. Lecsiszolva, lelakkozva pedig szálka sem megy a kicsik ujjába miatta.
Az azóta már majdnem egyéves kisasszonyt - boldogat neki előre is! - egyébként is csodás szoba várta: a család tagjainak mindegyike hozzátett valamit, úgy gyűjtötték egybe egyenként a maguk - sokszor kézzel gyártott - kincseit. A végeredmény valami lélegzetelállító eklektika, nem kevés romantikával, sok-sok nézegetni és rácsodálkozni valóval, túláradó lányossággal, ügyesen elkerülve a giccsességet.
Forrás: Ashley Ann - Under The Sicamore
KOMMENTEK