A gyereknek ez volt az első találkozása az alkotással és a színekkel. Imádta, hosszú ideig képes volt csendben - mondom, csendben! - eltapicskolni vele egy szép nagy papír felett. Vagy inkább rajta. De az ujjfesték nem két fillér, főleg akkor nem, ha olyan tempóban fogy, mint anno nálunk.
Kár, hogy nem akkor találtam rá erre a receptre. Mert akkor tonnaszámra gyárthattam volna a gyereknek az ujjfestéket, cserébe a csendért. De íme a recept, hátha másnak is jól jön:
- 3 evőkanál cukor
- 1/2 teáskanál só
- 1/2 csésze kukoricakeményítő
- 2 csésze víz
A hozzávalókat összekeverjük egy serpenyőben, majd addig melegítjük, míg a massza besűrűsödik. Lehűtjük, tégelyekbe töltjük, majd tetszés szerinti színű ételfestékkel színezzük.
És indulhat a festés! Ettől tuti semmi baja nem lesz a gyereknek!
KOMMENTEK