ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

A babás fotósorozatokat általában olvadozva nézik az emberek, mert hát de aranyos és milyen cuki fejet vág. Ez a sorozat nem egészen ilyen, bár kétségkívül helyes a kölkince feje rajta. 

Karaktereknek beöltöztetett baba van a képeken, az indíttatást nem fejtjük most meg, csak kérdést teszünk fel. Tetszik vagy sem? Vicces vagy inkább mégsem? 

Tudom-tudom. Tele a padlás plüssökkel és az egyéb jellegű textil micsodákkal… De néha muszáj idecitálni egy-egy kupaccal, hátha valakinek még nincs tele velük a lakás minden szeglete. Másrészt meg ellenállhatatlan a késztetés, ha ilyen jópofa és egyedi garnitúrába botlik az ember, mint ezek itten.

Az Adatine brand mögött két jóbarát Elena és Leva rejlik, akik a nem is olyan távoli Litvániában gyártják szorgos kézimunkával a mesebeli banditákat. A róka mint olyan, mondhatni toposzként adja magát, de jól áll a szerep a malacnak is. A szívrabló nyulacskák pedig még az én szőrrel bélelt morcos lelkemet is pikk-pakk belakták.

Ha héliumos lufi kerül a közelünkbe, a gyerekkel egymás kezéből kapkodjuk ki, hogy kiszívhassuk belőle a - tudom, hogy egészségtelen, de - roppant mókás gázt. Aztán együtt fetrengünk a röhögéstől, hogy anyám, de hülye hangod van, énekeljük már el a tavasziszélt kánonban. De megenni egy héliummal töltött lufit még istenbizony sose jutott eszünkbe!

Nem úgy, mint Grant Achatz-nak, a chicagói Alinea's étterem séfjének, aki a molekuláris gasztronómia mestere is egyben. A képen látható lufik mindegyike héliummal töltött és dehidratált almacsíkkal van elkötve. A séf azt ajánlja vállalkozó kedvű vendégeinek, hogy a lufit nyelvükkel lyukasszák ki, majd szippantsák ki belőle a héliumot. Aztán a maradékot tessék szépen befalni.

Ha lenne sok pénzem, most fognám a gyereket, és meg sem állnánk Chicagóig...

Forrás: Technabob

A hőmérséklet emelkedtével, nő a szabad testfelület is, ami fokozott horzsolásveszélynek van kitéve. Szóval nem árt készenlétbe helyezni a sebkezelő kézicsomagot, és benne a ragtapaszokat. Hála az internet bőségszarujának és a fogyasztói társadalom kiszolgálására felesküdött designereknek a barna készségek már a múlt homályába vesznek, és számtalan színes csoda közül válogathatnak a kisgyerekes felhasználók.

Az alant bemutatott csomag is színes, de kicsit túlmutat a témában elkövetett mesefigurás rokonain. Szerintem vicces és emlékezteti a szülőt, hogy egy gyógypuszi vagy egy panda-ölelés regeneráló hatása megsokszorozza a ragtapasz hatásait. És most így virtuálisan ott is marad, hogy tovább fejtse ki hatását!

Forrás: Holy Cool

A KURA ágy nem véletlenül az egyik legnépszerűbb gyerekbútor a svéd bútoráruház palettáján. Végtelenül egyszerű, mégis sokoldalúan felhasználható, és bár ronda, de tulajdonképpen egész jól illeszkedik - pontosabban meghúzza magát - bármelyik gyerekszoba világában. Mondjuk, nem muszáj ám rondának lennie, ha a szülők hajlandók egy kis IKEA-hackelésre.

Álljon itt elsőként ez a csajosított változat, aminek esetében a natúr fa részeket a szülők feketére festették, majd az oldaltáblákat scrapbook papírral vonták be. A végeredmény tagadhatatlanul lányos, elegáns, és jól reprezentálja, hogy a sötét színeknek igenis van létjogosultságuk a gyerekszobában is.

A következő esetben az ágyat két gyerek használja, a mama itt barnára festette a fa részeket, kivett néhány oldalpanelt, majd a maradékot falburkolattal látta el. Bár maga a szoba személy szerint nekem nem tetszik annyira, ez a retrósított ágy viszont nagyon bejön, kreatív, ötletes megoldás.

Hercegnősített változatot készítettek a következő ágy tulajának szülei: az oldalpaneleket anyaggal vonták be, és mivel csak egy gyerek birtokolja, az alsó részen egy elkülöníthető kuckót is kialakítottak. Ahová visszavonulhat, ha hercegnői tevékenységei már kissé kifárasztották, sőt a külvilágot is kirekesztheti, ha elhúzza az eredetileg zuhanyzófüggönynek szánt textíliákat.

A művészettel nem vitázhatunk, már sokszor írtam, most is leírom: tulajdonképpen bármi és minden belefér. Beck Wheeler ausztrál művész fejébe például az ette be magát, hogy fából készítsen játékokat, amiket használt konyhai szűrőkkel kiegészít.

Hívhatjuk szobroknak őket, de akár meg is ihlethetnek minket, ha esetleg az otthon fellelhető felesleges konyhai eszközeinket fel szeretnénk használni és újrahasznosítani. Szedjük le a régi babák kezét és mondjuk helyettesítsük elhasznált fakanalakkal. Utána pedig mindezt adjuk el úgy a gyereknek, hogy ezt az ő művészi énje fejlesztésének érdekében tettük.

Forrás: Beck Wheeler

Hirtelen beköszöntött a tavasz, és erről empirikus úton is megbizonyosodhattunk a hétvégén, midőn örömmel tapasztaltuk, hogy a felügyeletünkre bízott kiskorúak nem fagytak oda a játszótér fém alkatrészeihez. De sajnos, kedves internetező gyerekek a játszótérajánlókra még várni kell egy kicsit! Addig is egy újabb külhoni ajánló következik, mégpedig a Dániából.

A skandináv országok gyermek- és természetszeretete már-már közmondásossá kezd válni, így nincs mit csodálkozni azon, hogy a két halmaz keresztmetszetében található játszóterek terén is előtte járnak a világnak. Az viszont hogy a dán fővárosban ennyi lélegzetelállítóan pazar hely található még ezzel együtt is meglepő.

A játékok fából készültek, színesek, és tematikusak. Az ország adottságait tekintve persze a tenger sokszor visszaköszön, mint téma, de van itt óriásgyümölcs, óriáspók gombákkal, és hullámzó házak is. Talán ha személyesen fedeznénk fel Koppenhágát , találnánk Andersenest is…

Szinte tuti, hogy minden kislánynál eljön a királylányos-hercegnős időszak, nincs mit tenni, valami módon genetikailag kódolva van ez beléjük. De a kisfiúk egy része is átesik egy herceg-király-lovag fejlődési szakaszon. Ha pedig egyszer így történik, miért ne adhatnánk meg a koronás főknek, ami jár nekik: egy igazi koronát! Nagyon egyszerűen, rézdrótból, és hogy le ne hulljon idő előtt a királyi főről, két csattal rögzítve. Hogy minden ízében átélje a gyerek a nemesség érzését.

Forrás: Etsy.com - WireDreams

Szeretitek az állatos faldekorokat a gyerekszobában? Én igen, főleg, ha kicsit stilizáltan, esetleg retró mintákkal jelennek meg. Persze, lehet venni ilyen falmatricákat - kemény pénzekért -, de egyszerűbb, ha inkább otthon készítjük el. Textilből.

És nem is nehéz: kell hozzá sablonnak való papír, olló, ceruza, könnyű pamutanyag, keményítő, dekupázs ecset és még pár apróság, mint valami törülköző, hogy megvédjük a padlót. A következő lépés a sablon elkészítése, majd az anyag kivágása ennek alapján. Aztán jöhet a keményítő meg az ecset, előbbivel alaposan el kell áztatni az anyagot, utóbbival pedig szépen fel lehet simítani a falra.

Az így készült faldekor később el is távolítható, anélkül, hogy a fal sérülne - lehúzható simán, de ha vízzel átitatjuk, szinte magától leesik. Sőt, át is helyezhetők, ha az eltávolítás után az anyagot kiöblítjük, amennyire lehet, eltávolítjuk belőle a nedvességet, majd újra a fenti módon kezeljük.

Zseniális ötlet, fillérekből! Sőt, igazi reciklálási projekt is lehet belőle, ha maradék anyagokat használunk fel hozzá.

Forrás: Delia Creates

Nem újkeletű találmány, hanem újraélesztett, 1965-ben már a Kenner piacra dobta az apanyerget. Szinte hallom a szlogent, hogy "Nyergeld fel apádat és tedd lóvá!". Kicsit morbid, de persze praktikus szempontból közelítve mennyivel jobb így apának és a gyereknek is, hogy egy kényelmes, párnázott nyeregben hordozva körül, lehet lovacskázni.

Forrás: Laughing Squid

Örök probléma nálunk még mindig, hogy a gyerek nem akar sötétben aludni, pontosabban az elalváshoz még mindig kell neki a lámpafény. Nem túl erős, csak annyi, hogy lássa, nem leselkedik rá semmi veszélyes a szobájában. Ez a megoldás pont elég lenne neki, például.

Ráadásul ezzel a módszerrel egy tök egyszerű, olcsó ágyból is remek és stílusos alvóhelyet rittyenthetünk a nagyobbacska gyereknek: kell hozzá pár csillagos fényfűzér - IKEA, jaja, de máshonnan is beszerezhető -, meg karton vagy textil, előbbi esetében némi festék is. És kész.

Forrás: Funky junk Interiors

Emlékeztek gyerekkorunkban azokra a jó kis játszóteres alagutakra? Nem tudom, más játszótereken is volt-e ilyen, az én gyerekkoromat végigkísérte, ahogy térden csúszva átmásztunk rajtuk, meg a tetejükön egyensúlyozva végigszaladtunk mindig.

Ezt az emléket hozta elő belőlem ez a gyerekszobába való polc design, ami tipikusan az a fajta, hogy a gyerekek őrült mód élveznék, ha lenne ilyen, míg a szülők néha infarktust kapnának tőle, hogy már megint hol mászkál az a gyerek. A nagyobbik csőbe reménykedem, hogy egy felnőtt is beférne, én kuckóznék benne szívesen.

Forrás: MPR Design

Szerkesztőségileg odavagyunk az olyan ötletekért, amelyekkel az étkezés, az evés igenis, szigorúan játékká tehető! Mert a szülői csesztetés helyett így jobban fogy még az étel is, hát még az idő, no meg miért ne játszhatna anya-apa is a kajával a közös vacsoránál, csak úgy levezetésképpen egy nehéz nap után?

Na, ezért szerettem bele Boguslaw Sliwinski tányérkollekciójába, ami fiús családokban fix, hogy siker lesz, még akkor is, ha a gyerek nem válogat és turkál, hanem eszik rendesen. De szerintem a lányok sem utasítanák vissza, hogy ilyen tányérokban kerüljön eléjük az étel. Merthogy a tányérok mindegyikén valamilyen szállítóeszköz jelenik meg, a gyerek meg olyan körítést készíthet hozzájuk, amilyet csak akar. Meg ami elé kerül.

Azt hiszem, az arctányérok mellett elférnek ezek is a szívemben, mint kiskedvencek, a maguk egyszerű, pár vonalas kis módján. Sőt, azt hiszem dukál melléjük még megfelelő evőeszköz is - mondjuk szerelős.

Forrás: Boguslaw Sliwinski 

Mert az úgysem bír semmit, legalábbis a dal szerint. De ezek a farkak akár egy egész család kabátmennyiségét is. Pedig semmi nagy különlegesség nincs bennük, sőt: otthon is bárki elkészítheti.

Hiszen nem kell hozzá más, mint egy falap, néhány egyszerű, olcsó fémfogas, no és persze némi festék. Meg kézügyesség, az sem árt. És akkor ilyen csúcs fogast lehet varázsolni az előszobába vagy a gyerekszobába, aztán meg lehet veszekedni a gyerekkel, hogy akassza már fel a kabátját, ha már van a fogas. Mert úgyse fogja, élettanilag képtelen rá.

Forrás: Martha Stewart

Egész városos mesejátékot eljátszhatunk ezzel a puzzléval, amiben mászkálnak a rumos üveggel a matrózok és énekelnek az afrofrizurások az esti koncerten. Megelevenednek, életük és személyiségük van, sokkal többek, mint puzzle figurák.

Személyes kedvencem a súlyzós erőember és a tacskó. De ne legyek diszkriminatív: a karakterek mindegyike helyes és jól kihasználható a játék során.