Karácsony előtt, akárcsak minden gyerekcuccból, gyerekkönyvből is hatalmas halmokat tolnak az arcunkba, illetve a kezünk ügyébe a boltok. Ha nem sikerül a rémisztő Alexandrás lapozók és a kötelező hercegnők/verdák kupacok közül kihalászni valami normális darabot, akkor itt egy kis válogatás azokból az újdonságokból, amelyekben gyönyörködtet a rajz, szórakoztat a szöveg.

A szép/dizájnos gyerekkönyveket alapvetően a Pagony, a Naphegy, a General Press, a Csimota kiadásában kell keresni, de pár kisebb kiadó, például a Vivandra is tartogat jó darabokat. Nem rég beszállt a versenybe a Magvető is, bár ők azért inkább a felnőtt olvasókat célozzák meg egy-egy meséskönyvvel. A hagyományosan gyerekkönyvet kiadó Mórának még mindig nem sikerült semmi innovatívat felmutatni, legnagyobb erényük a Réber által illusztrált Janikovszkyk folyamatos újrakiadása.

Akkor csapjunk bele! Jó hosszú listám van, minden garantáltan szép könyvről csak pár szót! Csak mesék, az ismeretterjesztőket most kihagytam.

A Naphegy karácsonyra nem rukkol ki különösebb újdonsággal (a vakondos sorozatuk nálam túl van a giccshatáron és untat is), a Művészi Mesekönyvek sorozat most áll egy kicsit. Aki viszont még nem vette meg a Nádori Lídia - Kun Fruzsina alkotópáros Sárkány a lépcsőházban című mesekönyvét, az most megteheti: nagy, négyzetes alakú, kellemes fogású kiadvány, gyönyörű, meleg, sötét színek, egyszerre bájos és kicsit szürreális rajzok, azaz festmények. Apróságok kinagyítva: egy sapka, egy kisautó, egy piros bicikli. A történetek egyszerűek, három éves kortól már biztosan mesélhetők, egy óvodás mindennapjairól szólnak hétköznapi nyelven, de egy-egy ötlettel feldobva: ilyen a pofon- és puszibolt, az örök jókívánság, ahogy a nagymama elrepül a sárkánnyal, Jancsi útravaló szilvái. Sokak szerint (én is köztük vagyok) hosszú ideje a legjobb új hétköznapi-mesekönyv.

Másodiknak jöjjön A telhetetlen hernyócska testvére, a ronda lapozók tengeréből kilógó A kelekótya kaméleon. Carle ugyanazzal a technikával dolgozik: fehér alapon gyönyörű színű és textúrájú papírcafatokból összerakott montázs. A sztori ismerős, legkésőbb valahonnan Szutyejev környékéről: a kaméleonnak az állatkertben mindenki megtetszik, mindenkitől kölcsön vesz valamit, amitől persze teljesen használhatatlan lesz, végül boldogan visszaváltozhat kaméleonná (a nevelő célzatú megszégyenítés itt elmarad). A kötet gyönyörű, a kis állatos jelzetek oldalt külön feldobják. Kicsit nagyobbaknak való, mint a hernyócska.

Szintén ősszel és szintén a Pagonynál jelent meg az Imbusz mester autót épít. Két eddig ismeretlen magyar alkotó munkája, mely enyhén retrós, visszafogott színvilágával, a nyomott minták, a szerelős részletek, a minimál, a groteszk összjátékával igazán mutatós, de gyerekbarát darab. A mese egy öreg ezermester és egy féllábú, de annál magabiztosabb kiskutya barátsága némi olajszaggal és motoros üldözéssel - beginning of a beautiful friendship. Óvodás kortól.

Nem a legújabb, de még idei a "klasszikusok újramesélve" sorozat eddig legszebb darabja, a Piroska és a farkas. Akinek megvan Molnár Jacqueline előző kötete, a Kövér Lajos, az ezt sem fogja kihagyni. Gyönyörű színek, kicsit picassos figurák, egy igazi szemtelen, csitris Piroskával. Mindez kivagdosós-felragasztós montázzsal előállítva és apró kis fekete-fehér kikacsintós rajzokkal (a nagymama mogorva macskájától a farkas szájából repkedő pillangókig) megszórva. Igazi mestermunka, és a szöveg is kellemes, bár a beépített irónia inkább a szülőnek és a nagyobb gyerekeknek szórakoztató - én inkább fejből mesélek hozzá az enyémnek.

A tavaszi eresztésből van a Kerge ABC is, melyet közösen jegyez a Magvető és a Csimota. Mai magyar illusztrátorok krémje rajzolt egy-egy állatot Varró, Szabó T. Anna és Tóth Krisztina humoros állatos rímsziporkái mellé. Igazi dizájnerdarab, mint a Csimotánál minden, de a vicces szöveg miatt ez a gyerekeknek is fogyasztható.

Hogy ne csak magyarok legyenek, bevettem egy számomra kedves külföldi kötetet is, Timo Paarvela Mérleghintáját. Téma a magány és a barátság, a rajzok elbűvölőek és nagyon magányosak. Nagyobbaknak és felnőtteknek, akik szeretik a felnőtt-gyerekek tömör világértelmezéseit.

Ugyan szintén külföldi, de az illusztrátor miatt nekem mégis magyar a General Pressnél Szegedi Katalin új Óz, a nagy varázslója. Ha máshonnan nem, a metróban reklámozott európás Szabó Magda-sorozatból ismerhetjük Szegedi Katalin finom, részletgazdag rajzait, bájos arcocskáit, csodálatos anyagokból megkomponált montázsait. Az Ózban minden benne van, ami jó Szegedi Katalinban: a repkedő ruhájú kislány, az érdekes anyagok, a mély színek, az empatikus szövegértelmezés. A szöveg pedig ugye klasszikus. Ezzel a könyvvel nem nagyon lehet mellé lőni.

Két tipikus értelmiségi ajándékkönyv következzék végül: a Parti Nagy - Banga Ferenc mesekönyv, a Pecsenyehattyú és más mesék. Banga rajzai a barokk farce-okhoz készült fametszeteket idézik: bumfordi, enyhén groteszk figurák osztott táblákon. A Parti Nagy-szöveg meg olyan, amilyen a mester: tele nyelvi leleménnyel, modern kikacsintással, nyelvhússal, de nem nyúl a népmesei cselekményhez és bölcsességhez. Ha valaki nem akarja a fejét az efféle szóteremtés-facsarás funkcióján törni, akkor nagyon szórakoztató és színvonalas olvasmány.

Kicsit másféle felnőtteknek, de szintén nekik szól Tim Burton Rímbörtön címmel megjelent verseskötete a szerző saját pálcikarajzaival. Annyiban gyerek, hogy gyerekekkel történnek benne az abszurd szörnyűségek. Az angol nonsense és a nálunk a limerickek formájában elterjedt rímjáték együttese, a Monthy Pythonra fogékony felnőtt ismerőseinknek vegyük.

Már így is rengeteg kötet került be ebbe a röp-összefoglalóba, pedig még a mesés ismeretterjesztők, mint a Takács Mari illusztrálta A csodafa, a festőket bemutató Leonardo és Gaugin szóba sem kerültek.

No és ott vannak a kevésbé különleges, de nagyon is jó darabok a sorozat-fanatikusoknak, a Kippkopp és a Cipelő cicák új részei. És amiket a kedves olvasók szeretnek legjobban az idei termésből.