Újabb gyöngyszemre bukkantunk Legoék háza táján. Egy Lego fogas, vagyis Legas a szóban forgó darab. Azért egy dologra vigyázzunk: bár jó néhány kabátot, pulcsit, egyebet elbír,  degeszre tömött iskolatáskával mégse terhelje a kölök. Ez esetben ugyanis gyaníthatóan kétségessé válhat a rendőr, az útépítő és a tűzoltó egysége.

Forrás: Lego

Kis házi, kisházi koszt, be a gyerekkel az iskolába, hogy ott is itthon érezze magát. Cukorfalat uzsonnatáskák, amik inkább játéknak néznek ki, pedig bizony beléjük fér minden, ami kell ahhoz, hogy a gyerkőc élvezhesse a távolban is a jó kis házi, kisházi kosztot.

Forrás: Jane Jenni

Emlékeztek még a szadista bölcsőre  vagy a Babacuccok a Qo'nos bolygóról című posztomra? Kedves kis klingon babáknak készült művészeti remekeket mutattam be ott, amik leginkább a Star Trek rajongó férjeknek tetszhettek.

A művész, Shi Jinsong, szerencsénkre termékeny volt ebben a kissé szadista babakellék kollekció témában, így még egy géppuskával felszerelt babakocsit, és egy igen gyerekbarát triciklit is elétek tárhatok. Az biztos, hogy senki nem kötne bele a gyerekbe a játszótéren ilyen felszerelés mellett.

A tippért köszönet vagi-nak!

Forrás: Chambers Fine Art

Lauren Castillo illusztrációi békebeli mesekönyveket juttattak eszembe. Elnézegetném őket napestig, annyira bájosak, mozgalmasak. Bár alkotójuk Amerikában él,  mégis  inkább  valamiféle olasz hatás érhető tetten a rajzokon. Nem titkolom, egyik nagy kedvencem, Brunella Gasperini könyveinek hangulata köszön vissza számomra jónéhány képen. Ha olvasta őt közületek valaki, talán megérti, miért.

Forrás: Lauren Castillo

Nem is annyira ló, legalábbis formára, bár hogy akkor mégis micsoda, azt ne tőlem kérdezzétek, inkább írjátok meg kommentben, Nektek mi jut eszetekbe róla. Ennek ellenére nekem nagyon tetszik, és csak azt sajnálom, hogy jelen pillanatban még csak koncepció szintjén létezik, ebben a formájában is egy fenntartható design verseny, a Green Gadgets oldalán bukkantam rá, de ha Nektek is bejön, szavazzatok rá Ti is, hadd nyerjen. És akkor majd valóság is nagyobb eséllyel lehet belőle, nemcsak egy jópofa álom.

Négy amerikai tervező - név szerint Aaron Tsui, Irina Kozlovskaya, Jasen Mehta és Sergio Silva - dugta össze okos kis fejét, ők találták ki Rocco-t, a hintaakármit, amin minél többet hintázik a gyerek, annál több energiát termel.

Mert ez a hintaállat két - ha jól értem - eletromágnesen áll és gördül, ami a gyerek hintázásba beleölt mozgási energiáját elektromos árammá alakítja. Az áram pedig a két fogantyúként is szolgáló fülben tárolódik. Amik valójában nem is fülek, hanem két kiszedhető lámpás: ezeket lehet használni mezei zseblámpaként, de éjjelifényként is, ha netán a gyerek félne a sötétben. A töltöttségi szint jelzése is jópofa: minél több energia tárolódott el a fülekben, azok annál fényesebben ragyognak.

Non plus ultra még a dologban, hogy maga az állat is 100%-ban méregmentes, teljes mértékben újrahasznosított műanyagból készült, így a puszta létével is kíméli a környezetet, nemcsak a funkciójával. Zseniális ötlet, egy apróság, amivel mégis nagy dolgokat tanulhat a következő nemzedék - no meg mi is.

A magam részéről teljes szívemből szurkolok Rocco-nak, és már kapott is tőlem egy szavazatot.

Forrás: Greener Gadgets és Rocco oldala

Eddig nem is sejtettem, hogy nekem ilyenre szükségem lehet, pedig - mint most megtudtam - de, kimaradt az életemből egy olyan kényelemfokozó darab, ami ezek szerint létezik, és igény is van rá. Ez pedig nem más, mint a térdelőpárna, ami arra hivatott, hogy a kölkök fürdetésekor jelentkező fájdalmas térdelést tegye kényelmesebbé.

Nem tudom hányan térdelnek a kád mellett valójában, én egy fellépőn szoktam üldögélni, de most hogy már tudom, hogy nem ez a dolgok rendje, tuti átszokom a térdelésre, csak hogy egy ilyen - egyébként igen szépséges és dekoratív - párnára szert tehessek.

Forrás: Bubba Bling

Szögezzük le: szoptatáspárti vagyok. Azt is írásba adom, hogy szerintem a fejés egy felesleges hülyeség alapesetben, bizonyos helyzetekben azonban nagyon is hasznos. Ilyen helyzet lehet pl. az, ha gyulladás áll fenn, ha tartalékolni akar az ember, vagy kimenőt ad magának egy estére, esetleg csak több tejet akar termeltetni magával.

A fejőgépek ilyenkor igencsak jó barátainkká tudnak előlépni - bár amilyen erővel tépik a mellet, időnként legszívesebben a falhoz csapkodnánk. És igen, a fejés időt igényel, amikor csak ezzel és semmi mással nem foglalkozol.

Azaz igényelt, eddig. Mert hála a jól ismert Medela és a nálunk kevésbé ismert Easy Expression Products cégeknek, ímhol feleim, a fejőgéppel összeapplikált melltartó, melynek hatalmas előnye, hogy miközben szívja egyszerre mindkét melledből kifelé a drága anyatejet literszám, te vidáman foglalkozhatsz bármi mással, hiszen a két kezed szabad marad. És akkor lehet közben a gyerekkel játszani, fontosakat telefonálni, ruhát hajtogatni, tejbegrízt főzni, laptopot nyomogatni, világot megváltani, meg hasonlók. Mert bizony egyik sem várhat egy percet sem.

Azért megnézném én azt a vállalkozó szellemű szoptató anyatársamat, aki a képeken látható könnyed mosollyal viseli ezt a kettős műveletet. És javasolnám a fejlesztőknek, hogy esetleg teszteljék már le magukon, mielőtt a következő katalógusfotókat is elkészítik.

Egyébként főleg a dolgozó - meg a nagyon elfoglalt, de otthon lévő - kismamáknak fejlesztették ki ezt a fantasztikus konstrukciót - gondolom, a kollégák számára meg minden egyes munkanap élményszámba megy, ha valamelyik asszonyka elkezd hirtelen ezerrel pumpálni. Arról nem is beszélve, hogy kíváncsi lennék rá, vajon akkor most mit is csináljunk: hordjunk magunknál egy normál melltartót is, és ha végeztünk, gyorsan öltözzünk át? Vagy gomboljuk rá a blúzunkat erre a két, nem kicsit kiálló fejőgépre, mintha nem csináltunk volna magunkból ezzel már alapból is totális hülyét?

A képeket látva először felnyögtem, aztán anyáztam, aztán röhögtem, úgyhogy most teszem is be abszurdisztánba gyorsan. Ennél hülyébb kinézetű valamit még nem nagyon láttam.

Forrás: Easy Expression Products

Ha már szörnyek: a címben szereplő négy kicsi szörnyecske Andi Green sorozatából való, valamennyi mókás, szeretnivaló figura. Ölelhető plüssváltozataik pedig, akár ismerjük a sztorit, akár nem, belophatják magukat bárki szívébe. Annyira szánnivalóan csoszvány figura valamennyi karakter, hogy én bizony beléjük szerettem. Ugye, hogy olvadós?

Forrás: WorryWoos

Mariskának nem csak szörnyei vannak - jobban mondva igazából csak egy szörnye van jelenleg -, hanem tündéri macskái, majmai és babái is. Ilyet már többször láttunk, mármint nem pont ilyet, hanem hasonlóan tündéri és zabálnivaló állatokat és babákat.

Mariska cuccai abban különböznek, hogy az útmutatót veheti meg az arra késztetést érző anya, hogy hogyan kell ezeket a cukiságokat elkészíteni otthon, a saját két kezünkkel. Erős kétségeim vannak a saját két kezemet illetően, így én biztos nem fognék bele, de készen nagy örömmel fogadnék el egy pingvint.

Forrás: Etsy.com - DIY Fluffies

Az idő most már - akár úgy tűnik, akár nem - hamarost kirándulósra fordul. Ezek a kordbársonyból és különböző maradék anyagokból készült hátizsákok - figyelem! újrahasznos! - pedig egészen biztosan meghozzák a gyerek kedvét egy kis szabadban bóklászáshoz. Nekem mindenesetre már rendesen bizsereg a talpam.

A lovas, a szivecskés, a  gitáros és az autós hátizsákokat egyből lestoppolom sorrendben az összes Vadnak, Zaphodbb kollegina kedvencét pedig igyekeztem jól elrejteni a sokféle darab közt.

És hogy Anya talpbizsergése se maradjon hosszas mászkára alkalmatos cókmók nélkül,  hát íme neki is néhány mutatós darab, a gyerekéhez passzítva.

Forrás: Bratsacks

Milyen a jó gyerekbútor? Mármint nem funkcionálisan, hanem látványra. Természetesen játékos, vidám és kedves. A legjobb, ha be lehet vonni a játékba, mint szereplőt, kiegészítőt. A Hiromitsu bútorai szerintem ilyenek, sehova máshova, csakis gyerekszobába valók, oda viszont nagyon-nagyon.

Forrás: Hiromatsu

Tegye fel a kezét, akinél otthon tele a lakás aprócska, maradék zsírkrétadarabokkal! Köszönjük, gondoltam, hogy globális jellegű a probléma a gyerekes családokban. Személy szerint gutaütést kapok, ha a szőnyegbe sikerül egy óvatlan pillanatban beledöngölnöm a piros zsírkrétadarabkát, és annak sem örülök, ha a gyerek zsebében nem fedezem fel mosás előtt.

Persze értem én a gyereket is: kidobni sajnálnám én is, rendben tartani meg nem egyszerű, rajzolni sem nagyon lehet már vele, de mi a megoldás akkor?

A Freshtea blog oldalán találtam egy nagyon kis egyszerű ötletet: gyűjtsük össze a maradékokat, tegyük bele kisebb szilikon-formákba - a blogon csokoládé öntőformákat használnak, de szerintem a sima jégkockatartók is megfelelnek erre a célra -, majd tegyük be az egészet a meleg sütőbe. Ha megolvadt a kréta, kapjuk ki, és sutty be a mélyhűtőbe.

Amikor megszilárdultak, borítsuk ki, és indulhat a varázskrétával való rajzolás. Amikor a nap tuti, hogy kék lesz, a falevél meg lila. Így szép az élet. Csak aztán nehogy a gyerek előkapja az összes zsírkrétát, hogy azokból is lepkét, macit és halat készítessen velünk...

Forrás: Freshtea 

Rebecca Varon alkotásait  egyszerűen muszáj megmutatnom Nektek. Gyönyörűségesek nemezelt képei, pihekönnyű tündérei, minden egyes darabja szinte gomolyog az ember szeme előtt, szobrászatba oltott gyapjúfestészet. Színpompás vattacukor mind, negédesség nélkül.

Bevallom, amellett, hogy ámulatba ejtett, kicsit irigylem is Rebeccát. Lenyűgöző érzés lehet, ha az ember lánya képes efféle szépségeket kreálni.

Forrás: Etsy.com - Nushkie Design

A Haitit sújtó földrengés megrázta a világot, mindenki a maga módján és saját határain belül próbál segíteni, ahogy tud. A világ kézművesei is összefogtak az Etsy.com-on és létrehozták a Craft Hope oldalt, ahova bárki felteheti az általa készített cuccokat, amiknek az egész bevételét az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières) szervezet kapja, akik Haitin segítik a bajba jutottakat. 

Három hete indult el a kezdeményezés, ezalatt 1500 tételt adtak el, 27,000 dollárt adományozva ezzel az MSF-nek. Több mint 200 kézzel készült kézműves munka található most az oldalon, ennek a harmada legalább gyerekeknek játék, ruha, kiegészítők, így van keresnivalója bőven itt a blogon ennek a kezdeményezésnek, még akkor is, ha mi innen kevés dolgot tudunk megvenni az oldalról, mert általában kevesen postáznak Magyarországra. Ráadásul az Etsy.com amúgy is a szívünk csücskében van szerkesztőségileg.

Forrás: Etsy.com - Craft Hope

Ti is biztosan hallottátok és nyilván mondtátok is már, hogy okos gyerek nem unatkozik. Aztán néha mégis. Mert semmihez sincs kedve, vagy épp semmi ötlete sincs, és különben is, bal lábbal kelt fel a jobb helyett, ráadásul az orra lóg.

Vannak ilyen napok, és az tuti, hogy ezek a leghosszabbak nemcsak gyerek, de szülőszemmel is. Mert - ahogy mondani szokás - ilyenkor a szar se jó. És nem egyszerű kizökkenteni a kölköt ebből az érzelmi mélyhullámból - igaz, nem is feltétlenül kell, hiszen jó, ha a gyerek megtanulja önmagát is szórakoztatni, nem mindig a külvilágtól várja, hogy jól érezze magát.

Azért ezzel az igazán remek ötlettel - amit a Chicken Counting blogon találtam - érdemes esetenként próbálkozni, hiszen néha tényleg csak az ötlet hiányzik. Készítsünk néhány kartonkarikát - csupa használt és maradék papír is tökéletes hozzá, így még környezetbarát is a dolog -, és mindegyikre írjunk rá egy-egy igazán remek és izgalmas tevékenységet.

Olyat, amit a gyerek egyedül is képes elvégezni: például hóerőd építés - amíg még van hó -, egy új könyv olvasása, festés vagy kollázskészítés, fényképezés, gyurmázás, levélírás - további ötletek szívesen olvasnánk Tőletek is. Persze, lehet benne olyan tevékenység is, amihez minimum ketten kellenek - például párnacsata -, de azért jobb, ha ezek vannak kevesebben.

Aztán tegyük a kis korongokat egy zsákba, jól rázzuk meg, és tartsuk az unatkozó gyerek orra elé. Egyetlen húzás és máris van mivel elütni az időt!

Forrás: Chicken Counting