Vannak helyzetek, amelyek gyakorlatilag totál lehangolóak. Ilyen például az, mikor a gyerek kórházba kerül, és kicsit is komolyabb a baj, mint egy mandulagyulladás. Például ha kiszáradással veszik kezelésbe a kicsit, ami ilyenkor persze egyet jelent azzal, hogy szanaszét szurkálják, hiszen valahogy biztosítani kell minden olyan anyagot neki, amire a szervezetének szüksége van. Szájon át meg nem megy. De legalábbis nem a remélt irányba.

Enyém gyerek minden tűszúrásra reakcióként irgalmatlan erőt képes mozgósítani, egy-egy vérvétel öt-hat ember teljes energiáját leköti úgy negyedórára. Hogy mi lenne vele, ha infúziót kötnének be neki, dunsztom sincs, gyanítom, hogy kvázi a lehetetlent kísérelnék meg vele az életüket sem féltő egészségügy dolgozói.

Sungwoo Park infúziós tasaktervei pont az enyémhez hasonló kölkincéket célozzák be: ha a sima só- vagy cukoroldat helyett egy nyalókás zacskóval közelítenének felé - a csokisnak szerintem még nagyobb sikere lenne, bár mindegy, csak nass legyen -, talán elég lenne két-három ember is a bekötéséhez. Díjazom amúgy az ötletet, mert hát valljuk be, a magyar kórházak – meg úgy egyáltalán, az ilyen intézmények – nem arról híresek, hogy túl gyerekbarátak lennének, vagy hogy jutna energia, idő és türelem a kicsik lelkével való törődésre.