Tudtátok, hogy kishazánkban az első játszóterek - természetesen Budapesten - még az első világháború előtt épültek? Bár eredetileg 13 játszóteret szerettek volna felhúzni, végül csak három került átadásra: a Marczibányi téri, a Simor utcai és a Soroksári úti játszóterek. Aztán jött a háború, és játszózásról egy ideig szó sem lehetett.
1926-ban egy politikai lap, az Újság karolta fel az ügyet, mivel a hivatalok még mindig csak tétlenkedtek, és folyamatosan tudósított arról, hogy áll a játszóterek ügye. Ennek köszönhetően a vöröskeresztes nővérek Budapest tizenhat terén délutánonként társasjátékokat rendeztek, ha már rendes játszóterek még nem álltak rendelkezésre. Végül 1927-ben az orvostársadalom is a játszóterek létesítésének ügye mellé állt, ők természetesen egészségügyi indokokból érezték szükségesnek ezek létrehozását.
Egy évvel később be is indultak az építkezések: a Gellért téren, a Tisza Kálmán téren, a Bécsi úton, az Almássy téren, a Városligetben és a Klauzál téren is megnyíltak az első modern, csúszdákkal, hintákkal és egyéb játékokkal ellátott játszóterek. Ekkor alakították át a Marczibányi téri és a Simor utcai teret is, ettől kezdve már sportcentrumokként működtek tovább, vízvezetékkel és világítással felszerelve.
Utána egyre több hasonló tér jött létre - a második világháború után, 1949-ben ismét nagy játszótérépítési hullám vette kezdetét. Volt olyan időszak, mikor csak Zuglóban 15 játszótér várta a csemetéket.
Bezzeg ma számos teret felszámolnak, mert az önkormányzatoknak nincs pénze arra, hogy az európai uniós szabványoknak megfelelően felújítsák. Milyen kár, hiszen közben folyamatos problémát jelent, hogy a mai gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban és egyre kevesebbet mozognak. Úgy egy évtizede ugyan szintén volt egy hullám, mikor a Máltai Szeretetszolgálat létesített a lakótelepeken remek játszókat a kulcsos gyerekek problémájának felszámolására, ám ez is mostanság mintha lecsengett volna, már nem hallani arról, hogy új teret avatnának.
Közben a szerencsésebb kerületekben azért megújulnak, megszépülnek a terek, külön öröm, hogy ma már minden téren olyan burkolat van, amin aztán lehet zakózni nagyobb balesetektől való félelem nélkül. Emlékszem, én anno dobtam egy kellemes fejest a félkör formájú hídmászókáról lógva, természetesen egyenest a betonra. Azt azért sajnálom, hogy a saját gyerekkoromból ismert játékok eltűntek, különösen az a világoskék mászóka hiányzik a mi terünkről, aminek ház formája volt, és a tetején ülve órákat lehetett csacsogni a nagyon fontos dolgokról.
És bár gyerekkorom magyar játszótereiről nem nagyon találtam fotót, illetve a Játszótér.com oldalán - ahol még többet megtudhattok a játszóterek történetéről - van néhány fotó szüleink és nagyszüleink játszótereiről, azért találtam egy olyan oldalt, ahol a hetvenes évekbeli, amerikai játszótereket nézhetitek meg - és majd észlelhetitek, mennyire űrutazás fanatikusok lehettek akkoriban.
Nektek mi volt a kedvenc játékotok a játszótéren? És milyen lenne az ideális játszótér?
KOMMENTEK