Elterjedt nézet, hogy az újszülöttek kvázi vakok, ám ez egész egyszerűen nem igaz. Az újszülöttek látnak, igaz, a fókuszuk még nem a legtökéletesebb - bölcs módon úgy intézte a természet, hogy a legélesebben nagyjából arra a távolságra tudjanak fókuszálni, ahol az anyjuk-gondozójuk arca lehet, ha ölbe veszi őket.

Látnak bizony, és még csak nem is fekete-fehérben, hiszen a szem felépítése a születés után alapvetően már nem változik, ott vannak már azok a csapok és pálcikák, ahol lenniük kell. Az viszont tény, hogy a pasztelszínekre nem reagálnak akkora érdeklődéssel, mint a tiszta, élénk színekre, ahogy a sima, egyszínű felületekkel szemben is jobban preferálják a mintákkal tarkított felületeket. Ennek oka nagyon egyszerű: a kontrasztok segítik a látott dolgok értelmezését, feldolgozását.

És mivel a kontrasztok a legélesebben természetesen fekete-fehérben érvényesülnek, naná, hogy az aprónép minden fekete-fehér és mintás dolgot előszeretettel tanulmányoz az ébrenlét nem is annyira rövid ideje alatt.

Ezért aztán biztos vagyok benne, hogy az ausztrál Katey Love fantasztikus grafikáival illusztrált "Mesmerised", az újszülötteknek készült könyv - nevezzük képeskönyvnek, lapozgatónak inkább, hiszen sztori nemigen van még benne - valóban sikert arathat az épphogy csak idecsöppentek körében is. Talán van remény rá, hogy egyfajta hipnotikus transzban ámulva az ábrákon még a hasfájásról is elfeledkeznek.

Ez pedig  - lenyomva kemény négy hasfájós hónapot, nappalt és éjszakát anno a kölökkel -, ha csak öt percig is tart, valódi, hamisítatlan áldás tud lenni a végletekig kimerült, segítség nélkül, a túlélésért küzdő anyának.

Forrás: Book for Newborns