A gyerek gyakorlatilag csak sajtos szendvicset hajlandó enni, ha épp nincs meleg étel, a felvágottakat messziről ignorálja, szerinted tud valamit, amit mi nem. De a sajtok közül is csak egy-két félét hajlandó enni, a többire csak húzza a száját. Szerintem nem egyedi eset a miénk, a gyerekek válogatnak, lehet, hogy élettanilag ilyenek, aztán mégis ember lesz belőlük. Arra már rájöttem a borotvaéles eszemmel, hogy könyörgéssel, kényszerítéssel mit sem érek, ha kajáról van szó.

Úgyhogy marad a másik verzió: tegyük valamilyen módon vonzóvá az ételt. Például tálaljuk úgy, hogy az elképedéstől csak akkor kapjon észbe, mikor már az étel a gyomrában landolt. Na, pont erre képesek a következő kis készségek a Lunchpunchtól. Ezek a formák bármilyen szendvicset - bármilyen méretű és formájú kenyérből - alaposan kifiguráznak, ha a kész termékre erőből odanyomjuk. Vagy a gyerek, mert ő is meg tudja csinálni.

Mert például vághatunk egy szendvicsből kirakós darabokat, akár négyet is rögtön, amiket aztán egymáshoz lehet erősíteni, de negyedenként be is lehet libbenteni a buciba, úgy mégsem tűnik egy egész szelet kenyérnek, ennyit még egy óvodás is simán bepuszil.

Az „itt repül a repülő” frázis analógiájaként pedig mostantól mondhatjuk azt is, hogy nézd, kisfiam, vágtam neked egy szelet repülőt, vonatot, teherautót, kocsit. Hát melyik járműaddikt férfikezdemény tudna ennek ellenállni?

És akkor még az örök aduászt, az állatvilágot fel sem említettük. Bár a legelszántabbaknak lehet vele problémája, mert hát ki hallott már olyat, hogy a kedvenc Buksi kutyát befaljuk reggelire, Flippert, a delfint meg vacsira? Azért biztos vagyok ám benne, hogy a legtöbb gyerek lelkiismeret furdalás nélkül benyel egy elefántcsaládot vagy egy pillangót.

Ám a kedvencem mégiscsak a mesebeli formaszett. Persze, ez csak azért lehet, mert bennem is elveszhetett – jó mélyen – egy királylány, amit ebben a készletben megtalálhatunk. A klasszikus békakirályos mese minden fontosabb kelléke megelevenedhet a gyerek tányérján, van itt koronás béka meg virágoskert, és persze, a szívek királynője is.

A LunchPunch egyébként ökoszemléletű cég, minden termékük és azok csomagolásai is teljes mértékben újrahasznosított műanyagból készültek, amikben természetesen nincs sem ólom, sem ftalát, és még a mosogatógép is tisztítsa. Ja, és hogy még itthon is elérhető, azt nem is említettem, pedig pont a szerkesztőség egyik kedvenc webshopjában, a Varázserdőben beszerezhető, akár még karácsonyig is.

Forrás: Varázserdő