Az elmúlt hét év során valahogy nem sikerült igazán jó pelenkázótáskát beszereznem. Vagy a színével-mintájával voltak gondjaim – az egy kaptafa, vagy a csicsahegyek közt válogathattam – vagy a tartósságával, esetleg a tárolókapacitással, te jó ég, mennyi mindennek kell megfelelnie egy egyszerű anyamotyónak… Szóval, szép lassan letettem arról, hogy pelenkázótáskának pelenkázótáskát hordjak. Legyen nagy, tegye szabaddá a kezeimet, – lehetőleg legalább hármat, ugye – legyenek apró rekeszei, legyen oldalt valami tárolója, legyen vízálló, bírja a strapát, a megcsócsált kiflicsücsök és a kilöttyent ásványvíz ne amortizálja le első körben az alját, és könyörgöm, ne legyen csupacsicsa, hogy rajtam kívül apa se kapjon frászt, ha a vállára akasztom: hát olyan nagy kérés ez?

Úgy láttam, olyan. Most viszont, találtam pár hordhatós, jópofa darabot, a Baby Bee Bags kollekciójából tudnék választani, ez egészen biztos, szerintem apa is, hiába mondja, hogy neki mindegy. Háton is, vállon is hordhatóak a táskáik, állíthatós vállpánttal, csattal záródnak, vízállóak, tele vannak belső tárolózsebekkel, van pelenkázólapjuk – itt jegyzem meg, ettől már ennyi év után el is tekintenék, praktikusabb az eldobhatós alátét, de legyen, ha adnak hozzá, igazán nem veszem sértésnek.

Egyébként pedig a háton viselt fazonok nem is néznek ki pelenkázótáskának, sőt. Ennek nagyon tuti darabnak itt külön is megmutatom a képét, hogy ha valaki találkozik vele, hát súgja meg neki, hogy nagyon, de nagyon az esetem.

 Forrás: Baby Bee Bags