A gyerekeknek szánta Peter Bristol ezt a szekrénykét, amiben eltévedni nem lehet, mert a fiókok, zseniális módon, az adott ruhadarabot formázzák. Az én fejemben mégis inkább apukák képe villant be, mert ha kicsit is olyanok, mint nálunk apjuk, akkor sok férfi áll a fejét vakarva a szekrény előtt, amikor neki kell öltöztetnie a gyerkőcöt.
Férfiaknak való szekrény ez, olyanoknak, akik a kitárt szekrényajtóból kiabálnak ki, hogy hát itt bizony nincs egy fia nadrág sem, piros meg végképp nem, sőt, szerintük nincs is egyáltalán semmilyen piros cucc abban a szekrényben. Anya ilyenkor odalibben és az apa szemmagasságában lévő polcról elegánsan leemeli a piros nadrágot, amit a gyermek óhajt. Majd enyhe félmosollyal nyugtázza, hogy "hát igen, kicsit színtévesztő és kicsit bénázik néha, de az enyém".
Ha ez a kis forgatókönyv ismerős, akkor javaslom a szekrénykét megmutatni otthon apjuknak, hogy akárhonnan is, de ilyen kell, moströgtönhirtelenazonnal. Persze csakis az ő érdekében.
Forrás: Peter Bristol
KOMMENTEK