Disznó szerencsém van, ez már többszörösen megállapíttatott. Tűréshatáros szöveg következik, éjszakánként többszörösen ébredő, zombimód bolyongó anyák, kérem, most ne nézzetek ide.

Az éjszakai szoptatások számomra ugyanis nem okoztak annak idején túl nagy megrázkódtatást. Mi több, a szememet sem kellett kinyitni, egy idő után már félkábán hagytam csak, hogy apa ébredjen, tegyen-vegyen, majd az éhező dedet rám cuppantsa. Mit nekem éjszakai fény, belealvás, egyéb csökevények! A jóllakott gyermek dolga végeztével nyilván valahogy lecsatlakozott, apja – úgy is, mint bezzeg -, ágyba tette, lényegében mindenki jól járt ezzel a menetrenddel – zokszava legalábbis senkinek nem volt.

Így aztán nem is lettem volna hálás felvevőpiaca a Nighty Night mellfényének, pedig esküdni mernék, hogy hasznos segédeszköz lehet, hiszen még beájulás-riasztóval is szerelt. Már ha valaki van olyan elvetemült, hogy minduntalan riadni akar.

Forrás: Nighty Night Nursing Light