Engem erősen izgattak a felhők gyerekkoromban. Hogy mégis miből vannak, és milyen lenne rajtuk ülni, de főleg aludni. Olyan puhának és kényelmesnek tűntek. Sokszor képzeltem, hogy milyen jó lenne ott üldögélni, és lelógatva a lábamat lenézni az emberekre. Szerintem ezzel nem voltam egyedül, a felhőkről való ábrándozás a gyerekkor része.
A képen lévő felhőpárnák ezért is nőttek egyből a szívemhez: Donna Wilson - aki szuper szőnyegeket is készít - jóvoltából végre valóra válhatna az ábránd, hogy egy felhőn hajtom álomra a fejemet. Persze, ez egy gyerekekről szóló blog, úgyhogy természetesen nem magamnak venném meg, hanem a lányoknak, és legfeljebb nagy néha elcsenném egy kis álmodozásra.
Forrás: Donna Wilson
KOMMENTEK