Amikor megláttam ezeket az idétlen játék-rongyfigurákat, először ez ugrott be: „Csóóórikáim… vajon mit vétettek?” Amikor pedig kiderült, hogy tulajdonképpen nem is ők adják a Maiike fő profilját, hanem csupán az elkészült takarók, párnák rongymaradékaiként keltek életre, mondván, hadd játszanak a kölkök is, hát még jobban ellágyultam.

Zabálnivalóak, édesek, pihepuhák, csálék és meg kell tőlük veszni, hogy az ember egyik-másik láttán teljesen könnybe lábad. Átvillant rajtam – csókolom, Freud bácsi! – hogy nem is el-, hanem inkább befogadnám őket. Én teljesen kész vagyok, úgyhogy csendben mutatom.

Forrás: Maiike