Valószínűleg a háztartásunkban fellelhető óriási mennyiségű, jórészt hagyományosnak mondható plüssjátékok okozta traumákat kompenzálom azzal, hogy olyan sokat foglalkozom a világhálón, és az e kategóriában található alternatív mondanivalójú, vagy megjelenésű darabokkal. És most nem öncélúan analizálom magamat, hanem mert ezúttal teljesen logikusan adja magát pszichológiai felvezetés…
Kedves internetező gyerekek, van szerencsém bemutatni a Para-plüssöket!
Dolly a bárány, egy báránybőrbe bújt farkas, egy bizonytalan identitású egyed, akiből néha előbújik a benne szunnyadó elnyomott bensője. Főleg ha erre egy cipzárral meg némi kézimunkával rásegítünk.
Dub, a teknős, depressziós. Az érzés, hogy a világ elrohan mellette, annyira nyomasztja, hogy még a páncélját is tehernek érzi. Persze, ha különválasztjuk tőle, akkor sem derül fel a tekintete, de egy próbát megér.
Lilo, a víziló, nem elég, hogy kommunikációs problémákkal küzd, még a beteges puzzle mániájának stressz-kudarc spiráljából sem tud kitörni.
Kroko, a krokodil egyszerűen csak túlérzékeny. De az emiatt jelentkező szorongásos neurózis következtében fellépő hallucinációs felfogás tünetei már nem a gyerekjáték kategóriájába tartoznak. Pedig ő csak egy plüss hüllő…
Forrás: Parapluesch
KOMMENTEK