Kamaszkorunkban az öcsém valami elképesztő mennyiségeket bírt megenni. A mai élelmiszerárak mellett kész anyagi csődöt jelentene most a táplálása. Csak egy kicsit megéhezett, és máris eltűnt benne 2 üveg meggybefőtt meg egy üveg lekvár magában, de a tojásrántottát is tíz tojásból ette, és utána még bekapott két szelet kenyeret felvágottal, hogy kitöltse a gyomrában üresen maradt helyeket.
Anyámnak jól jött volna Stefán Pétúr Sólveigarson tésztaadagolója, amit meglátva hangosan felnyerítettem. Mert a kis konyhai készség segítségével adagolhatunk a főzővízbe gyereknek, felnőtt nőnek és felnőtt férfinak elegendő tésztát, ám hármójuk mellett ott várakozik egy ló is. Ami mondjuk talán elég lett volna anno az öcsémnek, talán elég egy mai kamaszfiúnak, a tervező szerint pedig elég négy személynek is.
Forrás: Solson.is
KOMMENTEK