ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Hogy a kreatív tálalás nemcsak azért jó, mert a szórakozás egy különleges formáját nyújtja szülőnek-gyereknek egyaránt, de azért is, mert a színes-ötletes tányérokról talán még az is elfogy, amit a gyerek amúgy nem nagyon enne meg - vagy gyorsabban fogy el, mint ahogy általában -, abban nincs vita. Szerintem.

Már a Gyerekszobán is mutattunk kreatív tálalási ötleteket - még palacsintából is -, úgyhogy simán belefér, hogy a nemrég felfedezett norvég kisasszony, Ida Frosk fantasztikus kreálmányaira is felhívjuk a figyelmet. Igaz, ő saját magának készíti el ezeket a mesés étkeket, de teszi ezt olyan sikerrel, hogy már televízióban is szerepelt a tányérkáival.

TI szoktatok a gyereknek kreatívan tálalni?

Forrás: idafrosk

Jó, lehet, hogy elfogult vagyok, mert szerintem minden jó, ami cseh: sör, korcsolya, sörkorcsolya, grafit ceruza és így tovább. De Adolf Born kapcsán azért széles tömegek osztják a véleményemet.

A magát "az utolsó élő monarchistának" valló, 1930-as születésű Bornt 1976-ban Montrealban az év karikaturistájává választották. Kb. 230 könyv illusztrációja fűződik a nevéhez, amelyek közül talán a legismertebb, a magyar nyelven Mach és Sebesztova címmel megjelent mese. Ezúton kérnék meg minden kedves szülőt, aki felolvassa utódjának a művet, ejtse már az a-kat á-nak Sebesztova nevének végén, szépen, hosszan. Köszönöm!

Habár Adolf Born nemcsak kizárólag gyerekeknek készíti műveit, véleményem szerint mindegyik képe elférne egy-egy gyerekszoba falán. Még ha első ránézésre nem éppen a Disney világát hozzák is...

A klasszikus építőkockákat újragondoló CitiBlocs-szal minden lehetséges. A nem kevesebb, mint 30 díjjal büszkélkedő építőjátékkal bármi, de tényleg bármi megépíthető, csak a fantázia szabhat határt az alkotásoknak. A titka abban rejlik, hogy a speciális méretű építőkockák minden darabja milliméterre ugyanakkora, mint a többi, ezért elképesztően jól kiegyensúlyozhatók a belőle készült építmények.

Egyszerre fejleszti a fantáziát, konstrukciós készséget, ügyességet, türelmet, másokkal együtt építve pedig az együttműködési készséget is. Abszolút családi játéknak gondolom, ami akár órákra elmélyült közös játékra készteti a kölyköket és felmenőiket.

Forrás: CitiBlocs

Csak úgy esnek be a képernyőre a jobbnál jobb képnek való anyagok, kár, hogy itthon randa tapétás a fal és semmi nem néz ki jól rajta...Mindegy. Azért a szívderítési faktor így is sokat számít.

Márpedig az orosz Oksana Mosalova, Mosomedve (!?!) művésznév alatt futó grafikus munkái nálam bőven elérték a vinnyogva, extázisban kattintgatás szintjét. Mindezért pedig örök hála Q-rious nevű olvasónknak, aki volt olyan jó a korábbi, azóta sajnos már elhunyt Daniel Keys kapcsán megjelent poszt után felhívni a figyelmünket egy újabb őrültre.

Hát nagyon köszönjük!

A bölcső fölé belógatható izék (van ennek, kérem, neve?) piaca szerencsére nem túl szűk, ráadásul olyan szimpatikus, otthon ülő nagymamák, mint a houstoni Gladys is néha hozzátesznek a választék növekedéséhez. A többszörös nagyi mottója elég szimpla: örömet akar szerezni a színes jószágokkal mások utódainak is.

Az egyszerű, de igazán helyes formák, na meg a humoros ötletek, amit Drops of Color manufaktúra néven piacra dob, remélhetőleg kedvet csinál néhányunknak a varrogatáshoz. Mert a technika nem egy nagy ördöngösség. Csak hasonlóan vidám életszemlélet és némi színes filc kell hozzá. Várjuk a hazai viszonyokra aktualizált megoldásokat! NB1-es és Hungaricumos változatokért extra pont jár! Annak pedig különdíj, aki a lenti golfozós szettet a magáénak érzi.

No nem az én párbeszédeimről van szó, nekem nem jutott volna ilyesmi eszembe. De tegnap rátaláltam a Youtube-on ConvosWith2YrOld videójára - akkor még csak egy volt, ki is tettem a Facebook oldalunkra -, mert neki eszébe jutott. Szerencsénkre.

A videók szellemi atyja és egyik szereplője egy apuka, akinek nyilván nem unalmasak a mindennapjai kétéves kislányával és annak dackorszakával. Az azóta már két publikált kisfilm az ő beszélgetéseiket dolgozza fel, de nem mindennapi formában: a videókon a kétéves kislányt egy meglett férfiember játssza el. Ez persze csak még tovább fokozza a dackorszakos gyerekkel folytatott párbeszédek abszurditását, legyen szó arról a helyzetről, hogy ki beszélhet és játszhat anyával, vagy arról, amikor a gyerek az éjszaka kellős közepén megjelenik a szülői hálóban és hatalmi harcba kezd szülőatyjával.

A helyzetek bármelyik szülőnek ismerősek lehetnek - nálunk is megvolt mindkét szituáció, és kíváncsian várom a következő kisfilmeket. Addig is: ENJOY!

Forrás: Youtube - ConvosWith2YrOld

Lengyelország nagy, sokan is élnek arra, ezért nem meglepő, ha a léptékek nem egyeznek az itthoni viszonyokkal. A karton engem mindig izgalmas remegéssel tölt el, őrlődve a pingálhatnékom és az originál, nekem valamiért nagyon tetsző barna színű felület megtartása között. Mondjuk, ha élből 52 elemet kap az ember játszani, lehet, hogy belefér bármi a használatba.

A lengyel tervezőkből álló OdRzeczy csapata Hocki néven újrahasznosított anyagokból készült elemeket kínál fel számunkra, 4 fajta formát - nagyobb és kisebb négyzetet, háromszöget és téglalapot - rendezve különféle, 26, 52 és 78 darabos csomagokba. De hogy ezzel legvégül mit kezdünk, az már a mi - értsd: én is szeretnék vele játszani, nem csak a gyerek! - kreativitásunkon múlik. Az elemeken található fülek és nyílások segítségével rendezhetjük a karton formákat ház, kastély vagy épp űrhajó alakzatba. De nyilván elég jól mutat egy alagút rendszer is otthon, már ha van elég hely a gigantomán építmények elkészítésére alkalmas játéknak.

A készletek ára 59 zł és 109 zł között mozog, ami úgy 3500 és 6500 Ft-nak felel meg. Persze, ha türelmesek vagyunk és elég LCD-tv vagy hűtő doboza áll a spejzban, magunk is nekiállhatunk a formák elkészítésének.

A Hocki amúgy nem épp "szülő barát" a dolog, hiszen csodásan foglalja a helyet, meg ugye sebtapasz igényes lehet a kezdeti, izgalmi állapotban nekiesős időszak, hiszen a karton istenien tud vágni. De majd két karcolás után már tudni fogja az utód, hogyan nyúljon az építőelemekhez. Apa meg túléli a sérülést...

Nem kérdés, hogy a gyereket rávenni a pakolásra nagyobb művészet, mint megfesteni Mona Lisa-t. De mit szólnátok hozzá, ha azt mondanám, nem lehetetlen ez a küldetés? Az OOO My Design Studio PinPres polca fix, hogy ráveszi a kisebb és nagyobb kölköket is a rámolásra.

Mert ez a polc nem is polc, de mégis lehet vele tárolni. Meg játszani. És milliőt alakítani. Magunkat kifejezni akár. Zseniális darab, még akkor is, ha nem mondanám, hogy egyébként térkihasználás szempontjából túl praktikus lenne, mert nem az. De nekem is kellene.

Forrás: OOO My Design Studio

Itt a bringaszezon, legalábbis én tavasztól őszig tekerek. Tudom vannak elkötelezett bringások, akik mit sem törődnek hóval, faggyal egész évben nyeregbe pattannak, le a kalappal előttük. Én nem tartozom közéjük, így a gyerek sem.

Szerintem a bringánk épp úgy tükrözi személyiségünket, mint egyéb hétköznapi használati tárgyaink. Nincs ez másképp gyerekberkekben sem, ők is szeretik különféle kiegészítőkkel felruházni kétkerekű járgányaikat. A blogon általában csak a bukósisakokig jutunk, bemutattunk már jó néhány izgalmas darabot. Most ennél egy kicsit tovább merészkedünk, ugyanis állati csengőket, pumpákat és biciklizárakat hoztam.

Ó, hová is lennénk a mi drágalátos kütyüink nélkül! Mi lenne velünk okostelefon, meg net (ugye?), meg letöltés és egyebek nélkül? De azért vannak jó ötletek ezen a téren - még ha nem is egyértelműen és biztosan jók.

Például itt van a Smart PJ's ötlete: a pizsama mintázata olyan kódokat tartalmaz, amit az okostelefonnal be lehet olvasni - és ami egy mesét rejt. Más kérdés, hogy ahogy elnézem, nem olyan mesét, amit aztán apa-anya felolvashat a kölöknek, hanem valami animáltat... Az mindenesetre tuti, hogy egy ilyen pizsi mellett talán kevesebbet kell könyörögni a dednek, hogy ugyan, feküdjön már le.

Forrás: Smart PJ's

A Kidsonroof  neve már biztos ismerősen cseng a törzsolvasóknak, többször szerepeltek már  a blogon remek játékaikkal. De érdemes visszatérni hozzájuk, mert mindig előrukkolnak valami újdonsággal, amit kár lenne nem megmutatni. Kartonjátékai természetes anyagból, 100 %-ban újrahasznosított papírból készülnek. Színezhetőek, festhetőek, így a gyerek egy kis pingálással személyre is szabhatja játékait. 

A házikóban nagyszerű búvóhelyre lel a gyerek.

Űrhajó a jövő asztronautáinak.

Bárcsak lenne korlátlan anyagi keretem és végtelen falfelületem, mert egyre csak gyűlnek a hőn áhított grafikák, abba a bizonyos gyerekszobába. Thereza Rowe-ba sikerült megint véletlenül belebotlani és azonnal megszeretni. A brazil származású, de Londonban élő és alkotó grafikus magáról honlapján csak annyit árul el, hogy rengeteg nutellát eszik és temérdek "rózsaszín tejet" iszik, bármit is jelentsen ez. Ezen kívül pedig rajzol és rajzol a színek, formák és a képzelet fiatal szerelmese, aki kettős állampolgárként mindkét kulturális gyökerét beépíti művészetébe.

Ami igazán tetszetős Rowe munkáiban, hogy nem csak nyomatokkal és 2D-s képekkel örvendezteti meg a világot, hanem gusztusosan csomagolt dobozokba, mappákba rejtve, vagy akár kártyapakli formájában is kiadja műveit, melyek elemeit így kedvünkre rakosgathatjuk, tetszés szerint. A kihajtós könyvekről meg már nem is beszélek, az számomra az örökké kedvenc műfaj.

A francia gyerekkönyv író, Tom Schamp tervezte ezt a légmozgásban ringatózó, kiságy fölé akasztható körforgalmat. Tudjátok, ő az az író, aki Otto kalandjait ábrázolta nagyalakú böngésző könyveiben - szerintem még itt is írtunk némelyikről, zseniálisan jók. Úgyhogy az alábbi mobil segítségével az Otto-könyvek világa kiléphet a kétdimenziós lapokról és valódi Schamp-rajongót nevelhetünk a dedből.

Forrás: MoMA Store

Ha rosszindulatú lennék, azt mondanám, a sbyke szülőatyjainak nem volt új ötletük, ezért egyszerűen kereszteztek egymással már létező járműveket. De nem vagyok rosszindulatú, így azt mondom, az amerikai versenyzőcsaládba született tervezőpáros zseniálisan egyesítette egy járműben a bicikli, a gördeszka, és a roller előnyeit.

Az eredmény egy mindössze hatkilós, jól kormányozható, rendkívül fordulékony, ugyanakkor stabil, fékezhető városi jármű. És játékszer. És sporteszköz. A sbyke ugyanis ifjú kora ellenére máris hatalmas sikereket ért el. Nemcsak a kisgyermekes szülők csaptak le rá, hanem a városi geek-ek, és az extrém sportok művelői is. Sőt, Michael Schumacher ezzel közlekedik a boxutcában, amikor nem éppen Forma 1-es autóval.

Forrás: sbyke

Emlékszem, milyen lelkesen fogadtuk néhány éve az EU-konform játszótereket a kommunistapiros, vasízű, málló felemás korlátok jelentette szocialista játszóterek után. Ma már ezek is olyanok, mint a meki: megbízhatóan egyformák, és nem tudnak meglepetést okozni.

A desingra legendásan érzékeny dánok MONSTRUM-ja ezzel szemben formabontó, ötletgazdag, inspiráló, színes tematikus játszótereket épít fából. Azon túl, hogy fantasztikus kalandot ígér a játszótér, elképesztően hatásosan javítja fel az esetlegesen nem túl kifinomult környezetet, amibe kerül.

Aki ismer idehaza hasonlót, szóljon most, vagy hallgasson örökre!

Forrás: MONSTRUM