A fehér tiszta. A fehér unalmas. A fehér visszaveri a fényt. A három állítás közül kettő igaz, egy nem feltétlenül. A középső. Mert a fehér nem feltétlenül unalmas. A fehér falak fantasztikus keretet adhatnak, ha tudunk bánni a kiegészítőkkel, a textilekkel. Ha meg a bútorok fehérek, akkor a falak lehetnek szivárványszínűek, mégis harmonikus lesz a végeredmény. Mutatunk néhány példát a fenti kijelentések alátámasztására.

Képekért tessék hajtani!

Hófehérség, de a textilek... És az a girland az ablakon mennyit dob rajta!

Fehér, de apró pettyes fal. Máris izgalmas, de a piros kiegészítők még jobban felbirizgálják az ember agyát és szemét.<

Az a zöld kisasztal a székkel! Nagyon jó!

Egyik kedvencem: a régi perzsa a gyerekszobában landolt, hangulatát tovább erősíti a fotel és a fémágy, de tökéletes az összhang az amúgy teljesen más stílusú elemekkel is. Tetszik a plafon és a fekete pöttyös lámpa is.

Nem kell ragaszkodni a szőnyeghez, parkettához. Ebben az esetben a gumipadló alapozza meg a szoba összképét.

Másik nagy kedvencem: kicsit rusztikus bútorok, rengeteg kiegészítő. A kiságy egyszerű, de nagyon kedves. Szuper!

Ebben a szobában rögtön megfogja a tekintetet a kék, éjjeliszekrényként szolgáló komód. A maga természetes, elhasznált állapotában. És milyen puha lehet az az ágy a sok színes párnával!

Fehér és árnyalatai: remek ötlet a karnisra tekert faág, és a polcon ringatózó klasszikus hintaló. Csodaszép, vesszőből font hintaszék erősíti tovább a naturális fílinget.

Itt is érdemes megfigyelni a textileket. A függöny, a lámpabúra, a párnák és a kisbútorok enyhítik a fehér jegességét. És a természetes faparketta.

És akkor két példa a fehér bútor-színes fal interakcióra is. Az első képen a tapéta nagyon vad, de a fehér bútorok annyira sokat finomítanak rajta, hogy az összhang finom, elegáns lesz.

Itt pedig nem az egész falfelület lett színes. Csak a tapétából kivágott állatfigurák, az élénkvörös lámpabúra, és az ezernyi kis kiegészítő teszik játékossá, és izgalmassá a teret. És ennyi is elég, nem?