Szívemben némi szomorúsággal adok hírt erről az ugrósiskolás szőnyegről, már tavaly is, felhasznalo kollegina posztjától is szorító érzés volt a mellkasomban. Ugyanis Borcsa lányom megszállott rajongója az ugróiskolának és úgy egyáltalán: magának az ugrálásnak és annak bármilyen és akármilyen fajtájának.
Ez eddig rendben is van, csak hát alattunk laknak, és annyira nem díjazzák az ugrálást, hogy nagyon. Így Borcsa az ovira és a sétákra kell tartalékolja az ugrálós késztetéseit. De abban biztos vagyok, hogy ha saját házunk lenne, akkor bárhonnan is, de beszereznék neki egy ilyen szőnyeget, valószínűleg visítana és - természetesen - ugrálna örömében.
Forrás: CB2
KOMMENTEK