A szülő félt. Az a dolga. A gyerek meg nem fél. Az a dolga. A szülő ezért mindig úgy gondolja, hogy jobban tudja, mi jó a gyereknek, a gyerek pedig állandóan azt éli meg, hogy már megint nem szabad megtennie valamit, ami izgalmas és jó mókának ígérkezik. A mai szülők ráadásul - szerintem sokszor teljesen indokolatlanul - túlféltik a gyerekeiket. Ismerek olyat, aki már a homokozóba sem meri beengedni, nehogy valami fertőzést kapjon vagy allergiás legyen a kölök.

Meg olyat is, aki rosszul lett, mikor a csemetéje egy hirtelen mozdulattal felmarkolt egy parkban egy zöld kukacot és betömte a szájába. Khm. És persze láttam már olyat, aki a játszótéri mászókára sem engedte fel a négy év forma gyerekét, nehogy lepotyogjon.

Pedig a veszélyt az okosok szerint minden gyereknek meg kell ismernie, így tanulnak meg ugyanis kockázatot felmérni és helyesen dönteni. Nem mellesleg egy-egy helyzet megoldása még a kreativitásukat is fejleszti. Egy-két fájdalmas emlék - persze, bizonyos keretek között - csak a javukat szolgálhatja. Hiszen mikor járni tanulnak, tök természetesnek vesszük, hogy esnek, bőgnek, felkelnek.

Gever Tulley és Julie Spiegler a szerzői annak a könyvnek, melynek angol címe: Fitfy Dangerous Thing (You Should Let Your Children Do) - vadfordításban valami ilyesmit jelent ez magyarul: 50 veszélyes dolog, amit engedj meg a gyereknek. A könyvben az ötven veszélyes dolog között olyanokat találhatunk, mint: pillanatragasztóval összeragasztózni két ujjat, játék a jégesőben, nagyítóval égetés, szabad ég alatt alvás, játék a tűzzel, csúzlizás vagy az egyik kedvencem: az elemnyalogatás.

Persze, minden egyes tevékenységnél részletesen leírják, miképp kivitelezzük úgy, hogy a lehető legkisebb veszéllyel járjon, ráadásul adnak néhány elgondolkodtató ötletet is. Emellett még kiegészítő információkat is, amelyekkel a gyerek tudásanyaga is gazdagítható, már ha van kedve meghallgatni egyáltalán. Mondjuk, előtte nem ártana magyarra fordíttatni - vállalom! - és itthon is kiadni.

Persze, mondhatnánk azt is: vicc, hogy ehhez már könyv kell. A gond csak az, hogy bizony elkél az a könyv - kellemes kompromisszumot nyújt a túlféltő szülőnek és a kíváncsi gyereknek is. És főleg a szülőnek.

Nekem az elemnyalogatáson kívül megvolt a nagyítóval égetés, a szabad ég alatt alvás, a tűzzel-játszás, a csúzlizás is. A gyereknek is majdnem mind - a csúzli egyelőre kimaradt. Ti hogy álltok a nem veszélytelen dolgokkal?

Forrás: Fifty Dangerous Things