Hogy mennyire meghatározó a látószervünk, azt már szólások-mondások is bizonyították ezerszer, miszerint a szem a lélek tükre, meg ilyenek. És tényleg: két gülü szemgolyó csodákra képes. Ha másmilyenre nem is, hát meghökkent, elgondolkoztat és esetleg még meg is mosolyogtat.

Timm Schneider mindenesetre szemtelen városi projektbe vágott, mikor telipakolt egy szatyrot az általa legyártott szemekkel, aztán egy tubus ragasztóval ezt-azt szemmel vert útja során. Hol egy markológépet személyesített meg ily módon, hol egy kutyával szemező oszlopot. De áldozata lett néhány mellékhelyiség is, ember legyen a talpán, aki ilyen vizslató tekintetek előtt bármire is képes. Máskor pár szem gyümölcs gyarapodott szemgolyókkal.

A legjobban mégis a következő kettő tetszik: egy szemfüles jegykezelő, amivel talán az egyébként bliccelni vágyók is szívesebben kezelik jegyeiket, illetve a szemetes, ami két gülü látószervtől átlényegült teljesen. Sütiszörny a Szezám utcából! És ki tudja, talán Kukalakó Oszkár is ott rejtőzik benne.

Hogy a projekt lényege mi volt, azt nem tudom, de szerintem nem is lényeg. Nem kell hivatalos magyarázat. Egy kis elrugaszkodás, mese a felnőtteknek sem árt, én szívesen találkoznék hasonló kezdeményezéssel itthon is.

Forrás: Ich Bin Kong