ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Sajnálatos módon hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a Karácsony nemcsak az ajándékokról szól. Gyakran csak az ajándékokra vadászva tolongunk a tömegben, miközben lélekben semmire sem vágyunk kevésbé, mint az ünnepre. Pedig a Szentestére való felkészülés legalább olyan fontos, mint maga az esemény. December elejétől már fokozatosan öltöztethetjük ünneplőbe a lakást, a házat és a szívünket is. Hogy amikor ott állunk majd a fa alatt, körülöttünk azokkal, akiket szeretünk – legyenek családtagok vagy barátok -, minket is megérintsen majd az egész dolog szelleme.

Az ünnepi hangulat akkor a legkönnyebben megteremthető, ha közvetlen környezetünk is fokozatosan ünnepivé alakul. Nem kell feltétlenül mindenhová aranyozott angyalkákat aggatni, és ha nem tetszik, kíméljük meg magunkat a fenyőgirlandoktól is. De egy-egy koszorú, szegfűszeggel díszített narancs, egy szép asztaldísz, koszorú mindenképp a megfelelő irányba tereli bensőnket is.

Ezeknek a díszeknek pedig az az előnye is megvan, hogy elkészítésükbe már az egészen kicsiket is bevonhatjuk, így ők is könnyebben érzik át majd a készülődés mibenlétét. Vágjanak, tűzzenek, fessenek, varrjanak, tömködjenek, ragasszanak ők is! Mi pedig csodálkozzunk rá a gyerekek kissé bizonytalanra, olykor kifejezetten görbére sikerült vonalaira, merész színhasználatukra, kissé ragacsos műveikre. Ragadjuk meg hát az alkalmat, és találjunk időt arra, hogy a gyerekekkel együtt megalkossuk a családi fa különleges, sehol sem kapható és semmivel sem pótolható ékeit. Amelyekkel öröm lesz a díszítés, amitől egyedi lesz a fánk, és amiket kézbe fogva majd 20 év múlva is eszünkbe jut az idei közös felkészülés.

Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani néhány ötletadó képpel, amelyeket viszonylag egyszerűen és kevés pénzből is el tudunk készíteni, kis fantáziával és ügyességgel pedig átalakíthatjuk, vagy tovább is fejleszthetjük őket. 

Kedves játékos kedvű Olvasóink! Nem kevés hozzászólás érkezett legutóbbi nyereményjátékunkra, amelyek szerzőinek nevét belepottyantottuk egy véletlen-generátorba, majd nyomtunk rá egy GO-t. Az eredmény pedig a következő lett! 

1. nanni
2. ejjkukk
3. Anna
4. Theia
5. erzsi2
6. helen
7. domo
8. cseresznye
9. Andi-MajaJuliska
10. betty01
11. maminti
12. Carmen
13. Pearly
14. aagica
15. silgi
16. eva
17. Sonica
18. Csillus
19. Anyjafia
20. anyahajó
21. norcsella
22. Livi
23. móni
24. naknaca
25. keriann
26. Jenci
27. Barbi
28. Gabi
29. FKriszti
30. Ancsamami
31. Laurendilla
32. andibandi
33. Andianya
34. Szil
35. rojalka
36. Mon
37. Mona
38. ahama
39. mazsola
40. Vacskamati
41. HajniVLB
42. mona87

Tegyük a kezünket a szívünkre: bármennyire is remek dolog, ha a gyerekszoba hatalmas, egybefüggő, fénnyel átjárt tér, elegendő hellyel a kiskrampuszok rohangálására és öngyilkos manővereire, azért a gyerekeknek gyakran van szükségük egy kis elvonulásra. Egy zugra, ahol megbújhatnak, vackolhatnak és titokzatos, szülői szem elől elzárt műveletekbe merülhetnek. Az ilyen célokra jól jöhet egy függöny vagy egy szoba közepére állított polc, de az igazi mégiscsak egy olyasfajta tárgy, amit nem kell fáradságos munkával rögzíteni, ugyanakkor nem fenyeget a veszély, hogy a gyerekre dől. Azaz egy paraván. Az már csak hab a tortán, ha a paraván az elmúlt fél évszázad egyik legjobb (és legmenőbb) formatervezőjétől származik.

Örömmel értesítek Mindenkit, hogy jelen blog - nyilván méltán, és nem érdemtelenül –, véres küzdelemben, de végül egy jókora babakobaknyi előnnyel elnyerte az addict blog által alapított Superblog díjat (nem egyetlenként, de a legtöbb kategóriában, úgymint trend, divat, design, gyerek, baba, mama, miegyéb).

Nemsokára meggyújtjuk a gyertyákat a díszes karácsonyfán, ami alatt ott lapulnak az ajándékok. Ám előtte még ránk, szülőkre hárul az a nem kis felelősséggel járó feladat, hogy megvásároljuk mindazt, ami aztán szalagokkal és csillagokkal felszerelve vár majd apró gazdájára.

A feladat nem könnyű, hiszen jó minőségű játékot, babát csak elvétve találni a boltokban. Ehhez adnánk segítséget Karácsonyi Ötletparádénkkal, amelyben először kisebb költségvetéssel rendelkező ajándékkutatóknak mutatunk be néhány lehetséges példát.

Kis Florentine pénztárca - 2185.-

Alapvetően tényleg utálom az átalakítható bútorokat, de azért akadnak kivételek ezen a téren is. Jó példája ennek a Songes et Rigolades bútorcsaládja, ami nemcsak formára tetszetős – legalábbis nekem -, de többet tud, mint eddig bármelyik, a gyerek növekedését követő bútorsorozat.

Merthogy az eredetileg kiságyat, pelekázószekrényt és tárolófiókokat egybefoglaló szett – vigyázat, fal mellé nem állítható – a későbbiek során ágyra, játszó- és íróasztalra, székre és polcra bontható, majd kis idő elteltével már tárolós kanapéként és komódként funkcionálhat. Igaz, hogy elsősorban lányok szobájába való, de tizenéves korig kiszolgálja a gyereket.

Forrás: Songes et Rigolades

Karácsony előtt, akárcsak minden gyerekcuccból, gyerekkönyvből is hatalmas halmokat tolnak az arcunkba, illetve a kezünk ügyébe a boltok. Ha nem sikerül a rémisztő Alexandrás lapozók és a kötelező hercegnők/verdák kupacok közül kihalászni valami normális darabot, akkor itt egy kis válogatás azokból az újdonságokból, amelyekben gyönyörködtet a rajz, szórakoztat a szöveg.

A szép/dizájnos gyerekkönyveket alapvetően a Pagony, a Naphegy, a General Press, a Csimota kiadásában kell keresni, de pár kisebb kiadó, például a Vivandra is tartogat jó darabokat. Nem rég beszállt a versenybe a Magvető is, bár ők azért inkább a felnőtt olvasókat célozzák meg egy-egy meséskönyvvel. A hagyományosan gyerekkönyvet kiadó Mórának még mindig nem sikerült semmi innovatívat felmutatni, legnagyobb erényük a Réber által illusztrált Janikovszkyk folyamatos újrakiadása.

Akkor csapjunk bele! Jó hosszú listám van, minden garantáltan szép könyvről csak pár szót! Csak mesék, az ismeretterjesztőket most kihagytam.

A Naphegy karácsonyra nem rukkol ki különösebb újdonsággal (a vakondos sorozatuk nálam túl van a giccshatáron és untat is), a Művészi Mesekönyvek sorozat most áll egy kicsit. Aki viszont még nem vette meg a Nádori Lídia - Kun Fruzsina alkotópáros Sárkány a lépcsőházban című mesekönyvét, az most megteheti: nagy, négyzetes alakú, kellemes fogású kiadvány, gyönyörű, meleg, sötét színek, egyszerre bájos és kicsit szürreális rajzok, azaz festmények. Apróságok kinagyítva: egy sapka, egy kisautó, egy piros bicikli. A történetek egyszerűek, három éves kortól már biztosan mesélhetők, egy óvodás mindennapjairól szólnak hétköznapi nyelven, de egy-egy ötlettel feldobva: ilyen a pofon- és puszibolt, az örök jókívánság, ahogy a nagymama elrepül a sárkánnyal, Jancsi útravaló szilvái. Sokak szerint (én is köztük vagyok) hosszú ideje a legjobb új hétköznapi-mesekönyv.

Úgy gondoltuk, hogy bár a Gyerekszoba blog fő témájával kapcsolatban meglehetősen sok mindent bemutatott már, egy dolog kimaradt: a könyvespolcokra való gyerekkönyvek. Igaz, a könyv nem a klasszikus értelemben vett játék, de mi mással foglalhatnánk le jobban egy kisember szürkeállományát, mint egy remek mesével? Tartalma mellett a könyv vizuálisan is nevel minket, formálja ízlésünket, látásmódunkat. Lefogadnám, hogy minden kedves Látogató fejében, a szép emlékek között ott lapulnak annak a bizonyos, régi kedvenc mesekönyv ábrái is.

Így aztán, hogy a mi gyermekeink is nosztalgikusan csemegézhessenek saját fejükben úgy 20 év múlva, a jövőben többször készülünk Könyvajánló poszttal, amelyek Hanna tollából születnek majd. A legelsőt ma délután olvashatjátok, amelyben Karácsonyra ajánlunk nem kevés, remekbe szabott köteteket.

Egyúttal bemutatjuk Hannát, pontosabban saját szavaival bemutatkozik ő maga:

„Azon kevesek közé tartozom, akiket hat év az ELTE bölcsészkarán sem tudott eltántorítani a könyvek olvasásától. Házi wannabe irodalmár már voltam, emellé jött még egy gyerek, és a kettő következményeként hirtelen előbb a Poronty posztírója, majd egy nagyobb váltással a Pagony gyerekkönyv-kritikusa lettem. Mint ilyen, és mint a könyvek minőségére háklis szülő igyekszem tájékozódni a szinte követhetetlen gyerekkönyvpiacon, és persze vannak kedvenceim, rajongok és utálkozom.”

Itt a talán soha vissza nem térő lehetőség: Panyi Zsuzsi, előző posztunk interjúalanya felajánl a Gyerekszoba blog olvasóinak egy megnyerhető ékszert.

Ha szeretnél boldog tulajdonosa lenni egy Zsuzsi által megálmodott gyűrűnek vagy medálnak, , vagy karácsonyra meglepnéd valamelyik szerettedet, csak a következőt kell tenned: látogass el Zsuzsi Meska boltjába és válaszd ki, Neked melyik ékszer tetszik a legjobban. Majd térj vissza hozzánk, és írd meg jelen poszt után kommentként, melyik a Te kedvenced.

A szavazást 2008. december 8-án éjfélkor zárjuk le, majd kihúzunk valakit, aki megkapja az általa választott ékszert!

Figyelem! Az akció csak gyűrűkre és medálokra vonatkozik!

Internetes böngészéseim során rábukkantam egy olyan oldalra, ahol fantasztikus gyűrűk, medálok, csattok és fülbevalók kellették magukat. Az egyszerű formák és gazdag, de harmonikus színvilág jellemezte ékszerek egy fiatal iparművész alkotásai, melyek közül bármelyik darab alkalmas arra, hogy a mindennapok hajtásában és a gyermeknevelésben megfáradt anyáknak kényeztetést és örömet nyújtsanak karácsonyi ajándékként is.

·    Végzettségem szerint építész vagyok, az egyetem alatt született az első gyermekem. Ez egy olyan szakma, ahol a pályázatok miatt sok “éjszakázást” is elvárnak a munkahelyen. Ezért most éppen nem életszerű 3 gyerekkel.

Kérem a tisztelt olvasókat, nézzék el nekem, hogy első vendégposztom egy kicsit hosszúra és körülményesre sikeredett. Egyetlen mentségem, hogy ezúttal nem annyira egy dekorációs ötletet szeretnék bemutatni, mint inkább egy megvalósítási folyamatot: néhány példát, hogy mire érdemes figyelni egy, a gyermek életterét esetleg évekre alapvetően befolyásoló dekoráció kialakítása közben.

Kedves Látogatók!

Vendégblogger felhívásunkra máris érkezett néhány jelentkezés, így ma már el is olvashatjátok az első vendégblogger által írt bejegyzést! Ezúton pedig bemutatnánk Nektek a bejegyzés szerzőjét, Lakótársat, aki imígyen vall önmagáról:

"Lelkes kezdő apuka vagyok, valahol harminc és a nyugdíj között, egy 12 hónapos leánygyermek elkötelezett édesapja. Némi bölcsészettudományi képzés és rövid egyetemi karrier után egész más területen dolgozom, lényegében embereket próbálok rávenni arra, hogy minél többet látogassanak egy jó hírű budapesti kulturális és szórakoztató intézményt.

Gyermekünk fogantatásáig fogalmam sem volt róla, milyen elképesztően gazdag a "gyerekipar" burjánzó világa, de azóta valósággal beleszerettem a gyerekeknek és szülőknek gyártott kütyük, tárgyak, dekorációk fantasztikus sokféleségébe. Azóta arra is rájöttem, hogy végérvényesen pályát tévesztettem: ha visszaugorhatnék egy-két évtizedet, gyerekpszichológus lennék. De leginkább arra hajtok, hogy egyszer valamikor, egy következő, reménybeli gyermekünknél "igazi" stay-at-home-dad, azaz "főállású apuka" legyek, ennek minden nyűgével és örömével.

Kis családunk gyermekes kalandjai és apai evolúcióm állomásai a Hommelette blogon olvashatók."

Kedves kitartó Olvasóink!

Örömmel értesítelek Benneteket, hogy jövő hét hétfőn, azaz december első napjával ismét jönnek a posztok! Sok szépséggel, furcsasággal, praktikus és haszontalan dologgal.

Sőt, ha minden jól megy, a jövőben még több játékkal!

Köszönöm a sok kedves jókívánságot, bár még lábadozom, de már jobban vagyok.

És ha már üzenet, akkor egyben egy felhívást is közzéteszek: VENDÉGBLOGGEREK KERESTETNEK!

Ha van kedved a Gyerekszobán viszontlátni saját agyszüleményedet a témához kapcsolódóan, jelentkezz, írj, visíts!

És a farkas is. A gyerekek meg nem mindig, vagy épp csak nem akarják megenni, amit a szülők eléjük raknak. De mivel mintakövetésre hajlamosak, lehet, hogyha az etetéshez egy ilyen előkét kötsz a nyakába, előbb elfogy a borsófőzelék vagy a spenót, mint gondolnád!