ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Minden becsületes LEGO-fannak meg kell ismernie - ha eddig még nem tette - Nathan Sawaya nevét. Egyes művészek festéket vagy fémeket használnak az alkotáshoz, ő viszont LEGO kockákkal képes konkrétan hihetetlen dolgokra. Szobrok, műalkotások kerülnek ki a kezei közül, olyanok, amiktől leesik az egyszeri ember lányának az álla.

New york-i stúdiójában több mint 1,5 millió színes kocka várja, hogy valami egészen különleges formát ölthessenek. Sawaya művei jelenleg Észak-Amerika múzeumait járják sorra, a "The Art of Bricks" című kiállítás keretében. Ez az egyetlen olyan kiállítás, amely  úgy tekint a LEGO építőkockákra, mint művészeti médiumra.

A kiállításon látható művek mintegy egymillió kockából jöttek létre, építésük pedig még 2002 elején indult.

Forrás: The Art of the Brick

Rég nem volt már úgysem biztonsági ülés a blogon, hát most itt a remek alkalom. A Samsonite ismét megrendezte éves designpályázatát utazás és gyerek témában, a beérkezett pályaművek egyike pedig ez a remek kis ülés volt.

Ami kinézetre egy vékony Samsonite aktatáskára hajaz, ám szétnyitva bele lehet ültetni a gyereket, hárompontos övvel rögzítve a nagy utazás előtt. Cesar Estrada Lopez Negrete Bseat elnevezésű design-koncepciója kívülről tökéletes: a hófehér műanyag borítás és a króm részek együtt pazar látványt kínálnak.

Én csak három dolgot kifogásolnék: az ülés párnázottsága nem nevezhető túlzottan kényelmesnek - az ergonomiájáról sajnos nincs információm -, valamint nincs egy fogantyú, amivel cipelni lehetne az ülést, és őszintén szólva, inkább híve vagyok az ötpontos öveknek. Nekem nagyobb biztonságérzetet adnak.

Azért nem rossz próbálkozás, egy kicsit továbbfejlesztve egész biztos elnyerné legforróbb szerelmemet.

Forrás: Coroflot

A Ludovic Renson designer tervezte gyerekbútor-sorozat egészen biztosan nem a színeivel hódítja meg azt, aki effajta mobilbútorokkal szeretné berendezni szemefénye gyerekszobáját.

Sokkal inkább a valamennyi darabon fellelhető játékossággal, néhány jókor, jó helyen elhelyezett színes fogantyúval, a gömbölyű formákkal. Hiszen nézzük csak ezeket a szekrényeket: akár óriás hangszórók is lehetnének! És bár a szememben önmagukban nem sok élettel bírnak ezek a bútorok, pont ez az, ami most mégis megfogott bennük: teret adnak, méghozzá igen tág teret annak, hogy tulajdonosuk megtöltse őket élettel, színekkel.

Forrás: Ludovic Renson

Tavaly már felhívtuk a figyelmet egyik posztunkkal arra, hogy bizony, sokszor egy remek játék alapanyaga hever előttünk az utca porában. Ez most ismét bizonyságot nyert, és biztos vagyok benne, hogy erről Titeket is meggyőzünk teljes egészében.

Mert amit a Stitch/Craft blogon kiposztolt Holly Ramer, az több, mint zseniális, kreatív és ötletes. Nem találok rá igazán szavakat, csak bámulom a képeket leesett állal.

Holly a kisfiának készített férje segítségével egy fantasztikus fakuckót - babaháznak csak azért nem akarnám nevezni, mert hát mégsem ház ez, inkább amolyan erődrendszer, amit sok gyerek megálmodik magának fejben a kertbe. Aztán általában csak álom marad a dolog.

Szóval, a férje szerzett pár vastagabb ágat és néhány vékonyabb gallyat, és indulhatott a barkácsolás. Besegített Holly apósa is, neki köszönhető, hogy a faszeletek egyforma vastagságúak lettek.

A létrák is igazán remek ötletből születtek: nyalóka pálcikákat ragasztottak hozzá az apró zsinórokhoz. Egyedül a bútorok és a figurák nem sk készítésűek, de ez mit sem von le az egész értékéből. És itt szeretném megjegyezni, hogy a Tesz-Vesz városból ismert cica nekem is kell!

Forrás: Stitch/Crafty

Bár Cyr bloggerina most a labdalecsapásra számít, én inkább a tojásokat választottam. Már csak azért is, mert nemsokára nagyon is aktuális lesz az a tojásfestés, és bár tavaly is rengeteg ötletet olvashattatok tőlünk és a kreatív Olvasóktól is, azért tudunk még mutatni újat.

Most éppen Martha Stewart házatájáról, aki - hála a mögötte álló remek csapatnak is - kifogyhatatlan a jobbnál-jobb ötletekből. De nem is szaporítom tovább nagyon a szót, induljon a tojáseső - Cyr, fejed be ne húzd!

Ímhol egyből egy remek ötlet, amelynek leírását a linkre kattintva találjátok meg: öntapadós matricával, némi türelemmel és egy kis tojásfestékkel ilyen szépségeket lehet készíteni. Leveles-virágos, átfedéses tojásokat. Apró műremekek, kétség nem fér hozzá.

Aztán nézzétek ezeket a cuki tojásokat, amelyek megint csak öntapadós, kitakarós technikával nyerték el végső dekorációjukat. Idén még lehet, hogy mi is belevágunk a gyerekkel, ebben mondjuk nagy segítség, hogy lépésről-lépésre megmutatják, mit kell csinálni.

A következő képen fűszálakkal dekorált tojásokat láthattok, igazán jól mutatnak ezekben az apró cserepekben. Igazi fűszál helyett szerintem simán rá is lehet festeni azokat a szálakat, ezzel pedig a nagyobb gyereket is be lehet vonni a folyamatba. Leírást itt találtok.

Papírral is dolgozhattok, akár ilyen csodás, német stílusú tojásokat is készíthettek. Itt tényleg elkel a felnőtt segítség, de ez senkit se futamítson meg a feladattól, az eredmény mindenképp megéri a fáradtságot.

És most következik a kedvencem: a csirkés-füves tojáskompozíció. Ehhez tényleg nem kell nagy kézügyesség, és még videó is látható, ha ide kattintotok.

Ismét papír és némi filc szükségeltetik ehhez a nagyétvágyú nyuszihoz, aki felfalta az összes tojásrépát. Vagy mégsem, de már nem sok hiányzik hozzá. Hamar, kell neki még pár répa, no meg egy nyuszilány sem ártana mellé, ha már itt a tavasz, ugye. Aki segítene ennek a nyúllegénynek, az kattintson ide. 

Ehhez az egyszerű tojáshoz pedig nem kell más, mint kétoldalú ragasztószalag, amit formára lehet vágni, és sok-sok csillámpor. Amiben meg lehet hempergetni őket. Óvodás hercegnőknek biztos szerezhetünk vele pár kellemes órát egy szép hétvégi délelőttön. Videó is jár hozzá, nézzétek meg a gyerekkel együtt. 

Kissé pepecs melót jelent ezeknek a tojásoknak az elkészítése, hiszen itt egyenként kell rádekupázsolni a zsebkendőből - vagy szalvétából - kivágott formákat. A pontos módszerről videó számol be, érdemes megnézni.

Végül íme az igazi, a hamisítatlan csokitojás. Nem celofánba burkolva. Biztos vagyok benne, hogy ez már kicsit bonyolultabb és precízebb munkát kíván, de szerintem állati jó ötlet. A leírásban azt is elolvashatjátok, hogyan lehet a tojáshéjakat fertőtleníteni, nehogy a nassolásból aztán betegség legyen.

Forrás: Martha Stewart

Időtlen idők óta hever már a parlagunkon ez a designbölcső, egyre későbbre toltuk-taszigáltuk megjelenését. Az odázás oka abban keresendő, hogy én ugyan személy szerint nem rajongok a minimalizmusért, ám Felhasznalo bloggerina annál inkább, ezért egy darabig téptük-cibáltuk egymás kezéből a képet, míg végül, az ábra szerint nálam ragadt, nincs mese, írnom kell róla.

Bár az én - se külső, se belső - környezetembe valóban nem illene, meg kell hagyni, igazán míves darab. Értékét mindenekelőtt funkcionalitása adja, tiszta vonalvezetéssel, kifinomultsággal párosulva. És, hogy megemlítsek valamit, ami hozzám tényleg közel áll: nos, a színvilága, egyértelműen.

Egy azonban bizonyos: az a gyerekszoba, ahova ez a bölcső kerül, nem lehet akármilyen. Kíváncsi lennék rá. Biztos vagyok benne, hogy Felhasznalo bloggerina előbb-utóbb előás nekünk hozzá illő minimalista enteriőrt, mint ahogy abban is, hogy látja az imént szépen visszadobott labda ívét.

Forrás: Ooba

Ugyan a szülinapom miatt már bagoly mérgezést kaptak a Drága Olvasók, én azért még így a hétvégére kirakok cukiságot, amitől lehet olvadozni, meg bagoly is. Nagyon csajos, nagyon csicsa és mégis, olvadozósan tündéri. Kész szerencse, hogy van macskában is.

Forrás: Silver Cross

Az újrahasznosítást támogatjuk, még akkor is, ha jelen esetben egy nem épp szokásos módjáról lesz szó. Zoe Murphy, ifjú brit designer ugyanis régi bútorokat varázsol újjá, bámulatos fantáziával, színhasználattal és kreativitással. Ez a színes fiókos szekrényke szívcsücsökbe került első ránézésre, de érdemes elidőzni az általa tervezett színpompás textilek között is.

Forrás: Zoe Murphy

Tudom én, hogy nem csak minket lepnek el a plüssök - időnként szügyig gázolunk bennük, mert bár minden évben egyeljük a bandát, ez nem állja útját szaporodásuknak. Nyulakat viszont muszáj lesz beszerezni, ha már mindjárt és azonnal a nyakunkon a Húsvét. Mit szólnátok például ezekhez az óriási fülű tapsifülesekhez?

Forrás: Coolil

Mindenkinek megvan a Toy Storyban Krumpli úr, ugye? Az alant lévő Star Wars játékok és Krumpli úr - bármennyire hihetetlen is - egy családból származnak. Ugyanolyan szétszedhető és összerakható krumplifejek ezek is, mint rajzfilmbéli társuk, csak így azért sokkal viccesebb formában. Mindenkit felismertek? Yodán konkrétan bekönnyeztem.

Forrás: Star Wars

Ez a büntetési forma kiment mára a divatból, hálistennek, mert elég kegyetlenül hangzik amúgy. Helyette viszont bemutatjuk a kukoricán alvást, hála Weng Jie tervezőnek, aki ezt a furcsa, kissé szürreális ötletet tálalta a nagyvilágnak koncepció formájában: egy kukorica párna, ami játék is egyben.

Hát nem remek? Én ugyan imádom a kukoricát, de aludni nem tudom, mennyire lehet kényelmes. Ugyanakkor meg milyen jópofa, hogy a kukoricaszemek egyenként leszedhetők és építőjátékként használhatók fel, a torzsa pedig játszószőnyeggé alakítható. És egyébként nagyon is pofás az egész. Szerintetek mennyire életképes ez az ötlet? Megállná a helyét a piacon?

Forrás: Yanko Design

Nincs menekvés, bárhogy is reménykedtetek, úgy döntöttünk, hogy estére Zaphodbb kollegina tiszteletére teljesen elbaglyosodunk.

Az első két, házilag készült, öregecske bagolypár természetesen nem az ünnepelt korára hivatott célozni, mely kétségkívül módfelett zsenge, csupán a hatásos felvezetést szolgálja, igaz, csoszogva.

Annyira persze már egészen biztosan nem bébikorú a lelkem,  hogy ezekkel a bagolyfüggőkkel is alhatna saját kis rácsos ágyában. Bár, ki tudja?

Ezeket a fából készült, festett polcokat viszont bátran elfogadhatná, aprócskák ugyan, de egy pezsgős - na, jó, boros - pohár simán elférne rajtuk. Most, hogy így jobban megnézem, akár kettő is. Kétszer kettő.

Ismét kónya bagoly következik, csak most, csak Zaphodbbnak, persze ennyi pohár bor után ez nem is csoda. És a pezsgőt még csak nem is számoltam.

Képet a gyerekszobába különkiadásunkban pedig nem is képet, óriás posztert nyújtunk át neki, egy bagoly ez voltaképp, csak messziről háromnak látszik.

A szülinapos gyerekkori fotóját csodálhatjátok meg következő képünkön, hiába, már a cumiját is bagoly rögzítette a szerkójához.

Korán kezdhette, ez tény, láthatóan azóta sem szállt le a baglyokról, persze, biztosan kényelmes ülése eshetett rajtuk. Zaphodbb, mondd, a csőrük időnként nem szúr?

Végül pedig egy házi készítésű bagolytortával kívánunk neki valamennyien még legalább 150 ilyen boldogot, ha nem jobbat, virtuálisan pedig fület is cibálunk. Ha pedig cukrászkodni támadna kedve*, az itt található recept alapján el is készítheti ezt a tortát. Felhasznalo bloggerinával szívesen megesszük, aggodalomra semmi ok. 

*Csak támadjon, de izibe'!

Források: Etsy, Amazon, Zazzle, Babycenter, Parenting

A Mini Labo már csak azért is ide való, mert ott is hárman vannak az alkotók, mint mi itt a blogon. Jó, ettől még persze nem raknám ki ide őket, de ehhez még hozzájön az is, hogy franciák is és ráadásul elnézve a cuccokat sóhajtozni kezdtem, hogy "húdehelyesek", amitől aztán késztetésem támadt a mindenféle-fajta fenevadas táskákat, állatkákat, kitűzőket és akármiket megmutatni nektek is.

A Húsvétra való tekintettel, az első  képen lévő nyuszikra azért felhívnám a figyelmet, azok közül is legnkább a zöldre.

Forrás: Mini Labo

Ma már kora reggel is határozottan baglyosak vagyunk, mondhatnánk úgy is, hogy pirosbetűs Bagolynapot tartunk, mert a szerkesztőség legnagyobb bagolyfan tagja ma huhogta be magát következő életévébe.

Így Szil jóvoltából - köszönjük Szil! - szeretnénk Neki ezekkel a tüneményes álmos, duzzadt szemű, takarókat szorongató horgolt baglyokkal is sok boldogat kívánni!

Forrás: Etsy.com - Voodoomaggie's info

Rozsdamentes acélból készült válogatós, esetleg ujjbeggyel csipegetős, önállóan étkezni tanuló csemeték számára ez az ötletes busz-tányér. A mázgáláson és maszatoláson túl akár még enni is hajlandó lehet belőle az amúgy fotoszintézisre inkább hajló gyermek is.

Ha pedig nem, hát sebaj. Itt legalább a jegyeket, bérleteket biztosan nem kérik. Amúgy pedig, éljen az igényteremtés!

Forrás: ana-k