Kevés jó könyvet találunk a kistestvér témában. A könyvek (meg mindenki más) el akarja hitetni a gyerekekkel, hogy a kistestvér, az valami szuper jó dolog, édes kis babuci, pedig dehogy. Trauma, vetélytárs, anya- és időrabló. Mi egy jó kistesókönyv alapvető kritériuma (a szokásoson kívül, tehát hogy lehetőleg ne legyen ostoba a szövege és igényesek legyenek az illusztrációk)? Egyértelmű képek és őszinteség. Azaz: legyen benne bőgő kisbaba és veszekedő szülő. A kisgyereknek ugyanis ez lesz az alapvető tapasztalata és problémája: az eddig saját anyja most ideges, fáradt és sosem ér rá, a kistestvére pedig nemhogy nem játszik vele és nem lehet vele semmit csinálni, de még folyton bőg is, ami hangos, megmagyarázhatatlan, frusztráló, és ismét csak elvonja a szülőket.
Szoptatás és bőgő kisbaba – mindez meg van Finy Petra új könyvében, A tesó-ügyben. A téma a terhesség és a testvér beilleszkedése-beillesztése a családba (mind a nehézségek, mind a pozitívumok). Minden oldalra jut egy-egy tényszerű, de mulatságos, gyermek-bölcs megállapítás a terhességről/tesóról. Ráadásul a sajátos képeket szó szerint vevő szellemes rajz áll sokszor a szöveg mellett, némi fejvakarásra késztetve ezzel a kétéves olvasókat. (És ironikus felhangjukkal szórakoztatva az idősebb felolvasókat.) Igen szórakoztató a szoptatás ábrázolása is: mintha csak egy középkori Madonna minimalista, rózsaszínű utódjával lenne dolgunk. Kisbaba az anya ölében, mindketten a néző felé fordulnak, a mell cseppet sem anatomikusan, síkban türemkedik elő a ruhából.
A rajzokra egyébként sem lehet panasz: egyszerű, geometrikus, egy-egy részletet kiemelő, hangsúlyozó ábrák. Pár színnel dolgozó minimalista stílus, de nem édeleg, inkább egy kicsit ironikusan viszonyul a témához. (Tommaso Levente Tani munkái). Jól illik ezzel a szöveghez, mely szintén kicsit megfricskázza a szokványos tesó-képet, és gyerekszemszögből látja a terhes anyát, a megengedő apát és a romboló kistestvért. Finy Petra a művet az Amikor életemben először megszülettem című lírai képes élettörténethez hasonlította. A francia képeskönyv és a Finy-líra tényleg nagyon közel áll egymáshoz: hétköznapi apróságok kicsit megcsavart leírása, felsorolások és ismétlések, lényegtelennek tűnő részletek kiemelése egy-egy eltalált hasonlattal. De ez a mesekönyv sokkal ironikusabban és kevésbé bájosan láttatja a mindennapokat. Jó szórakozást!
Finy Petra - Levente Tani: A tesó-ügy, Pagony, 2008. 1650 Ft
KOMMENTEK