Kincsre leltem, Drága Olvasóim, mit kincsre: kincsesbányára! A blogon már sokszor emlegettem a jó öreg pedálos Moszkvicsot - ööö, vagyis nem jó öreg, mert a mi gyerekkorunkban is menő volt, úgyhogy csakis fiatal lehet, ugye -, amin mindig összeverekedtünk a gyerekekkel a játszótéren.
Virtuálisan már meg is dobáltam játékkatonákkal felhasznalo kartársnőt, mert neki volt ilyenje, saját különbejáratúja, ami vérlázító, mert én is akartam mindig egyet, de nekem csak a nagy közös szocialista darab jutott a játszótéri tárolóból. Szerintem annak pedálja sem volt már, de azért megérte érte harcolni és száguldozni vele abban a tíz percben, amíg ki nem szedték alólam.
Most pedig egy olyan oldalra bukkantam, ami kifejezetten gyermekkorom kedvenc járgányára és egyéb orosz pedálosokra szakosodott, és kismillió képpel, szebbnél-szebb darabokat gyűjtött össze rajta a gazdája. Nagy örömömre, mert így máris megmutathatom, miért is rajongtam én - és még jó eséllyel többezer kortársam - annyira.
Érdekesség, hogy az elsők közül való, gömbölyű pedálos Moszkvics az első képen nem is Moszkvicsról, hanem az amerikai studebaker autókról lett mintázva.
1960
1976
1980
1984
1989
1992
1994
Forrás: Pedálos Moszkvics
KOMMENTEK