ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Itt a blogon már többször szerepeltek Stig Leander bútorai, lévén szemet gyönyörködtetőek, és praktikusak. Ez utóbbi a többfunkciós felhasználási módot is magában foglalja, ami a gyorsan növekvő porontyok okán, és világgazdasági tendenciákat figyelve több mint elvárható. Nos, örömmel konstatálhatjuk, a kollekció legújabb darabja sem tér el ettől a csapásiránytól.

A pelenkázóasztal szinte egy mozdulattal íróasztallá/munkaállomássá alakítható, de addig is a többi Leander gyerekbútor teremtette enteriőrbe illeszkedve tökéletesen ellátja eredeti funkcióját. A magassága a kényelem és a gyerekkel kialakítandó kontaktusnak megfelelően állítható, a tágas fiók és a polc pedig minden szükséges eszközt elérhetővé tesz. A tároló dobozok ugyan nem szériatartozékok, viszont több szín közül válogathatunk. A későbbi asztal szintén állítható magasságú, az íves magas perem kényelmes izolációt biztosít

Forrás: Leander

Katrine Vestol, skandináv designer háromféle modulból álló, variálható gyerekbútor rendszere zseniálisan egyszerű, mégis nagyszerű lelemény. A különböző idomok használatba vételének mikéntje a kölkökre van bízva: jogosan, hiszen ez már önmagában szavatolja a bútorrendszer sokoldalúságát.

Elvégre nem sok felnőtt van azzal tisztában, hogy egy forma, ha kell, lehet egyszerre ágy, hinta, hencsergő, ülőke, mászóka és asztal is - kétségkívül más irányba trenírozzák a nagykorú-fantáziát.

A fellelhető színválaszték pedig végső soron már másodlagos, gyanítom, kellett valami, ami a szülő lelkét is cirógassa, a nem éppen baráti árat ellensúlyozandó, ha a bútorral egyben dekorálni is szeretne. 

Kedves olvasóink, kedves internetező gyerekek! A segítségeteket szeretnénk kérni, hogy még jobb legyen a Gyerekszoba blog. No, meg kíváncsiak is vagyunk, de ez mellékszál, a lényeg, hogy a véleményetek fontos nekünk, ezért legyetek oly jók és töltsétek ki minél többen az alábbi kérdőívet:

Klikk ide: kérdőív

Az Ikea bútorairól sok mindent el lehet mondani pro és kontra, de egy biztos: nem a legegyedibb a megjelenésük. Konfekció, ráadásul sokszor a sivárabb kivitelből. Persze fel lehet dobni ezeket is egyedi kiegészítőkkel no meg egy jó adag fantáziával. Vagy esetleg némi színes bútormatricával.

Ez utóbbi gondolatra jutottak a Mykea berkeiben is, és néhány kreatív grafikus megkeresésével be is indították a bútoröltöztető projektjüket. Amihez akár csatlakozni is lehet, vagy csak megvásárolni a nekünk tetsző mintát - az otthon meztelenül árválkodó svéd származású bútorra applikálva.

A gyerekeknek szánta Peter Bristol ezt a szekrénykét, amiben eltévedni nem lehet, mert a fiókok, zseniális módon, az adott ruhadarabot formázzák. Az én fejemben mégis inkább apukák képe villant be, mert ha kicsit is olyanok, mint nálunk apjuk, akkor sok férfi áll a fejét vakarva a szekrény előtt, amikor neki kell öltöztetnie a gyerkőcöt.

Férfiaknak való szekrény ez, olyanoknak, akik a kitárt szekrényajtóból kiabálnak ki, hogy hát itt bizony nincs egy fia nadrág sem, piros meg végképp nem, sőt, szerintük nincs is egyáltalán semmilyen piros cucc abban a szekrényben. Anya ilyenkor odalibben és az apa szemmagasságában lévő polcról elegánsan leemeli a piros nadrágot, amit a gyermek óhajt. Majd enyhe félmosollyal nyugtázza, hogy "hát igen, kicsit színtévesztő és kicsit bénázik néha, de az enyém".

Ha ez a kis forgatókönyv ismerős, akkor javaslom a szekrénykét megmutatni otthon apjuknak, hogy akárhonnan is, de ilyen kell, moströgtönhirtelenazonnal. Persze csakis az ő érdekében.

Forrás: Peter Bristol

Többszörösen visszaeső IKEA-bútor összerakó vagyok. Nincs mit szégyellni ezen, más is járt már így, legfeljebb nem tárja a nagyvilág elé. A visszaesések hozományaként azonban - hogy ne csupán a negatívumokat mantrázzam -, mára jól bevált menetrendet sikerült kidolgoznom a dobozokkal való hazatéréstől a teljesen kész állapotig.

Félreértés kizárva, mire egy-egy komolyabb darabot segítség nélkül összerakok, én is totálisan kész vagyok.

Mindenek előtt, a dobozokból való kihámozás után a kis csavar - nagy csavar - közepes csavar bermudában a darabszámmal történő beazonosítással próbálkozok. Ha nem sikerül, lesz, ami lesz alapon, hagyom a fenébe. Az első, érzésre történő összeszerelést követő anyázás után a szétszerelés már viszonylag nyugodt munka. Gyaníthatóan azért, mert már tudom, mitől lett rossz.

Felesleges mondani, hogy első körben figyeljek jobban, vagy szereljek másképp, mint érzem. Higgyétek el, mindkét verziót kipróbáltam, elsőre egész egyszerűen nem megy. Egyébként az a gyanúm, hogy ez svédül  le is van írva az összeszerelési útmutatóban, csak kihagyták a fordításból.

A második nekifutás általában bejön, viszonylag ritkán fordul elő, hogy rovancsoláskor találok néhány kóbor, kimaradt alkatrészt. Így aztán jóleső érzéssel dőlhetek hátra, hacsak...

... hacsak az utolsó utáni pillanatban rá nem jövök arra, hogy mégsem pont így szerettem volna.

Ezek után Clark Davis LEGO-szerűen összerakható - értsd: bárhogy! - Gypsy Modular névre hallgató bútorcsaládja igazán nekem való lenne. Egy perc alatt kész, és se az összerakáshoz, sem pedig a szétszedéshez nem kell csavarhúzó - sürgős esetben balta - vagy kalapács. Roppant felhasználóbarát, megkockáztatom, még a Vadaknak sem okozna gondot ilyen elemekből egy-egy asztal vagy játékospolc hipp-hopp összerakása.

Forrás: Gypsy Modular

Biciklizős idő van, csak úgy hasítanak a bringások az utakon. Alapvetően a bicikli erre való ugyebár, hogy ráüljünk és az úton tépjünk vele - én mondjuk pont nem, mert nem biciklizem, mióta nekiütköztem frontálisan egyszer egy háznak, de ez egy másik történet -, ám az alant látható LEGO kockákból épített zöld gyönyörűségnek csak külsőre van köze a biciklikhez.

Ráülni természetesen szigorúan tilos, összeomlana mint a kártyavár. A BrickMagic elnevezésű LEGO fesztiválra készült és abszolút közönség kedvenc lett egy pillanat alatt.

Forrás: Flickr.com - Brickapolis

A két, szabadidejében szenvedélyesen gyönyörködtetni vágyó anyuka, Ingrid Daniell és Melanie McLeod alapította Cocoon Couture babzsákjaival nem csak a gyerekeket varázsolta el.

A babzsákokon túli világ sem kevésbé látványos azonban: az egyedileg, kézzel készült, dekoratív kiegészítők között fali akasztókat, könyvtámaszokat találunk, amelyekkel a mesebeli erdők hangulatát vihetjük a kölök szobájába: természetesen kizárólag az ő kedvéért, mi sem természetesebb.

Kizárólag Zaphodbb kedvéért: hajtás után jöjjön egy bendzsa bagoly.

Találtam egy fotelt, ami kvázi együtt nő a gyerekkel, lehet vele játszani, és akár tároló elemként is megállja a helyét. Ráadásul még a színei is szépek. Egy hátránya van, hogy csak egy darab van belőle. A prototípust egyelőre a tervező - a holland Laurens van Wieringen - három gyereke teszteli.

A trónus alapja, avagy váza lakozott fa és acél, a betétek textil bevonatú habszivacsból készültek. Az egyes darabokat eltávolítva egyre szélesebb és alacsonyabban lévő ülőfelületet kapunk, igazodva a gyerek méreteihez. Mivel a fotel lapja kissé befelé dől, ezért stabil. És kissé szögletes ugyan, de így lehet csak tornyot építeni belőle…

Forrás: Laurens van Wieringen

A 2005-ben alapított, True Modern fő profilja a modern, minimalista bútorok tervezése, gyártása és megfizethető áron történő forgalmazása. Mégpedig elsősorban gyerekfronton. A cég elsőrendű célkitűzése, hogy egyszerűek, funkcionálisak és biztonságosak legyenek a termékei. Ezekhez simul az egyébként a termékpalettából némiképp kilógó játszóház.

Az MD-20 (nem túl fantáziadús) névre hallgató kuckót Edgar Blazona tervezte. Anyaga környezetbarát módon előállított nyír rétegelt lemez, a felhasznált festék nem mérgező, valamint a sarkok és az élek lekerekítettek. Szóval nagyon zöld és nagyon biztonságos. Sajnos, szabadtéri felhasználásra nem alkalmas, viszont ha a True Modern bútoraival rendeztük be a gyerek szobáját, akkor nem zavar bele az enteriőrbe. A színes panelek cserélhetőek, de a falra szerelhető papírtáblák nem szériatartozékok.

Forrás: True Modern

P'kolino floridai stúdiót 2004-ben a két alapító apuka Schneider és Antonio Turkey-Rivas azért hozta létre, hogy olyan termékeket hozzanak létre, amiknek ismérve a játékos stílus és az intelligens funkcionalitás. A játékosan elegáns design filozófiája előbb csak közvetlen környezetükben, családos barátaik körében aratott sikereket, de ma már számos díjjal a hátuk mögött egyre csak terjeszkednek a világban.

Az új piacokat új termékeken keresztül próbálják elérni, olyanokkal például, mint a Safari kollekció. Ami kimondottan az a termékcsalád, ami szórakoztató és megnyerő stílusával szinte hívogatja a gyerekeket, de a szülők is értékelik esztétikai értékét. De a külcsín mellett természetesen a legszigorúbb tengerentúli biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. A leginkább a 3-6 éves korosztályt megcélzó állat sziluettekkel operáló készlet folyamatosan bővül, és kompatibilis a stúdió egyéb termékeivel is.

Régen volt már itt a blogon pop-up könyv, épp itt az ideje hogy újra bemutassak egyet! Where should we go? című könyvecske a műfajban sok újat nem mutat, de a Nate Coonrod brooklyni illusztrátor stílusa annyira egyedi és friss, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül. (A könyvben egyébként tervezőként, íróként közreműködött még Loren Boggs, Alon Zouaretz, Charles Hodges, Josh Millrod and Alex Sturdevant is.)

A mese rém egyszerű, egy család utazását követhetjük ahogy az ideális nyaralót keresik. De a történethez hozzátartozik még az az érdekes csavar, hogy a könyv maga kereskedelmi forgalomba egy Nokia okostelefon exkluzív csomagolásának részeként került. A hajtás után kiderül hogy hol is rejtezik a kütyü...

A groningeni Tomm Velthuis, még csak 25 éves, de már az óvodában is a formatervezés töltötte ki a mindennapjait, így nem csoda, ha komplex küldetéstudattal rendelkezik a tárgykörben. Ami szerint a humor és a design által metszet közös halmazban gondolkodva próbálja az emberiséget egy szebb jövő felé terelgetni.

A Treintafel nevezetű vasúti terepasztallal is ebbe az irányba lépett egy újabbat: vicces, mondhatni parodisztikus tárgyat hozva létre. Zseniális a fiók kihasználása, de a további praktikus megoldások, úgy, mint a bővíthetőség, illetve a kompatibilitás előtt is fejet kell hajtanunk. Ez utóbbi jegyében a legelterjedtebb Ikea és Brio kisvonatok és tartozékaik egyaránt használhatóak az asztalon, ami a Destino bútorgyártó cég Woet címkéje alatt kerül kereskedelmi forgalomba 449 eurós áron.

Asztalként ugyan korlátozottan használható, de gyaníthatóan ez nem is volt cél. Karikatúrának, gyerekjátéknak egyaránt szuper, mindkét funkciójában mosolyt csal a felnőttek és gyerekek arcára.

Tegye fel a kezét, akinek nem vesznek el rendszeresen a fél pár gyerekzoknik! Bár az is lehet, hogy ez nem általános tendencia, csak mifelénk van egy fekete lyuk, ami direkt a kölkök zokniira specializálódott.

Mindenesetre, ha lenne pár felesleges zokni otthon, a Made by Joel pompás újrahasznosítási tippet ad: készítsünk halat belőle. Az én esetemben egy hatalmas akváriumnyi halat is tudnék akár kreálni és akkor nem fél pár zoknikban, hanem halakban gázolhatnánk térdig.

Forrás: Made by Joel

A jól komponált hányavetiséggel a legmesszebbmenőkig egyetértek, mi több, ha nálunk kócos a Vad, az a nyerő, még akkor is, ha alig fél perce szántotta loboncát a kefe.

Amikor pedig ezt némi retróval is kombinálják - ahogy teszi ezt a Fransa Kids idén tavasszal, jegyzem, dicséretes módon - , a lazán koptatott farmeres-tornacsukás szerelések rögvest új értelmet nyernek. Szerethető, gyerekkoromat idéző együttesek - na jó, mínusz Converse - Dániából. A kérdés persze költői: ugye, Nektek is jöhet?

....

Ezennel pedig elvonulok az összes termeimbe, még mielőtt beigazolódik Szuperapu hétvégi parája és a végén valóban cyrmérgezést kaptok a mai szólómtól.

Forrás: Fransa Kids