ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Ha már ilyen trendi babaházakat mutatott be Szuperapu, nem mehetek el szó nélkül a Hase Weiss új babaháza mellett. Ami belefér egy bőröndbe. Ami mobilis, mert ebben a bőröndben bárhová elcipelhető. Ami modulokból, tetszés szerinti elrendezésben állítható fel. Ami színes, és mégis minimál, így hagyva maximálisan teret a gyerek fantáziájának. Amire még rajzolni is lehet, legalábbis a bőröndre, mert táblafestékkel vonták be.

Már a Mátrixban is megmondták, hogy kövessük a fehér nyulat, és íme, már megint bebizonyosodott, hogy érdemes.

Forrás: Hase Weiss

Ha van olyan szülő vagy gyerkőc aki unja a mesebeli és/vagy sematikus babaházakat azoknak jó hírem van! A brinca dada modern babaházakkal és a hozzájuk dukáló kiegészítőkkel tömte be a trendekre érzékeny családok előtt tátongó piaci rést. Méghozzá egyből három remekbe szabott mini építészeti gyöngyszemmel.

A kulturáltan, asztalnál, családi körben történő étkezéseknek a szocializációban és az egészséges életmódban betöltött szerepe elvitathatatlan. A baj csak az, hogy a gyakorlati megvalósítása sokszor akadályba ütközik. Nálam például már a példamutatás terén is erős hiányosságok merülnek fel, rendszeres eszek a tévé, vagy gép előtt.

De ha már adott a rohanó élet generálta rossz szokás, akkor legalább törekedjünk az ártalomcsökkentésre. Az alábbi - Obol nevezetű - készséggel például. Szerintem minden ízében "tartalomhoz a forma" kategória. Ráadásul nem ázik szét a kukorica pehely ha elbambul a rajzfilmet nézve a kiskorú.

Hiánypótló, na.

Az őshüllők továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek, de legalábbis jóval nagyobb rajongás lengi körbe őket a kiskorúak körében, mint mondjuk a rendszeres tisztálkodást. A japán 25togo szappanjával, és a fosszilis minidinók segítségével talán a tisztálkodó eszközök és maga fürdés is magasabb élvezeti szintre léphet.

A kézműves szappan ráadásul a régészetet is belecsempészi a folyamatba, tehát nem csak látványról van szó. Ugyanis a két komponens nem azonos mértékben illetve ütemben oldódik, így a barna rétegből fokozatosan tűnnek elő a fehér csontvázak. Zseniális!

"Álljunk össze, mint két kicsi LEGO!" Az itt említett dalt gondolom már az is ismeri, aki nem akarná. Most megtaláltuk a dalhoz tartozó nyakláncot, ideális Fluor Tomi rajongóknak, főleg, ha szerelmesek. Szép példája ez a haszontalan cuccoknak, nem szép, de legalább nem is annyira ízléses, ám kétségtelenül LEGO is meg szív is, így illik a dalra is, no meg biztos, hogy tetszene a lányaimnak. Reméljük kinövik.

Forrás: Etsy.com - MoL Stationery

Az ízeltlábúak dekorációs szereppel való felruházásáról és annak pedagógiai jelentőségéről már egyszer értekeztem itt a blogon, de most újra bele kell kapjak a témába, mert igazi gyöngyszemek gurultak elém a világháló bőségszarujából.

Edouard Martinet francia szobrász mindennapi tárgyakat, a bolhapiacon összeszedett kacatokat alakítja át  műalkotássá. A keze alatt a különböző fémhulladékokból rozsdás konyhai edényekből, írógép billentyűkből, csavarokból és bicikliláncból realisztikus megjelenésű rovarok és halak lesznek. De az összképet tovább árnyalja, hogy ezek a szobrok forrasztás nélkül készülnek, puzzle-ként állnak össze az alkatrészek, mintha csak eleve így lettek volna eredetileg is tervezve, legyártva.

Tehát ha tulajdonunkba kerülne egy ilyen csodálatos műremek, fokozottan figyeljünk oda a kíváncsi gyermekkezekre, vagy családi foglalkozás keretében játszhatunk kirakóst.

(Ja, és a szkarabeusz hátán lévő Luxor emblémáért pedig külön pont jár!)

Ha van játék amivel a funkciószemléletű designt illusztrálni lehet, akkor Sachi Xia fából készült repülőtere az. Zseniális az ötlet és a megvalósítás, ahogy a doboz átalakul tárolóból épületté, bájosak a formák és a színvilág is épp csak annyira visszafogott, hogy az még átlépje a kiskorúak ingerküszöbét. Ha még néhány kiegészítő csomaggal megtoldja a készletet, akkor az építős rész is megfelelően, és időt kitöltően bonyolult lehet. Szóval látok még benne potenciált...

Forrás: MoMa Store

Nick Sheehy angol képzőművész és szabadúszó illusztrátor kis gömbfejű tollas jószágai már első látásra is ambivalens érzéseket keltettek bennem, aztán a részletekbe merülve ez csak tovább fokozódott. A finoman cizellált ceruzarajzok, és az alapvetően aranyosnak mondható formák mögött bujkál egyfajta megfoghatatlan feszültség.

Talán a sötét szemek, talán a harcos páncélok, a minduntalan megjelenő kígyótetemek, vagy ezek összessége az, ami ezt táplálja. Ennek ellenére, vagy mindezekkel együtt nyugodt szívvel ajánlom ezeket a képeket a gyerekszobák falaira, hiszen meseszerűek, bármelyik kép köré játszva lehet kis fantáziával egy történetet keríteni. Mondjuk a kígyóölő madarak végtelenbe nyúló eposzát.

Egyre divatosabbak a falmatricák, bár kis hazánkban egyelőre még ezt csak az internetet böngészve vehetjük észre. Egyre másra szaporodnak a legkülönfélébb oldalak, ahol kedvére és ízlésének megfelelően válogathat a kedves júzer.

A legújabb felfedezettem és kedvencem a Blik, ahol a threadless.com pólógyár berkeiben megismert minták közül is falra mászott pár vicces darab. Így tehát adott a lehetőség, hogy a gyerekszoba falához öltöztessük a porontyunkat. És így ráadásul könnyedén megmutathatja az iskolában/óvodában, hogy milyen ütős kis vizuális poén díszíti a szobáját.

Első ránézésre nem érthetnétek, mit is keres a gyerekszobán felnőtt ruha, ami nem kismama kategória. Vizsgáljátok meg közelebbről: a ruha szoknyája ugyanis mesekönyvekből van összerakva, szép színes, mesés oldalak ruhába öntve.

Ryan Jude Novelline divattervező fogott négy mesekönyvet és nagyestélyit készített belőlük, stílszerűen tündérhercegnőkirálylányos ruhát, hogy igazán mesébe illőnek érezhesse magát, aki felveszi. Szó szerint és átvitt értelemben is. Azért azt nem mondanám rá, hogy szép, de az ötletet és az egyediséget díjazzuk.

A következő posztot csak erős idegzetűeknek ajánljuk, horrorisztikus mivolta miatt. Beraknám a Képet a gyerekszobába rovatunkba, ha épp sorozatgyilkos énem nem szunnyadna mélyen. Minden kedves kezdő és haladó baltás gyilkos olvasónknak és azok gyermekeinek ajánlanám leginkább ezt a fantasztikus képet, melyen az Óz, a nagy varázsló egy teljesen újszerű átdolgozásával állunk szemben.

A cselekmény kibontakozása, ahogy a balta Dorothy arcába ékelődik, majd a szíve kitépend vala a bádogember által, igen izgalmas és felettébb érdekes értelmezése az amúgy kedves és szeretetteli mesének. Átértékeljük magunkban, a kép láttán, a "mellem délceg, fénylő ív, de sajnos nincsen benne szív" dalocskát, elgondolkodunk az élet, a világmindenség meg minden kérdéskörén és máglyát rakunk, leakasztva a gyerekszoba faláról ezt a művészeti remeket, hogy rituálisan elégessük.

Ha már nagyon unjuk a meleget, és az időjárást sem tudjuk befolyásolni meglephetjük porontyunkat és magunkat egy viharfelhővel. Természetesen a barátságosabb fajtából, plüss kivitelben. Ugyan enyhülést nem hoz, de aranyos és megvan az illúzió, hogy bevonzza valóságos esőfelhőket amik végre lehűlést hozhatnak ebben a forróságban. És közben párnaként is egész jól funkcionál.

Nem lehet elég korán kezdeni, szokták mondani az okosok. Na, de ennyire? Babánk első lapozgatós könyve mi más is lehetne - amennyiben netfüggő bloggerek vagyunk például -, mint egy HTML kódokat tanító kiskönyv. Az alapokat le kell fektetni, már babakorban, most ébredhetünk rá, hogy a jövő itt kezdődik, tudja meg az a gyerek, mivel fog bíbelődni egy életen át, jó eséllyel.

Hiánypótló vagy igényteremtő, döntse el mindenki magában, én inkább magamnak venném és csak előkapnám, amikor forráskódban kell turkálni. Hogy a készítők ezt komolyan gondolták volna, azt el nem tudom képzelni, mindenesetre legalább vicces.

Forrás: Code Babies

Josh Brill Lumadessa márkanéven gyártja és forgalmazza egyedi grafikáit. Amik amellett, hogy fölöttébb dekoratívak, ékes példái annak, hogy az ábrázoló geometriába fektetett energia nem elfecsérelt időtöltés. Avagy minden matematika…

Vektorgrafikus állatportréin gyönyörűen szerkesztettek a karaktert stilizáltan visszaadó mértani formák. Így - mivel, úgymond, minden áll mindenhez - a képek a szögletességük ellenére is harmóniát sugároznak. Mondhatjuk: természetesek. Ami az élővilágot alapul vevő dekorációk esetében alapkövetelmény.

A kihalt fajokat felvonultató sorozatában pedig van még némi plusz csavar is. Ugyanis, a sajátos stílusjegyeit megtartva, vizuális gegként egyfajta röntgenfelvételeken ábrázolja az egykorvolt állatokat, a gyapjas mamutot vagy a dodót. Kis biológusoknak kötelező darab a gyerekszoba falára!

Nálunk volt egy időszak, mikor a gyerek annyira félt a fényképezőgéptől, hogy képtelenség volt fotózni. Illetve fotózhattuk, csak minden üvöltött, mint a fába szorult féreg, taknya-nyála egybefolyt, miközben oroszlán módjára kaszált maga körül és úgy menekült. Ebből következik, hogy azoktól is félt, akik a fényképezőgépet fogták - na jó, tőlünk, a szüleitől azért nem.

Mondjuk, nem tudom, hogy bevált-e volna nála a következő csel, de ötletnek nem rossz: szereljünk különféle néznivaló állatokat a gépre. És akkor máris lehet mondani a gyereknek, hogy tényleg itt repül a kismadár. Vagy a víziló... Végül is, az orrszívó esetében bevált egy-két mesés körítés: pl. az elefántfülek ráragasztása, stb.