ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Gyerekkoromra visszatekintve, a fémlemezből hajtogatott és zománcfestékkel ékesített különböző játékok mindig emblematikus szerepet töltöttek be. Valahogy a szocialista hiánygazdaság gyenge minőségű pótszereinek egyfajta szinonimáját láttam bennük. Annak ellenére, vagy azzal együtt, hogy annak idején nagyon is jól szórakoztam ezekkel a játékokkal. De a közelmúltban egy japán batmobilba belefutva át kellett értékeljem a dolgokat, látván, hogy a világ szabadabbik felén is ez volt anno a játékipari trend.

Ráadásul a kapitalista gyártmányú lemezautók és egyéb lendkerekes járművek, így a képek alapján, minőségben sem nagyon kerültek az egykori Lemezárugyár termékei elé. Persze a képek csalókák, az emlékek meg még inkább. A régi szép időkben egy kicsi szivar alakú versenyautó is maga volt a tökély, a lendkerekes motorosról nem is beszélve.

Bútor, ami együtt nő a gyerekkel: valószínűleg a legtöbb szülő álma. A Yana Tzanov és Stephanie Sauve által tervezett Mod.U.Me 1-12 éves korig kiszolgálja a gyereket, annyiféleképpen variálható.

Játék és bútor egyben, mert ha épp nem székként és asztalként funkcionál, akkor alagút vagy virág alakú bunker, esetleg polc is lehet akár, és mindemellett még környezetbarát anyagokból készül. Többet bútortól nem lehet elvárni.

Forrás: TwentyNothings

Boldog tudatlaságom idején, idestova nyolc éve már, szent esküvéssel fogadtam, hogy csak a testemen keresztül - de leginkább ott sem -  jöhetnek majd  Barbie babák az otthonunkba. Mi több, gyerekcsatornákat sem nézünk, minek is, hiszen egész nap Bezzeganyaként kötöm le a kölköt izgalmasnál izgalmasabb dolgokkal, miközben a háztartás szófogadóan átmegy önintézőbe.

Az pedig kvázianya-koromban természetes volt, hogy az én gyerekem ugyan be nem fogja tenni a lábát holmi gyorsétterembe. Magamban méla undorral könyveltem el, hogy léteznek olyan megátalkodott anyák, akik ezeknek az elveknek fittyet hányva nevelik a kölköket bele a vakvilágba, képesek sültkrumplin és ketchupon tartani az aprónépet. Néztem őket megvetően - jól odaláttam, a szomszéd asztalnál viháncoltak - , miközben hatalmas adag hamburgert toltam az arcomba - akkoriban felmentésem volt,  hiszen kívántam, bárki láthatta is rajtam, a záróvonalak jócskán kitolódtak...

A bezzeganyaságra törekvésem az elmúlt évek alatt köddé foszlott, no persze nem egyszerre, komoly küzdelem volt feladni a leginkább gyötrő részét. A lányaimnak  jónéhány Barbie babájuk van - megjegyzem, nem tőlem kapták -, és időnként hálát adok, hogy léteznek gyorsan belőhető mesefilmek. A gyorséttermek - nos, igen: a legtöbb amit ezügyben felmutathatok, hogy kizárólag a sült krumplit szeretik, hamburgert bottal sem piszkálnának.

Hogy ezt a több részes ülő-, illetve hencsergőalkalmatosságot piszkálnák-e, nem tudhatom, ugyanis inkább egy 100 darabos Barbie baba-kommandó masírozzon végig a nappalimon, mint, hogy ilyen förtelmet beengedjek - akár ágy formájában is.

Őszintén, Bezzegek és Kevésbé Bezzegek: Ti beengednétek?

Forrás: Cool sofa

Bár a mai világban sokkal később kezdenek a gyerekek egyedül járni az iskolába - tekintve a forgalom erősségét, és az autósok ütödőttségét a zebrák megközelítésével kapcsolatban -, azért legkésőbb kamaszként esélyes, hogy már nem mi ébresztjük a dedet. Jó esetben. Aki mégis, az sürgősen hagyjon fel vele, ennyi önállóság kell neki is.

Ha a gyerek egyedül indul iskolába és még kamasz is, akkor esélyes, hogy enyhén szólva nehezen tér magához reggelente. Nem, nem lusta, azt már a brit tudósok is megmondták, hogy ez élettani jelenség - szerintem is -, de tény: az első óra- vagy telefonébresztő csörgésre tuti, hogy nem ugranak ki az ágyból, kell vagy fél óra, mire bedagadt szemekkel előkotorják a lábukat a paplan alól. Addig meg az óra csak csörög, és csörög. Legalább ötpercenként. És máris oda a család mázlistább felének nyugalma, akik még húzhatnák a lóbőrt bátran vagy egy órát.

A cukiság a felkelő nap országa felől hódítva ma már életformává vált, és ezt Jerrod Maruyama is így gondolja. Olyannyira, hogy az ő cuki világában minden egyformán cuki, még a rajzfilmek, sci-fik, sőt, még a horror filmek is.

Persze fölöttébb ijesztő a gondolat, hogy a világban minden egy kaptafára készüljön, de poénnak nem rossz, egy gyerekszoba falára meg kimondottan jó. Kérdés hogy a szülőt és a nebulót mi zavarja jobban össze: egy klasszikus Disney rajzfilm átértelmezése, vagy ahogy a Ragyogás ikrei mosolyognak rá tágra nyílt szemekkel?

Nem esküszöm meg rá ugyan, hogy két percnél tovább tudhatnánk jó helyen ezzel a biciklilánccal a kétkerekű paripát, de az biztos, hogy ötletes és szépséges, olyan, amit simán megvennék a gyereknek. Meg magamnak. Persze, ártól függően.

Az Olaszországban élő és dolgozó, de japán származású Sono Mocci borostyán-biciklilánca - aminek kistesója a rózsa-változat - nemcsak nekem tetszik, de a szakmai zsűri is olyan jónak látta, hogy idén, a szöuli Cycle Design pályázat keretein belül bronzéremmel tüntették ki.

Az ilyen ötletek láttán érzem úgy, nagyon naivan, hogy talán még nem teljesen elveszett hely ez a világ. Most vagy lökött, vagy menthetetlenül romantikus vagyok, vagy mindkettő egyszerre.

Forrás: Sono Mocci

Szívem szerint az első hátrahőkkel egyidejűleg tettem volna zöld karikát a poszt elejére, ha lett volna rá lehetőség. Nem jutottak csemetéink idejekorán Herczeg Ferenchez? Sebaj! Bill Robbins hátborzongató járgánya képzeletfokozó gyanánt  bőven kárpótolja őket. Már ha ezügyben bárki szüleje is kárpótlásért esedez és képes a nemes cél érdekében  ilyen bizarr agyba-főbe ültetni sarját.

Egy dolog vígasztal: EZ biztos nem az én álmom, valaki másnak kell itt felébrednie.

Forrás: Elmer Presslee

Ma reggeli posztunkban picidia munkásságát próbáltuk meg felvázolni Nektek - valószínűleg nem sikerült teljesen, annyira sokoldalú. Most pedig lehetőségetek van nyerni picidia alkotásaiból. Persze, csak akkor, ha megválaszoljátok kommentben - itt, a poszt alatt - a következő kérdést:

Mikor írta kedvenc bagolymániákus zaphodbb-nk a legelső bejegyzését a Gyerekszobára? (Lesni ér!)

A nyereményjáték 2010. október 21-én éjfélig tart, utána a kommentelők között sorsolunk, és a három szerencsés a következő nyereményeket viheti haza picidia jóvoltából:

Bármi, ami LEGO a Gyerekszobára való, még akkor is, ha amúgy nem is gyerekjátékról van szó, mint jelen esetben. A Google és a LEGO alapítói, Larry Page és Sergey Binn mindketten elkötelezett LEGO rajongók, innen jött Sean Kenney feladata 2007-ben - akinek a világon a legjobb munkája van, miszerint egész nap legóznia kell hivatalosan -, hogy kreáljon egy Google logót a new york-i irodába.

Sean olyan logót készített, ami messziről egyszerűnek és simának tűnik - akárcsak a Google működése, ugye -, ám, ha közelebbről megvizsgáljuk, akkor látszik a bonyolult elemek sokasága és az egész komplexitása. Ezzel az alapötlettel nem is jellemezhette volna jobban a Google-t. Mindehhez pedig direkt nem simán LEGO kockákat, hanem a különleges elemeket használta: ablakok, ajtók, kerekek, zászlók, kávésbögrék és még ki tudja megfejteni, mi minden lett beépítve a logóba. 

Szerencsére nem kell mindig az országhatáron túli oldalakat nézegetnünk ahhoz, hogy olyan remek grafikusokat találjunk, akik gyerekek számára készítenek mindenféle csodát. Az utóbbi években itthon is rendkívüli felhozatal mutatkozott tehetséges emberekből. Közülük is egyik személyes kedvencem Nagy Diána - alias picidia -, akinek rátermettségét mi sem mutatja jobban, minthogy az utóbbi öt évben kosárszámra vihette haza a nevesebbnél nevesebb, hazai és nemzetközi díjakat.

Nekünk akkor lopta be magát a szívünkbe, mikor kézbe vettük a Csimota Designkönyvei közül "A három kismalac"-ot. És bár a gyerek addigra már igencsak kinőtt a meseimádó korszakából, imádja újra meg újra kézbe venni a szöveg nélküli könyvecskéket, melyekből a mi saját verzióink születhetnek meg. Az aprócska kötetek közül picidia három kismalaca az egyik legtöbbet pörgetett, a kölöknek akkor is megragadták a képzeletét az ebben található képek, ha jócskán mások, mint a színes, habos-babos gyerekkönyv-illusztrációk.

Szerintem azért is tetszik neki annyira, mert emészthetők számára a színek, a képi világ pedig igazán sajátja a mai generációnak. Egyszerre letisztult és ötletteli, humoros, nem csoda, ha a gyerek teljesen beléjük szerelmesedett.

És Nagy Diána nemcsak könyvek illusztrálásával foglalkozik: például részt vett az árvíz által elmosott felsőzsolcai óvoda felújításában, amikor az Insituval közösen, non-profit vállalták az óvoda dekorálását. Így ma már a gyerekek picidia falmatricái segítségével tölthetnek derűsebb napokat újra az oviban.

Énekelni és táncolni nem tudunk, így jótékonysági koncertet túlzott reményekkel nem rendezhetünk. Gyártani nem gyártunk semmit, így felajánlásokkal sem tudunk élni. Viszont van sok kedves barátunk, akiket érdekel a design és akik segítőkészek. Akiknek vannak design tárgyaik, amiktől egy nemes ügy érdekében megválnának és vannak design tárgyak, amikre szívesen szert tennének. Ezért indítottuk el a SEGÍTŐ DESIGN programunkat, melyben nemes ügyek támogatására rendezünk magán illetve céges felajánlásokból nyilvános jótékonysági design aukciókat. Az aukciók teljes bevétele az aukció meghirdetésekor megjelölt célra fordítódik.

A SEGÍTŐ DESIGN első aukciója az iszapkatasztrófa károsultjainak támogatását szolgálja.

Tárgybeadási határidő: 2010. október 22.
On-line aukciós kiállítás és licitálás: 2010. október 25-30.
Licitálás lezárása: 2010. október 30., szombat, 11 óra
Jelentkezés: hello@hellodesign.hu
Aukciós kiállítás és licitálás a Hellodesign.hu facebook oldalán.

A legszebb gesztus olyan tárgyakat felajánlani, amit mi magunk is értékesnek tartunk ám hajlandóak és képesek vagyunk lemondani róla mások érdekében. Ugyanakkor azt se felejtsétek, hogy az aukción vásárolt tárgyak kiváló ajándékok lehetnek nemcsak saját magatok, hanem szeretteitek számára is! Így az aukción való licitálással és vásárlással örömet okoztok annak, aki felajánlotta azt és látja, hogy ezzel segíteni tudott, annak, akinek ajándékozzátok, magatoknak a segítés és az ajándékozás nyújtotta örömmel és végül és elsősorban azoknak, akinek a vételárral segítetek!

A részletek

Az aukciók első szakaszában a felajánlások gyűjtése zajlik cégektől és magánszemélyektől. A tárgyi felajánlások a lehető legkisebb áldozathozatalt jelentik a felajánlók számára, ugyanakkor mégis lényeges adományt jelent az aukció révén. Az aukcióra a modern és kortárs tárgykultúra azon darabjait – bútorokat, kiegészítőket, ruhákat, ékszereket, órákat, műszaki cikkeket, festményeket, grafikákat, fotókat stb. illetve a design témához kapcsolódó könyveket – várjuk felajánlásra, melyek vonzó esztétikai állapotban vannak és értéket képviselnek vagy értéket képviselhetnek leendő tulajdonosaik számára.

A felajánlásokat az aukció szervezői elbírálják és amennyiben az adott tárgy megfelel az aukcióra bocsájtás követelményeinek (esztétikum, állapot, érték) úgy megjelenik az aukció virtuális kiállításán. A megjelenéssel egy időben elindul a licitálás, ami a meghirdetett időpontig zajlik. A tárgy vevője az a licitáló, aki az aukció lezárásáig a legmagasabb összeget kínálta fel az aukcióban szereplő tárgyért. A tárgyak átadás-átvételét a felajánló és a vevő egymás között oldják meg. A vételár kifizetése az aukció kedvezményezettjének számlájára történő közvetlen befizetéssel vagy átutalással történik – a pénzmozgásba az aukció szervezője nem kapcsolódik be. A vételár összegének befizetését a vevő igazolja az aukció szervezője felé, amit követően az aukció szervezője teljesítési igazolást állít ki a felajánlónak. A felajánló az igazoláson szereplő személynek adja át a felajánlott tárgyat. Az aukció szervezője igazolást állít ki a vevőnek arról, hogy az adott tárgyat a Segítő Design jótékonysági design aukción vásárolta a jelzett összegért.

Az aukció minden tárgy esetében egy jelképes összegről, 1.000 Ft-os kikiálltási árról indul, biztosítva ezzel a lehetőséget a licitálás beindulására. A licit ezer forint vagy annak egész számú többszöröse lehet.

A felajánlás módja

A felajánlónak az alábbi információkat szükséges beküldenie a hello@hellodesign.hu e-mail címre:

• az aukcióra nevezni kívánt tárgy jó minőségű fényképe
• az aukcióra nevezni kívánt tárgy megnevezése
• az aukcióra nevezni kívánt tárgy leírása (pár szóban bemutatva és amennyiben rendelkezésre áll, úgy az eredetének a leírása, a gyártója és a tervezője)
• az aukcióra nevezni kívánt tárgy értéke (saját műalkotás esetén a reálisan megbecsült értéke)
• a felajánló cég vagy személy adatai (név, cím, telefonszám, e-mail, weboldal), illetve annak jelölése, hogy szeretné-e, hogy megjelenjen a neve és valamelyik elérhetősége vagy nem

Érdeklődéssel várjuk a felajánlásaitokat és szeretettel várunk mindenkit a licitálására!

Segíts Te is a design által!

Köszönjük!

Forrás: Hellodesign

Léteznek felnőttek, akiken nyom nélkül fut át a gyerekkorunkban gyakran hallott intelem: "Kisfiam, ne játssz az étellel!". No, Kristi Mcmurry nem csak, hogy játszik, de meg is örökíti miniatűr alkotásait.

Ti vajon mit szólnátok ehhez hasonlókhoz a gyerekeitek tányérján? Én azt hiszem, vigyorognék, szülői tekintély ide vagy oda. Lehet, hogy Kristivel is itt kezdődtek annak idején a problémák: a szülői vigyor adhatott táptalajt a csírázó tehetségnek.

Nemrég kiborggá átalakított babákról írtam, most újabb hibridekre bukkantam, bár ezek kevésbé ijesztőek azért, szerencsénkre. Sang Won Sung koreai kortárs művész kezei közül kerültek ki az alant látható mutánsok.

Mindenféle műanyag játékot, telefont, rádiót, akármit darabjaira szedve majd egészen más összeállításban összerakva születnek ezek az állatok, kicsit  ugyan bizarr, de szerintem szerethető módon.

Már csak kevesebb, mint hetvenet kell aludni, hogy ismét meggyújtsuk a gyertyákat a feldíszített fenyőfán, és élvezzük, hogy kicsit belassul az élet, csillognak a gyerekszemek. Addig azonban még rengeteg dolog vár ránk: akiknél szokás, el kell készíteni az adventi naptárat, tele kell pakolni ötletes meglepetésekkel, neki lehet állni az sk ajándékok elkészítésének, hogy időben a fa alá kerülhessenek. Fejtörést okozhat, hogy mit kapjon a család apraja-nagyja, és persze, nem árt, ha a lakást is feldekoráljuk, hogy az ünnep lassan, de biztosan beszivárogjon az addig még ránk váró hétköznapokba.

Az elmúlt két évben rengeteg ötlettel készültünk, most álljanak itt listaszerű felsorolásban, hátha hasznát veszitek. És természetesen, idén sem fognak elmaradni az újabb karácsonyi posztok: lesznek ötletparádék, ajándékajánlók, és reményeink szerint Olvasóink idén is élhetnek majd az exkluzív Gyerekszoba-kedvezményes vásárlási lehetőségekkel.

Adventi meglepetések

Adventi naptárak házilag

Még több adventi naptár saját kézzel

Mit rejtsen az adventi naptár?

Ami nem mindegy, mert egy fogastól alapvető elvárás, hogy ránctalanul tartsa meg a ruhát a szekrényben. Már ugye, abban az esetben, ha mi magunk nem csűrtük meg háromszor, mielőtt betettük, mert akkor fix, hogy ráncos lesz, mikor előkapjuk. A kamaszkölköknél a probléma nem is azzal van, hogy csűrnek-e a cuccaikon, mielőtt beakasztják a szekrénybe, náluk inkább ott a bibi, hogy úgy tesznek, mintha életükben nem láttak volna vállfát.

A kínai Yeduo ruhafogasai talán még őket is ráveszik arra, hogy katonás rendben tartsák akasztós ruhatárukat. Na jó, mondjuk csodák nincsenek, de segítségükkel az esély mindenesetre ugrásszerűen megnő a szülő által elvárt viselkedésre.

Ezek a fogasok már-már művészeti alkotások, amelyekhez a sportokból merítettek ihletet. Van köztük kecses tornászlány labdagyakorlat közben, meghajlott rúdját markoló rúdugró, a labdát a kapuba kanyarító focista, és hullámok közt erőteljes karcsapásokkal rendet vágó úszó. Még kortárs dekornak is elmennének. De ha annak nem is, valamelyik olimpia piktogramjainak egészen biztosan.