Rengeteget pörgettyűztünk gyerekkoromban. Vagy az búgócsiga volt? Ezt a kettőt még a mai napig hajlamos vagyok összekeverni. Mindenesetre az biztos, hogy nem ilyen szuper pörgettyűim voltak, egyrészt nem ilyen szemrevalóak, másrészt pedig nem volt hozzá ilyen bepörgetős eszközünk sem, csak a kezünk, amivel lehet, hogy nem pörgött olyan őrült sokáig, de azért nekünk megtette. Azt hiszem épp itt az ideje, hogy a lányoknak is beszerezzek pörgettyűket.
Az idei Könyvhétre rengeteg új könyvvel rukkoltak elő a gyerekkönyvkiadók, hogy a nyári nagy szusszanásra legyen mit magunkkal vinni. Lentről kezdem és megyek felfelé korban. Vegyessaláta, messze nincs benne minden és mindenből csak egy kicsi.
A legkisebbeknek keménylapos lapozók járnak. Csakhogy ezekből talán a legnehezebb igazán szépet választani - olyat, ahol a kép és a mese vagy vers is elfogadható. A legtöbb lapozót a Móra Kiadó háza táján találjuk. Igaz, nagyrészük újrakiadás, de én örömmel forgatom ezeket a könyveket, amiket gyerekként is szerettem: mi megvettük az átírt Családi kört - vajon nem kellett volna kicsit felülbírálni az átírást? az számomra örök rejtély, hogy miért éppen a lomha békák szanaszét görögnek maradt ki -, de kapható Zelk Zoltántól a Kiskedden és Mosonyi Aliztól a Retekorrú király is. Fodor Ákos Képtelenkönyve talán egy kicsit nagyobbaknak szól,de a virágszirmokból készült képeket bárkinek élvezetes nézegetni.
Nálunk a nyaralás elengedhetetlen kelléke egy tolltartónyi ceruza és kréta, valamint valamilyen "feladatos füzet", azaz valami óvodásoknak szóló számolós-színezős összekötögetős magazin. A legtöbb egyébként rémes, hosszas válogatással is alig találni valami kicsit is átgondoltat, megoldhatót, és az már utolsó szempont marad, hogy normálisan is nézzen ki. Most itt van a Boribon színező, ez a pici füzet, amiben egyszerű színezők, a könyvekből ismert jelenetek mellett egy-egy kicsi és tényleg megoldható feladat található. Vékony kis füzet, de nagyon jól sikerült összeállítás.
Tejo Remy nevét első olvasatra röpke kuncogással nyugtáztam, bár az azért nyilvánvaló számomra is, hogy köze nincs az általa megálmodott világítótesthez. A nomen est omen kísértő gondolata azonban nem hagyott nyugodni - Tejó ég! -, tekintve, hogy a fent említett jeles formatervező szürkéi közt a jelek szerint igen korán fixálódhatott a tej iránti vonzalom. Hogy ezért tulajdon szülőanyja, a szomszéd Riskája, esetleg a multik kínálata tehető-e felelőssé, azt fedje örök homály.
Zárójeles megjegyzés következik, jel nélkül - azt ugyanis, minden belső késztetés ellenére, hivatalból vagyok kénytelen hanyagolni. Már hallom is lelki füleimmel felhasznalo bloggerina ellentmondást nem tűrő megjegyzését, miszerint voksát kizárólag abban az esetben teszi tejforrásként a Jóédesre, amennyiben emlő formájú pilácsot is prezentálok neki ehelyt.
Mindenesetre, csecsemőkori emlékek ide vagy oda, a jeles designer által megalkotott tejesüveg-lámpa zseniálisan egyszerű, még az is lehet, hogy a reklámfotón szereplő baba sem bírta ki nyálcsorgatás nélkül.
Azoknak a gyerekeknek a kedvéért pedig, akik a keveset nem becsülik - tudjuk, nyilván sokhoz szoktatták őket - nem egy, de kilenc tejesüvegből álló fényforrást is kínál az őslényes és méretre vágható székeiről már ismert Droog.
Forrás: Droog
Tavaly szeptemberben felhasznalo kollegina hírt adott az épp akkor épülő LEGO házról, amit pici LEGO kockákból rakosgatott James May angol játékrajongó, a Toy Stories című műsor kapcsán. Öröm és boldogság, hogy a ház kész lett, 3,3 millió LEGO kockából épült fel, 1000 ember építette és egy működő WC, mosdó és tusoló is található volt benne.
Sőt, volt házimacsek és fogkefe is LEGO-ból, no meg minden más kiegészítő, a konyhai cuccoktól kezdve a megkezdett tábla csokiig. Elképesztő és vicces és használhatatlan, persze. May egy éjszakát töltött el benne, amikor is megtapasztalta, hogy a világ legkényelmetlenebb ágya márpedig LEGO-ból készül. A legjobb a LEGO ablak, zseniális.
Sajnos már lerombolták és elpusztították ezt a műremeket azóta, mert bár felajánlották a készítők, hogy bárki elviheti, de nem jelentkezett érte senki, úgyhogy barbár módon szétverték. Reméljük, a kockák jó helyre kerültek azóta, és sok szép játékházat építettek belőlük.
Ezt hallgattam anno sokat apáméktól, mikor cipeltek a rendszeres vérvételekre a vashiányom miatt. Később apám ugyan átment brutálba, és véres képeket festett arról, mi fog történni velem egy-egy oltás beadása során, de már mindegy volt, egy életre megutáltam a tűket, és kitartóan rettegek minden szúrósabb orvosi beavatkozástól.
Ám ez nemcsak rám igaz, tudom, hogy sokan vannak még így ezzel - igen, igen, kommentben szabad jelentkezni, valljatok! -, és valószínűleg nekik is a gyerekkorban rejtőzik a félelem oka. Ezért is töltött el nagy reménnyel, mikor legutóbb azt hallottam, hamarosan az oltások és injekciók egy része már bőrtapasz vagy belélegezhető spray formájában is elérhető lesz.
Ám addig is íme még egy alternatíva, ismételten fejrecsapkodós ötlet, tényleg nem is értem, hogy a frászba nem jutott még eddig senkinek sem az eszébe. Ezzel az aprócska változtatással talán még a vérvétel sem lesz akkora mumus a kölköknek. Jesper Nilsson Syrinx koncepciója aprócska állatokba rejti a fenyegető tűket, majd a rettenetes esemény után a kis állatok lecsatolhatók, hogy a gyerek magával vihesse. Ki hihetetlen bátorsága mementójaként, ki pedig vigasztalásképpen.
Most már csak az lenne az igazi, ha az egyik szúnyog formájú lenne - bár gyanítom, hogy a magyar nyelv rejtelmeibe nem mélyedt el annyira a tervező.
Forrás: Yanko Design
Személy szerint nem ettem, már nem is tudom, mióta - fél éve biztos -, egy jó rántott bármit is. Sült krumplival lehetőleg. Meg csalamádéval. Ezért is éreztem szükségét, hogy ezeket a nemezelt kajákat, álmodozásból kirakjam ide.
Mert az hagyján, hogy élethű a rántott hal, de ráadásul utána még lehetne desszertként habos sütit is, vagy esetleg egy kis fagyit is enni, ami igen jól hangzik, hát még, ahogy kinéz. Gyümölcs nem kell, kösz. A fenékméretemre nézve igencsak veszélyes lenne, ha ilyen sütik, húsok és egyéb finom falatok heverésznének a lányok játékai között, szem előtt egész nap.
Melbourne-ben sem fenékig tejfel az élet, jól bizonyítja ezt az az ausztrál házaspár, akik hiába kerestek modern ízlésüknek megfelelő bababútort, kudarcot vallottak. És persze, innen már csak egy aprócska ugrás volt, hogy betömve ezt a piaci rést, létrehozzák saját vállalkozásukat, az Ubabub-ot, csupa-csupa modern bababútorral.
Amelyek mindegyike különösen biztonságos, tartós, környezetbarát anyagokból és eljárással készült, és nem mellesleg részemről azonnali szerelem, mert külsőleg is csodásak. Kedvencem talán a Pod nevű kiságy, melynek formája erősen emlékeztet másik kedvencemre, a Leander kiságyára, azzal a különbséggel, hogy itt rács helyett egy akrillap gondoskodik arról, hogy a gyerek ki ne essen, de lásson mindent, ami körülötte történik.
Ez a kiságy, akárcsak a Nifty sorozat tagjai is, könnyedén átalakíthatók a későbbiek során gyermekággyá, így akár évekig is használhatók. Minden kiságyban állítható a matrac magassága, az akrillaposak esetében pedig dekoratív kivágásokkal teszik még levegősebbé és kényelmesebbé az alvást a baba számára. A Nifty sorozathoz tartozik még egy egyszerű, letisztult vonalú, funkcionális pelenkázóasztal is.
A bútorok mellé a cég még kiegészítőként modern grafikákat is kínál, amelyek igazán megérdemelnének akár egy külön posztot is, addig nézegessétek csak a honlapon.
Mit tehet az egyszeri várandós, még "csak" háromgyermekes anya, Ashley Ann, ha a férje Egyiptomba utazik nem sokkal a szülés előtt? Naná, hogy bútort kezd gyártani a család egyetlen leendő leányutódjának. És nem csak sima virágtartót, vagy falra szerelhető polcocskát. A fenét, nem adja alább egy raklapokból készített heverőnél! Amin össze lehet bújni a gyerekekkel, lehet olvasni mesét együtt, vagy csak megbeszélni az élet nagy dolgait.
A recept pedig a következő: végy két masszív raklapot, majd alaposan csiszold le őket - igény szerint a fa ezután kezelhető is -, azután a két raklapot felül és alul is erősítsd egymáshoz. Szerelj négy kereket a négy sarkára, egyet pedig a közepére - ez esetben csak ez bolygósított, a négy sarkon lévő fix. Tegyél rá egy vastag matracot, néhány párnát, takarót és kész.
Úgy tűnik, ezen a héten engem vagy a székek találnak meg folyvást, vagy én találom meg őket. Mai lövésem, Cobanli designszéke nem csupán egyszerű, aprónépet felnőttmagasságokba emelő bútordarab.
Ha esős az idő, "ló nincs" elven még szobai mászókának is megteszi ez a gólyalábú, erős uszodai fílinggel bíró etetőszék. A lépcsőn, létrán való örökös fel-le császkálás amúgy sem idegen a kölköktöl, így legalább legalizálhatják a műsort, ha szól a felmenő: "Asztalhoz! Kész a vacsora!"
Forrás: OMC
Lehet, hogy hátrahagyom a baglyokat és bár eddig őzikékre akartam volna váltani, most meginogtam, amikor ezt a saját két kezünkkel elkészíthető mókust megláttam. Már csak azért is, mert nálunk itthon szinte csak és kizárólag fél pár kesztyűk találhatók, mindenféle színben és méretben, úgyhogy ha nullánál mondjuk egy féllel több kézügyességem lenne, akkor betelepíthetnék ide akár egy egész mókus-klánt.
Részletes útmutató hozzá pdf-ben is elérhető és a linken is olvasható, hajrá, varrjatok. Ha valaki elkészíti, ne felejtsen el képet dobni róla nekünk, hogy kitegyük ide, mindenki örömére!
Forrás: Etsy.com - Storque
Ha azt mondjuk, kerti játszóház, legtöbbünknek azok a műanyag kis rettenetek jutnak eszünkbe, amikkel a nagyobb babaáruházak várják a szülőket. Vastag ceruzával megírt árakkal. Igaz, cserében szegény apukák órákig nézhetik tépelődő arccal az összeszerelési útmutatót, miközben a kissé borzolt idegrendszerű anyukák próbálják távol tartani a félkész kisháztól a gyereksereget, majd utána együtt kutathatnak füldugó után, mikor a mindenféle prüntyögő fícsörökkel - úgy mint dallamcsengő és pittyegős telefon - felszerelt házikót végre belakják a törpék.
Hely ugyan nem sok van bennük, még egy kis széket is nehéz beléjük passzírozni, ellenben mindenféle lehetetlen színekben pompáznak, a napfénytől kellőképp kifakulnak egy nyár alatt, és időnként még az ajtajuk is lecsatolható. Akár örökre is.
Akárhogy is nézzük, egy épített, fából készült kisházzal mindenki jobban jár: a szülő azért, mert jóval költséghatékonyabb megoldás, hiszen évekig kitart - illetve javítható, felújítható -, valamint mert garantált, hogy a gyerek órákig elszórakoztassa önmagát vele, a kölök pedig azért, mert egy egész különálló világot kap a kisházzal, amibe nemcsak ő, de számtalan játék, bútor, tevékenység, sőt, még a haverok is beleférnek.
Nézzétek csak ezt a két skandináv eredetű kisházat, amelyek - az északi, Retróországban élő népektől megszokott módon - erősen retró-idézők. Az első kisház nekem már a külseje alapján is a szívem csücske lett, ez a babakék külső nagyon jól áll neki. De a kerti környezet is, a kisasztallal, a virágokkal, és azzal a csodás fémtáblával az oldalán.
A Droog-karám designerei közül Maartje Steenkamppal már találkozhattatok itt, a Gyerekszobán, több mint két éve. Akkoriban egy méretre vágható gyerekszéket mutatott meg Nektek tőle felhasznalo bloggerina.
Ha pedig már szék, íme egy másik darab is, ami azonban az előzőnél régebbi eresztés. 1997-ben álmodta meg ugyanis gyerekek számára Richard Hutten formatervező ezt az őslényfazonú, öntött műanyagszéket.
A lekerekített sarkok előnyeit, gondolom, nem kell ecsetelni a csetlő-botló népség után ragtapasszal, félkilós mirelite zöldborsóval és gyógyító puszikkal rohangászó szülőknek. Azt azonban nem igazán értem, miért is volt szükség arra, hogy az ülőalkalmatosság súlya gyakorlatilag egy kisiskoláséval vetekedjen.
Ha csak azért nem, hogy ne pakolódjon félpercenként arrébb ez a design-bútordarab. Meg aztán ekkora állat esetében bizonyára stílszerűbb, ha csupán húzzák-vonják-taszigálják, mint anyóka a répát.
Forrás: Droog
Michelle Obama személye sok szempontból is érdekes, elég, ha csak annyit említünk ugye, hogy ő az első színesbőrű amerikai elnök színesbőrű First Lady-je. Ám Michelle nemcsak ezzel szerepelt sokat a lapokban: stílusos ruháival is felhívta magára a figyelmet, gyakorlatilag stílusikonná nőtte ki magát pillanatok alatt.
Jen Hewett illusztrátor jó érzékkel kreált a politikai életből gyerekjátékot, mikor megálmodta, majd el is készítette a Michelle Obama öltöztetős-színezhető papírbabát. Etsy boltjából bárki a gyerek elé teheti a First Lady babát és gardróbját feketén-fehéren, hogy aztán a gyerek a maga fantáziájával fűszerezze tovább Mrs. Obama amúgy is fantáziadús és igényes ruhatárát.
Forrás: Etsy.com - Jen Hewett
Találkoztunk itt a blogon már bunkeres íróasztallal, ami véget vetett az ablakon kibambulásnak, mert bele lehetett bújni fejjel előre és koncentrálni, no meg fókuszálni arra, amire muszáj. Az alant látható darab is pompásan használható lenne erre is, hogy a kölkök figyelme a tankönyvre koncentrálódjon, ne zavarják meg mindenféle külső ingerek. Ráadásul ez annyiban fejlettebb, mint előző társa, hogy fel-le hajtható, nem fix a bunkerhatás.
Szerintem egy gyerek esetében mondjuk inkább a titkos képregény elrejtésére használnák a felhajtható kupolát, a tanulásra való fókuszálás helyett, én legalábbis gyerekkoromban tuti kihasználtam volna mindenféle huncutságokra, hogy anyuék nem látnak bele a füzetembe/könyvembe.
Forrás: Sophie Kirkpatrick
Igyekszem hősiesen ellenállni a giccsnek, ahol és ameddig csak lehet. Mi tagadás, ez két, habosrózsaszín királylány-fan leányzóval megspékelve időnként tökéletesen reménytelen küzdelemnek tűnik, pedig esküszöm, irtanám a szirupot napestig. Sikerre jutott próbálkozásaik mementója épp ezért itt-ott, lakásszerte nyomon követhető. Akár időrendi sorrendet is fel tudnék állítani a selejtezhetetlen, számon tartott, folyamatosan egyre nagyobb tért hódító ízlésmentességnek: némelyikről azt is pontosan tudom, miféle fondorlatos módon kúszott be galádul otthonunkba.
Sharon Furner málnaszörppel leöntött, édeskés lányszobákba készült képei osztatlan sikert arattak a lányaimnál. És, bár távol álljon tőlem, hogy büntessek bárkit is, egy valamit bizton állíthatok: jelen poszt minden egyes képfeltöltése húsomba hatolva fájt.
Forrás: Sharon Furner
KOMMENTEK