ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

A rajongást nem lehet időben elkezdeni. Illetve ezek szerint mégis. Menő rágókák fából - bizonyára szálka mentes kivitelben -, eszelősen jó dizájnnal. Kell!

Bár szerintem a siketség már önmagában sem tartalmaz semmi takargatnivalót, egy kisgyerek esetében, aki nem akar különbözni a társaitól, minden ötlet jól jön, ami a kényelmet és magabiztosságot szolgálja. A CI (cochleáris implantáció) jelerősítője, mely a hallókészülékekhez hasonlóan a fül mögött, valamint a koponyán helyezkedik el sosem nézett még ki menőbben!

Ha nyár, akkor gyerekkoromból a Balaton ugrik be, és ha a Balaton, akkor a felfújható strandjátékok. Amikor gyerek voltam, nagy divatja volt a mindenféle, műanyagból készült, tüdőt próbáló alakzatoknak. Ki érti, hogy mára alig látni belőlük, max. a labda maradt olyan elterjedt, mint volt.

Úgyhogy most teszünk egy lépést gyerekkorunk kultikus figuráinak ismételt elterjedéséért, és bemutatjuk a cseh Fatra termékeket! Ha valakinek valamelyik ismerős lenne, nos, az nem a véletlen műve. Csak szakadozik fel a köd a gyerekkori emlékekről.

Ezek a figurák például egyszerűen übertrendik és kész.

Na, nekem ez az elefánt megvolt!

Van az úgy, hogy egy-egy márka olyan erős kínálattal rukkol elő, hogy csak pörgeti az ember az oldalt és pörgeti és pörgeti, miközben már patakokban csorog a nyála, de még mindig nem tud betelni a látvánnyal. Na, így jártam most pont a Land of Nod oldalával.

Egészen pontosan ott is a játszósátrak és házak szekcióval, mert aztazúristenit, de jók vannak! Ezt figyeljétek!

Például ez a bálna játszósátor őrület jó! Ha gyerek lennék, tutira ebben fetrengenék álló nap, még akkor se jönnék elő, ha anyám palacsintát sütne ebédre. Ez azért a vakáció idején szerintem nem kis dolog, persze, jobb, ha a kölkök a kertben játszanak, de hát egy bálna is fekhet a füvön!

Egy időben a nagyobbik gyerekem megkövetelte magának, hogy fejből mondjak neki mesét esténként. Ehhez segítségül hívtam az ágynemű huzatán fellelhető állatfigurákat, és minden este egy új történetet találtunk ki közösen, és közben remekül szórakoztunk. Mi takarómesének hívtuk.

Egy hasonló szituáció inspirálhatta a mesepaplan ötletgazdáit is az interaktív ágyneműhuzat szett megalkotásakor. A garnitúrán egy szépen megrajzolt vadregényes meseerdő elevenedik meg, amely felhajtható fülekkel és zsebbekkel van felszerelve.

Van Szabadszálláson egy óvoda, amelyet a helyiek csak tökház ovinak hívnak. Az óvoda narancssárga, gömbölyű és íves, pont mint egy tök, a tervezőt, aki maga is háromgyermekes apuka Bálint Ágnes Mazsola című meséje inspirálta.

A gyereket érdekli a részecskegyorsítás? Még nem? Na majd most.

A Nagy Hadronütköztető (népszerű nevén az LHC, vagyis Large Hadron Collider) lényege, hogy egy kör alakú pályán gyorsítja fel a részecskéket a fénysebesség közelébe.

Az okos koponyák ezen részecskék megfigyelésével az alábbi, minden családot foglalkoztató kérdésekre keresik a választ: 

Elefánt szék és asztal Marc Venot-tól, egyszerű és letisztult vonalvezetés, naná hogy a skandinávoknak tervezve. A természetes faanyag használatával és az elefánt formával a tervező játszva beemeli a természetet a gyerekszobába.

Mert csak. Nem, egyáltalán nem nyomasztó a termék. Vagy ízléstelen. Vagy ijesztő. Értsük meg: a piacnak szüksége volt erre a műanyag ocsmányságra! És ha ez nem lenne elég: a baba embriója is terhes!

Szóval kapható egy baba, amelyik gyereket vár. Ha ez így önmagában nem elég hátborzongató, a tervezők egy kis terhességi csíkkal is megspékelik a némi őrülettel a tekintetében ránk meredő játékot. Sőt! Hogy szó ne érje a ház elejét, ikrek verzióban is kapható a remekmű! És persze a magzatvíz elfolyás sem maradhat ki az önfeledt szórakozásból!

Nos, a műanyag csoda nem csak az emberi szaporodással kapcsolatos kérdések tisztázásában segíthet, hanem a játékgyárakkal kapcsolatos illúziók leszámolásában is. 

Laurel Wider pszichoterapeuta - nem mellesleg gyakorló anya - kisfia egy nap azzal jött haza az óvodából, hogy a kisfiúk nem sírhatnak.

Laurelt sokkolta az eset, mert olyan közegben neveli a gyerekét, ahol az érzelmek megélése, kinyilvánítása természetes, és mégsem képes megvédeni a srácot a világban jelenlévő sztereotípiáktól arról, hogy mit jelent fiúnak, férfinak lenni. Meginterjúvolt hát 150 gyereket, szülőt, nevelőt, pszichológust és játékipari szakértőt, hogy képet kapjon, hogyan befolyásolja a játék a gyerekek szociális és emocionális fejlődését.

Miután arra az eredményre jutott, hogy az EQ fejlesztésének legjobb módja a babázás, nem átallott babákat tervezni fiúknak, amelyek ötvözik a szuperhősök jelentette kalandot a plüssállatokhoz köthető érzelmi töltéssel, majd egy sikeres Kickstarter kampány segítségével piacra dobni a Wonder Crew-t. Stréber szülők a még szorosabb érzelmi kötődés eléréséhez az adott figura jelmezét gyerekméretben meg is vásárolhatják kisfiuknak.

Nem tudom, mi van velem, lehet, hogy új kattanásom lesz itt a végén: az imádott skandinávok után egyre több nekem tetsző lengyel gyártóba botlok. De hát érthető a vonzalmam, ha olyan csodákat találok, mint a trzymyszy, vagyis a három egér játékparádéja.

Ahol minden, de minden kartonból van! A házak, a járművek, a bútorok, de még a gépek is. Mert a kínálatban itt van minden, mi szem-szájnak ingere: mosógép és kisszekrény, repülő és rendőrautó, kisház és játszóház, bababölcső és füzérek is.

Muray-Klementisz Rékával egy újságíró suliban találkoztam évekkel ezelőtt, és most újra szembejött, mint a Kötő Klub ötletgazdája és egyik alapítója. Célja egy laza, nyitott és befogadó közeg létrehozása volt, az egykori fonók városi környezetbe átültetett modern változata.

Az anyák összejárnak, tapasztalatot cserélnek, meghívott szakértők és előadók segítségével vagy éppen nélkülük felnőtt beszélgetéseket folytatnak felnőtt témákról, miközben a kis pulyák ott sertepertélnek körülöttük. Finomakat esznek-isznak, inspirálódnak és feltöltődnek a támogató közegben eltöltött időtől.

Jó, mondjuk ugyanúgy fáj, ha az alábbi, zseniális LEGO elemekbe mezítláb belelépünk, mintha mezei társain át gyalogolnánk az éjszaka közepén. De ez nem a termék hibája.

Jöjjön egy építő játék, ami egyben abc is. Nem is akármilyen! Braille-írás játszva, mindenkinek!

Nagyon klassz mesekönyvbe akadtam bele az interneten, annyira megtetszett, hogy nem győztem guglizni. Eljutottam egészen az alkotókig: három apukához és egy nagybácsihoz, akik a technikát és a tradicionális történetmondást ötvözve hoztak létre egy online felületen megszemélyesíthető mesekönyvet. 

A brit Lost my Name sztorijában egyik reggel arra ébred egy kiskölyök, hogy az éjszaka folyamán elveszítette a nevét. Elindul, hogy megkeresse, útja során varázslatos élményekben van része, bölcs állatok és furcsa lények segítik nevének megtalálásában. A figuráktól visszakapja nevének egy-egy betűjét és hozzá bátorságot, erőt, kreativitást, mindent, amire egy kisembernek szüksége lehet. A történet végére az összegyűjtött betűkből újra összeáll a gyerkőc neve. A könyv csodaszépen van megírva és illusztrálva, minden név egy új történetet mesél el.

Undorítóan elfogult vagyok az alábbi játszófallal kapcsolatban. Egyrészt odavagyok a tulajdonos családért, másrészt a felhasználó gyerek is messze az egyik kedvenc gyűrnivaló haverom. Szerencsére az alkotó apa nálam higgadtabban tud viselkedni, úgyhogy jöjjenek egy ezermester férfi, Vince szavai, na meg egy zseniális "csináld magad" foglalkoztató fal!

Mielőtt Vince megszólalna, azért szögezzük le: felháborítóan jó grafikus, szóval eleve van némi szépérzéke. És ehhez hozzájön még az asszony jó ízlése is. Letisztult, barátságos környezetben élnek, ahol apró kis gesztusok teszik egészen egyedivé a hangulatot, miközben térdig járnak egy egészen elképesztően jó kedélyű gyerekben és egy zseniálisan türelmes kutyában. Szóval az adottságok...hát elég jók, na. 

• Milyen megfontolásból estél neki az alkotásnak? Spórolni akartál? Vagy sok kacat volt otthon és így a legkönnyebb őket tárolni?
• A feleségem mutatott valami oldalt, ahol mindenféle sk cucc volt, és onnan jött az ihlet. De az elsődleges vezérfonál az volt, hogy örömet szerezek a fiamnak. És kicsit magamnak. Másodlagosan a motorikus képességeinek fejlesztése céljából készítettem a falat. Az alapkoncepció az volt, hogy különböző színekkel, formákkal, anyagokkal ismerkedjen és aktivitást serkentő tárgyak kerüljenek a falra (csengő, lámpa, kapcsoló, zár, kopogtató, xilofon, kerék). Spórolásról szó sincs. Mindig sok kacat van otthon, így legalább hasznos kacat lett belőlük. Amit csak tehetek, saját kezűleg próbálom megoldani.