ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

A - számomra érthetetlen módon - népszerű Angry Birds játék, besomfordált a képzőművészeti rovatunkba. Mégpedig azért mert a Scooterek néven alkotó lengyel művésznő hozzáadott értékként végiggondolta a móka következményeit, és azt nem volt rest vizualizálni.

Ráadásul szépen kimunkálva. A 20 éves hölgy mestere a digitális ecsetnek! A képek viccesek és karakteresek, szerintem bármelyik kiskamasz szívesen kirakna egy ilyen sorozatot a falára. És mivel a portfólió a deviantART-on található, széles spektrumon válogathatunk a reprodukciók között...

Nálatok mit szoktak reggelizni a gyerekek? Előfordul, hogy különféle gabonapelyheket kapnak a kis tálkájukba, mert azt legalább biztosan megeszik, gond letudva? Persze, meg is nyugodhat a szülő, hiszen a pelyhek köztudottan különféle vitaminokkal és ásványi anyagokkal vannak dúsítva - már, ha igaz ez egyáltalán -, meg tele is van rostokkal, és akkor legalább a gyerek eszik valami egészségeset. De tényleg?

A frászt. A különféle reggelizőpelyhek kifejezetten egészségtelenek, ha másért nem, akkor azért, mert olyan mennyiségű cukor van bennük, amikkel rövid távon egy elefántot is egy életre diabéteszessé lehetne tenni. Persze, nem gondolom, hogy sosem szabad a gyereknek reggelizőpelyhet adni, de rendszert csinálni belőle egészen biztosan nem jó. Még akkor sem, ha cuki kis állatfigurák kínálgatják magukat a dobozokon nagy mosollyal győzködve a gyereket, hogy engem, engem vetess meg anyáddal!

Ron English jóvoltából egy los angeles-i bolt polcain azonban megjelent az igazság: olyan reggelizőpelyhes dobozokat tervezett és helyezett el több üzletben egy gerilla akció keretében, amelyek kendőzetlenül tárják a gyerekek és a szülők elé a gabonapelyhek valódi arcát. A hatalmas mennyiségű, hízlaló, cukorbetegséghez vezető, és imígyen lassan ölő szénhidrát tartalmú pelyhek valódi arcát. A cuki állatfigurákon keresztül, nem kevés humorral - vagy inkább szarkazmussal. Megvennétek a gabonapelyhet a gyereknek akkor is, ha ilyen lenne a hivatalos csomagolása?

Forrás: Popaganda

Az egyszerűség nevében megint egy olyan jelmezt hoztam, amivel könnyű megbirkózni, már amennyiben rávehető a gyermek, hogy bacon legyen farsangkor. A gondolatmenetet, miszerint magában sütve vagy tojást is üssek rá, inkább megtartanám magamnak, mert szegény kölökre lehet, hogy a frászt hoznám, hogy serpenyőben készülök őt megforgatni.

A jelmezhez piros és fehér filcre van csak csupán szükségünk, alá pedig egy sötétebb, lehetőleg bordós ruhára. A hullámosra vágott filc csíkokat egymásra varrjuk, majd a ruhához öltjük. Ugye, hogy egyszerű, mint egy szalonnástojás?

Ki mondta, hogy egy gyerekszoba csak színes és csili-vili lehet? Valamiért, ha gyerekszoba színekben gondolkodunk, rögtön élénk színekkel álmodunk, pedig ahogy ez alant is látható, egy szürkére festett gyerekszoba is lehet sokszínű. 

A szürke falak még segítenek is nekünk abban, hogy szabadjára engedjük a fantáziánkat a kiegészítők terén és bátran, bármilyen színt használva, tegyük gyerekszobává a teret. Itt egy visszafogott, letisztult szobát kreáltak, amiben a játékosságot a különleges drapéria, a mobil és a tükör körül lévő kis textilképek adják, amiknek a mintája harmonizál az ablakban pihenő párnákéival.

Kedvenc darabom ebben a szobában - a mobilforgón kívül, ami a kis felhőkkel és színes esőcseppekkel szerintem egyszerűségében zseniális - a hintaszék, ami teljesen úgy néz ki, mintha a nagymama megmentett hintaszéke lenne, feldobva az ülőrész áthúzásával. Azt még magamnak, az olvasósarokba is lefogadnám.

Kirakós kockákból egy kisgyerek szobájában nem lehet hiány, azt hiszem, ebben mind egyetértünk. Mert a puzzle még nem való neki, talán az építőkocka sem, ezzel mégis mindkét játékhoz közel kerülhet, fejleszti a motorikus képességeit és a vizualitását is, ugye. De miért is kéne egy kockakészletnek feltétlen kiskacsát, báránykát, micimacit és egyéb cukiságot megjelenítenie?

Nem kell, erre remek példa a következő, kissé bogaras kockakészlet, amelyeken hangyák menetelnek hosszú, tömött és kevésbé tömött sorokban. És ott áll lesben a pók is, aki talán egy kissé meg is éhezett. A gyerek meg úgy pakolhatja őket, ahogy akarja: póketetősen vagy gyűjtögetősen. Adnátok a gyerek kezébe?

Forrás: Imagine Childhood

A skandináv országokban nagy hagyománya van a mindenféle erdei aprólényeknek, elég csak Sven Nordqvist meséire gondolni. Ezeket a Tomte-nek is nevezett kis manóféleségeket a kis hazánkban is méltán népszerű nemeztechnikával keresztezve kapjuk meg a Woo-doll-okat.

Amiket érdekes módon épp egy Svédországba szakadt magyar képzőművész készít. Természetesen. Merthogy biogyapjúból, vegyszermentes színezékkel dolgozik. A neten fellelhető készlet egyelőre nem túl népes, de remélhetőleg Szeles Judit tovább készíti ezeket a kicsit bumfordi, kicsit boszorkányos, de annál inkább szerethető kis lényeket.

A napi jelmez rovat tagjaként ma egy übercuki és viszonylag egyszerű - értsd: még akár én is meg tudnám csinálni, pedig a kézügyességem mondjuk egy hangyászsünéhez hasonlítható -: főszerepben a róka.

Ahogy a hajtás után a képeken is láthatjátok, egy fehér kapucnis pulcsi, egy piros kabátka, piros és fehér filc kell hozzá. Fülalakúra és farokalakúra vágjuk a filceket, összevarrjuk, kitömjük és ráöltjük a ruhákra. A kabátka elejére pedig felvarrjuk a róka fehér "mellényét".

Azt kell mondjam, tündéri. Ha otthon elfekvőben vannak hozzá ruhadarabok, akkor még olcsó is, mindamellett, hogy fantáziadús és elbűvölő.

Nem lehet elég korán kezdeni: védjük a környeztet és neveljük erre a gyermekeinket is. Mindemellett saját készítésű is ez a forgó, ami még dob egyet az értékén. Egy bicikli kereke és képregények kellenek hozzá, no meg papírrepülő-hajtogatási készség.

Lauren Clarks vastag kartonból rakta össze a repülőket több méretben, azokat borította be képregényekből kivágott részletekkel és az egészet felakasztotta egy biciklinek a kerekére. Ez most nem is tetszik vagy nem tetszik kérdés, inkább csak díjazzuk benne a kreativitást és az újrahasznosítást.

Forrás: Lauren Clarks Blog

Ha hihetünk az időjósok előrejelzéseinek, akkor a hétvégén itt sokak által oly nagyon várt hó. És ha itt van akkor elő lehet kapni a szánkót. Vagy venni egy újat. Ajánlottunk itt a blogon már pár ilyen készséget, még Porsche-t is, de most én öreg Bogarasként a német népautógyár sorozatára hívnám fel a kedves internetező gyerekek figyelmét.

Van itt minden, mint a búcsúban! GTI meg a legendás 53-as rajtszámú kicsi kocsi, Herbie által ihletett szánkó is. Mindben közös a részletes kidolgozottság, és az, hogy már ránézésre is gyorsak mint az olajozott villám.

Forrás: CarScoop

Rendkívül egyszerű jelmez, örülök, hogy belebotlottam, érzem a zsigereimben, hogy a lányaim közül az egyik áldozatául fog esni farsangkor ennek az ötletnek. Csak okosan kell felvezetnem. Jó eséllyel a nagyobbikom lesz Aranyhaj, mert a kicsi közölte, hogy ő Bambi apukája akar lenni és ebből nem enged, bármennyire is győzködöm, hogy lehetetlent kíván tőlem.

Sok-sok sárga fonal és egy harisnya szükségeltetik csak hozzá, meg persze egy szép ruhácska, ami minden kislány szekrényében lapul alapból. Ahogy a képeken láthatjátok annyit kell csak tenni, hogy a harisnyát levágjuk a gyerek fejének méretére, kis sapkát csinálunk belőle.

A minimum két gombolyag fonalat letekerjük, összefogjuk, félbehajtva elkötjük, majd hozzáöltjük a harisnyasapka tetején a csomóhoz. Ezek után elrendezzük szépen, copfot kötünk neki és befonjuk, majd csicsázzuk, ahogy tetszik. Pont nekem való, pont jókor jött.

Caroline Castagna-Suarez, azaz Simone babái már szerepeltek itt a blogon, amit az egyedi formavilágával játszva vívott ki. Az hogy újra ide kell citálnom nem az internet bőségszarujának akadozása miatt van, hanem azért mert új limitált darabszámú szériával örvendeztette meg a világ arra fogékony részét.

Mégpediglen a közelmúlt olyan divatteremtő popkult ikonjait álmodta babaalakba, akik szerinte napjaink forma-, szín-, és ízlésvilágát nagyban meghatározzák. Tette ezt úgy, hogy a kész produktumok felismerhetőek amellett, hogy a stílus maradt az eddigi. Így inkább tekinthetők tisztelgésnek, mint karikatúrának. Szóval mindenki felismeri David Bowie-t, Karl Lagerfeld-et, Chantal Thomass-t, Jean Paul Gautier-t, Albert Elbaz-t, Sonia Rykiel-t?

Nem jelmez de akár elmehetne kiegészítőnek farsangkor is szuperhősöknek. Ha pedig épp nincs farsang, akkor mindennapi kis hős gyermekeink szárnyakra kaphatnak egy egyszerű tornacipőtől. A villámos egyértelműen a Flash Gordonoknak való, bár vannak kétségeim, hogy a gyerkőcök manapság tudnák ki is az. A szárnyas pedig a kis repkedni vágyó kölkincék lábára ajánlatos.

Forrás: bltd

Első pillantásra a szélesszájú kisbéka ugrott be. Annak ellenére, hogy az nem volt ennyire színes egyéniség, és a pénztároláshoz sem volt sok köze. Viszont ezek a jószágok is viccesek. És 2009 óta töretlen a népszerűségük, annak ellenére hogy sem az ölet sem a kivitelezés mögött nincs nagy kihívás. Talán a választott anyagok, talán az egyszerűség...

Azért nem élek a (kézen fekvő) családfa elnevezéssel, mert a holland Femke Hertsenberg nem csak és kizárólag családi fotóalbumok keretének szánta ezeket a fákat, hanem közösségeknek is. Mivel a levelek levehetőek, plasztikussá lehet tenni például egy óvodai csoport hiányzóit, illetve jelenlévő kis tagjait.

De persze a nappaliba varázsolható ezek segítségével az egész rokonság, és a családi kapcsolatokat is be lehet rajta jelölni. Esetleg több fát is felhasználva. Dekorációs elemnek sem utolsóak a natúr megjelenéssel, de én élnék a lehetősséggel és vinnék bele még egy kis színt akár. Szóval egy ilyen birtokában újra van értelme a digitális fotók materializálásának...

Egyszerű, mint a faék, mi más is lehetne, mint finn. Szeretjük a finn designt, letisztult és minimál, hagy teret a gyerek és a szülő fantáziájának. Ebben a nyitott házban - vagy még inkább házvázban - is az a nagyszerű, hogy bármivé válhat, amire csak a gyerkőknek épp a játékhoz szüksége van.

Ha akarják, egyik pillanatról a másikra lehet bolt, kertes ház, tűzoltóállomás, papucs orrán pamutbojt - ja, az mégsem. Pár anyagot ráterítve máris kuckóvá alakítható, ahova bebújhatnak titkosakat játszani vagy csak olvasni, a nagyobbak pedig - akik már ráléptek a kamaszodás rögös útjára - szimplán csak sajnálni magukat. Ugye milyen könnyed, egyszerű és pont emiatt sokrétűen kihasználható?

Forrás: Jenni Juurinen