ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

A multifunkciós és/vagy helytakarékos használati tárgyak, illetve bútorok mindig is a tervezők kedvenc játszóterei voltak. Jeroen Wesselink háromlábú gyerekszékei is abból a megfontolásból születtek, hogy a tervezés okozta szórakozást átmentse a mindennapokra, és másoknak is mosolyt csaljon az arcára. Persze amellett, hogy egy praktikus és funkcionális bútort sikerült megálmodnia.

A mi falusi óvodánkban kimondottan jó hasznát vennénk ezeknek a falra akasztható ülőalkalmatosságoknak, és trófeaként sem lennének tájidegenek, hiszen a környékünk méltán híres, nagyvadas vadászterület. Ettől függetlenül, máshol is viccesen mutatnának ezek a színes vadász relikviák a falon!

Forrás: Yanko Design

Olyat találtam a Pecás és kicsi tirex blogon, amit mindenképp meg kell mutatnom, akkora ritkaság! Már csak azért is, mert azt hiszem, ez lesz az első olyan alkalom, mikor magyar blogról merítünk. Meg azért is, mert általában az emberek ekkora kreativitást csak versenyeken, jeles alkalmakkor préselnek ki magukból, ez esetben viszont, ha jól értem a dolgot, a lelkes alkotó a környéken lakókat örvendeztette meg. Csak úgy.

Nem tudom, ki lehet az elkövető, de maximálisan leborulok előtte, lábat csókolok és kalapot emelek, mindezt egyszerre, bár akkor sem leszek annyira lenyűgöző, mint Ő.

Kedves Olvasók, csodáljátok Süsüt, a hósárkányt, az igazi hungarikumot!

Forrás: Pecás és kicsi tirex

Ha lenne otthon szanaszerteszét kismillió zsírkrétánk, amivel esetleg nem tudjuk, mihez kezdjünk, Herb Williams megoldaná a problémát. Szobrai ugyanis csupa zsírkrétából készülnek. Azért pont zsírkrétából, mert a művész lenyűgözőnek tartja, hogy ezernyi kicsi krétával, mennyire át lehet alakítani a teret.

Találkoztunk már zsírkréta- és ceruzaszobrászokkal a blogon, Williams pont beleillik a sorba. Legközelebbre a gyufaszálakat ajánlom, azzal is lehetne teret átrendezni, ha lenne ötven év szabadideje. Persze csak ironizálok, igazából teljesen odavagyok a szobrokért, és zseniálisnak tartom, hogy mit bírt kihozni csak és csupán zsírkrétákból.

Ha már nyúl, meg Nyúl éve, akkor nemhogy nem maradhat ki, de elsőként kellett volna említenünk Miffy-t, minden cukiságok ősanyját, a holland Dick Bruna, 1955-ös születésű kultikus nyusziját. Miffy az idők során kismillió formában öltött már testet, mindig megőrizve a megunhatatlanul – már-már semlegességig – egyszerű, gömbölyded formáját.

Jelen esetben lámpa formában ajánlanám a kedves internetező gyerekek figyelmébe. A fényerejét tekintve nem egy olvasólámpa - bár a 80 és 50 centiméteres méretét nézve nem is az asztali, hanem inkább az állólámpákkal illenék összevetni -, de hangulatvilágításnak jobbat nehezen találunk.

Mi sem egyszerűbb, hogy kordában tartsuk a beste kölke bútorfirkálhatnékját, ráadásul az alkotókedvének se szabjunk minduntalan gátat: lepjük meg őt egy meg- és teli(be)rajzolható szekrénnyel! Fájdalom, persze nem a Varázsceruza módszerét alkalmazva - bár véleményem szerint azt sem ártana már valakinek kitalálnia -, hanem adott kereteken belül alakítható bármikor kényükre-kedvükre ez a palatáblává változtatott  szekrény.

A menet közben keletkező krétapor persze más kérdés: egy bizonyos mennyiség után el lehet tűnődni kompromisszumos megoldásokon. Alkalmasint rögzíthetjük írásban, hogy  teszem azt, hetente csak egyszer lehet teljeskörű szekrényfelújtást eszközölni. Azonban legyen bármennyire kétoldalú a megállapodás, én mindenesetre borítékolom: krétanyomok azután is lesznek lakásszerte, szép számmal...

Forrás: Peter Jakubik

A fiatal olasz művésznő Cecilia Viganò, alias Cevì végtelenül sokoldalú: fest, rajzol, illusztrál, fotózik. De ami igazán lázba hozhatja a kedves internetező gyerekeket, és ezen blog Olvasóit, azok a színes kis amorf babái.

A Pupikat 2004 óta gyártja a legkülönfélébb formában, még kulcstartóként, gyufás skatulya bölcsőben, brossként, gyertyatartóként is. De ami igazán egyedi, azok az alábbi nyakékek. Zseniális az ötlet, és nagyon pofás a kivitelezés is. Persze nem egy báli viselet, de el tudok képzelni olyan összeállítást, amiben kimondottan jól megállja a helyét egy ilyen kiegészítő. Akár egy felnőttön is.

Floris Wubben, holland designer Bauke Fokkemaval karöltve alkotta meg ezt az egyedi, varázslatosan mesebeli, szívet melengető, rabul ejtő fűzfotelt.

A hajlékony vesszők, melyek valaha tán az Öreg Fűz hosszú, lelógó, ágasbogas szakállából nőttek, most fotellábakká dermedve mesélhetik el kicsinek és nagynak, törzsük ölébe ücsörgőnek a hajdan élt Öreg Fűzről szóló, vénséges vén mesét.

A mesét, amely így kezdődik: élt valaha régen, zöldellő völgy ölében, a vízpart rejtekén egy magányos fűz - sok esztendőn át bánatos volt szegény...

Forrás: Floris Wubben

Aki a minimált szereti, az rossz ember nem lehet, bár ezzel Cyr vitázna, úgy érzem. De mindegy is, a minimál akkor is jó dolog, ez ebből a roppant egyszerű, babának való Waldorf csörgőből is látszik, amit a Little Alouette oldalán találtam. Nem kell semmi fakszni, csak természetes, minőségi anyag, szép, igényes kimunkálás és kész.

Forrás: Little Alouette

Benne vagyunk az influenza-járványban, mindenki fújja az orrát reggeltől estig, meg  sokszor estétől reggelig is. Szinte minden egyes levegővételt megelőz egy hatalmas orrfújás, majdnem mint a bálnáknál. Épp ezért nagyon is stílszerűek az alábbi dobozok a papírzsebkendők tárolására.

A Gnome Sweet Gnome bálnaformára igazított kis fadobozai kézzel, többféle színváltozatban készülnek, és a gondosan két rétegben festett felületet ugyancsak gondosan csiszolgatják, hogy a mutatott vintage hatást elérjék. És persze nem csak zsebkendő, de popsitörlő, vagy egyéb törlőkendő tárolására és adagolására is alkalmas.

Forrás: Gnome Sweet Gnome

Aki formatervezésre adja a fejét, óvakodnia kell attól, hogy leutánozza valamelyik nagy előd munkásságát. Phillippe Starck tipikus példa lehet erre, munkássága sok-sok tervezőt ihletett meg, na de ez érthető.

Starck egyik, átlátszó műanyagból készült, ikonikus széke, a Mr. Impossible például Paul Sandip fantáziáját indította be, aki végül gyerekszékek formájában gondolta őket újra, némi csavarral vegyítve. A szintén átlátszó, színezett plasztikból készült székek lábában ugyanis az elektrosztatikusságot felhasználva vándorolnak az apró - és színben természetesen passzoló - polisztirol golyócskák. A három székkel emellett a gyerekek kíváncsisága, kreativitása és mágikus gondolkodása előtt is tiszteleg az ifjú designer, erre utalnak az elnevezések is: The Magician, The Painter, The Scientist.

Forrás: Differential Design by Paul Sandip

A svéd designerek alkotta, kerámia lámpagyümölcsöket ugyan eredetileg eperszemek ihlették, engem azonban sokkal inkább emlékeztetnek azokra a nyakláncokra, amelyeket a lányokkal szoktunk fűzni időnként, temérdek színű és formájú apró gyöngyszemekből,  türelmesen, nyelvkidugva, vagy éppen hirtelen mozdulattal szerteszét borítva, - részemről hangosan anyázva -, hosszú órákon át.

Akár mesebeli gyöngyházak fényei is lehetnének, ahogy elnézem őket így egymás mellett. Tennék én ilyen aprólékos gonddal, kézzel festett epergyöngy-lámpákat a gyerekszobába, annyi bizonyos,  nem is egyet, rengeteget, hadd legyen fejünk fölött is, ne csak kezünkben-ölünkben, sokszínű epergyöngy-csillogás.

Forrás: Glimpt

A gyerek és háziállat témakör gyakorlatilag kimeríthetetlen, kezdve onnantól, hogy milyen kedvencet kapjon a gyerek, egészen odáig, hogy mivel tápláljuk, hogyan kapjon a gondozásában felelősséget az ifjúság. Én amondó vagyok, hogy első körben érdemes valami kisállattal kezdeni, a hal pedig tökéletesen alkalmas erre a szerepre. Igaz, nem vár kitörő örömmel haza, de leköti a figyelmet, mert folyton mozgásban van, az ellátása, gondozása pedig egy kis szülői segítséggel még gyerekfejjel is megoldható.

Azt azért érdemes tudni, hogy a halaknak ma már nem vehetünk gömbakváriumot - állítólag ez simán kínzás kategória -, ám annak semmi akadálya, hogy a szögletes akváriumokba némi kreativitást vigyenek a tervezők. Így tett például Teddy Luong designertanonc is, amikor megálmodta a maga modern és minimalista akváriumát. Ja, és a modulok is egymásra építhetőek, így akár egy haltelepet is kialakíthatunk belőlük.

Játékos, vicces és mutatós, kérdés, hogy vajon a halak mit szólnak hozzá. De a gyerekeknek fix, hogy tetszene.

Forrás: Notcot.org 

Kinek hol áll a feje? Az enyémet átvitt értelemben rég elvesztettem. A képen látható szülők és gyermekeik pedig szó szerint cseréltek fejet, persze csak a fotók kedvéért. Zseniális, kidolgozott, hihető és rendkívül vicces. Részemről kedvenceltem.

A többfunkciós, játékként rendeltetésszerűen használható kanapé tárgykörét már én is boncolgattam itt a blogon, de hogy az igény nem ismer határokat - sem átvitt, sem a szó szoros értelmében -, arra a koreai Design Skin kínálata a legjobb példa. Ők szinte csak építőkockával keresztezett gyermekbútorokat gyártanak, és nem kis örömömre szolgál, hogy a legújabb trendhez igazodva van tetris kanapéjuk is.

De van tangram és donuts kirakósuk is. Persze, nem csak a rendrakással összekötött logikai játékok rejtőznek ezekben könnyen tisztítható műbőrborítású, rétegelt szivacs elemekben. A gyermeki fantázia segítségével szinte bármi lehet belőlük: kuckó, alagút, zöldséges stand, hintaló, fotel, akármi. Talán, a végtelen számú permutáció során, még akár kanapé is.

Pompás ötletet merítettem az internet sötét bugyraiból, amit bárki felhasználhatna, amennyiben nincs kéznél otthon hordozókendője és/vagy kenguruja, ám elfekvőben hever a sarokban egy klón-sisak a Star Wars-ból.

Rendkívül kreatív megoldás, bár kétségtelenül kicsit kényelmetlen lehet ebben cipelészni a kölköt hosszú távon. Az viszont egyértelmű, hogy nagy sikere lenne egy ilyen babahordozónak a kockák világtalálkozóján.

Forrás: Geeks are Sexy