ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Olyan nyolc lehettem, mikor az NDK-ban nyaraltunk családilag, és öcsém kapott egy szépséges, hasított bőr tiroli nadrágot, hozzávaló nadrágtartóval együtt. Legalábbis anyám szerint szépséges volt, én az öcsémen látva más szófordulatot használtam volna a jelenséget körülírandó, de tény, hogy egyedi volt az összkép.

Ez a tiroli gatya jutott eszembe, mikor megláttam John Mohr Filzschaukel elnevezésű hintáit, ám most mellé a szépséges és vicces jelzőket tenném magam is. Mohr a hintát kislányának tervezte, ám annyira jól sikerült, hogy azóta design díjat is zsebelt be velük. Aztán, gondolom, a díj miatt is, máris elérhetetlenné vált a gatyahinta a kisember számára, hiszen több, mint húszezerért valószínűleg nem fogják százszámra kapkodni a népek.

Pedig nyilván biztonságos, hiszen körülöleli a gyereket, és anyagának köszönhetően kültéren is simán használható. Azért egy kemény tél idejére én nem hagynám kint.

Forrás: John Mohr

Stílusos, egyszerű és játékos. Ez a három jelző tökéletesen jellemzi a STEK gyerekbútorait. Kézzel készül, különleges és holland, ez utóbbitól már eleve szerkesztőségileg kedvenc lesz belőle, hiszen elfogódottságunkat az északi design iránt le sem tagadhatnánk, ha akarnánk se. 

Tulajdonképpen semmi különös nincs ezekben a darabokban, csak a kissé bumfordi formáikkal és lefelé szélesedő lábaikkal olyan helyesek és gyerekesek lesznek, hogy muszáj megvidámodni tőlük.

El tudnám képzelni ugyanezeket a bútorokat, ugyanígy, ugyanilyen színekben, csak felnőtt méretben, a hozzám hasonló, kissé gyermeteg lelkű szülők számára. Én bírnám, ha egyforma bútoraink lennének a nappaliban és a gyerekszobában, mindenkinek a maga méretéhez mérten. A fekete hintaszéket azonnal birtokba venném, hogy tenné Borcsa lányom, jó eséllyel ugyanezt, a rózsaszín kisszékkel, mi mással.

Forrás: STEK

A fürdés nem pusztán tisztálkodás, jó esetben remek móka is. És még remekebbé tehetjük néhány vicces dologgal, mutattunk is már párat a blog indulása óta. Most pedig a Slam Design-nál találtam egy mosolyfakasztó káddugót. Íme a lefolyóba szorult aranyhal, azaz a Stuck! Goldfish Bathplug! Az állatvédők megnyugtatására közölnénk, hogy egyetlen állat sem szenvedett valódi sérülést a dugó elkészítése során.

Forrás: Slam Design

Előfordul, hogy a gombhoz választunk kabátot, így történt ez a képen látható, modern, légies gyerekszoba esetében is. Itt ugyanis a Dwell betűs ágyneműje adta az ihletet a szoba kialakításához, ebből alakult ki a végső koncepció.

Persze, nem véletlen, hogy a betűk ragadták meg a szülők képzeletét, hiszen mindketten képzőn végeztek és elemi vonzódást éreztek a tipográfia iránt. A faldekort számítógépen tervezték meg, majd szépen, a két kezükkel felfestették a kék különféle árnyalataiban. Merthogy kisfiú lett a szoba gazdája.

A kiságy és a komód a Babi Italia terméke, a kávébarna és a fehér színek tökéletesen rímelnek a Dwell ötletadó ágyneműjére. Jól illik hozzájuk a hetvenes évek hangulatát idéző könyvespolc, amelyeket persze dugig tömtek mindenféle játékkal, mesekönyvvel. És ott a csokibarna hintafotel is a kényelmet fokozó lábtámasszal, hívogató, ringató, puha ölével.

Szerintem a szoba két legszebb részlete a csodás szőnyeg, amelynek mintája finoman lazítja a mindent uraló betűk keményebb vonalait - bár a játékosság innen sem hiányzik -, és az a kép, amelyen egy majom ökörködik tekergő farokkal. A kép alapjául a szülők az EggPress Magnus majmát választották, a kivitelezés azonban ez esetben is saját kezűleg történt.

Azért ne csak jót mondjak már, hanem azt is, ami nem tetszik: a világítás és az árnyékolás. A süllyesztett spotlámpák fénye nekem túl hideg-rideg, jobban tetszene,  ha több, puhább fényű világítótestet tettek volna be. Az irodai hangulatú reluxa helyett pedig inkább választottam volna egy textilrolót vagy egy ideillő függönyt.

Forrás: Project Nursery

Környezetbarát játékot láthattunk már a Gyerekszobán, szépen megmunkált fából valót is, legutóbb ma délután. Ez a trópusi fából készült építőjáték azonban tud még valamit, amit a fajátékok közül igen kevesen: a testek belsejébe helyezett mágnessel kapcsolhatók egymáshoz az egyes darabok, dicséretes módon fejlesztve a kölkök kreativitását, lehetővé téve számukra az egyszerű formákból a 3D-ben való alkotást.

Nem lehet nem szeretni, mert - bár bevallottan rajongok a fajátékokért önmagukban is -, a Tegu fogalma egyszerű játéknál azért sokkal több. A vállalkozást ugyanis Hondurasban alapította Chris és Will Haughey, azzal a céllal, hogy a helyi emberi és természeti erőforrásokat a lehető legoptimálisabban alkalmazzák, céljuk - bevallottan - az ottani munkanélküliség enyhítése volt. A jelek szerint ők megtették a magukét.

Forrás: Tegu

Josh Finkle designer fából faragott állatkáira bukkantam a minap, gondoltam, legott megosztom Veletek is őket. Bár a formatervezett jószágok sokkal inkább designdarabok, mintsem gyerekszobai, szanaszerte dobálni való figurák, azért egy-két kedvenc bőven alkalmas arra, hogy az iskolatáskák mélyén meglapuljon (nagyjából a szalámiszsemle és a tornazsák között félúton).

Édes pofák, kétség nem férhet hozzá, de nekem mégis muszáj kötözködnöm így hétfőn. Bevallom ugyanis - tudom, fura társítás -, engem ez a hasdüllesztő banditabeállás, távolról ugyan, de a Coccolino maciéra emlékeztet. Viszont a fából faragott banditák esetében nem tör rám tőle heveny rosszullét. Úgy tűnik, a pocakdüllesztés csak szőrrel kombinálva irritatív számomra.

Forrás: Josh Finkle

Nemrég még az új bébiőrről számoltunk be Nektek, tegnap pedig az új termékeket nézegetve ismét egy gépet találtam az IKEA oldalán: egy légszűrő berendezést. Ami nálunk is elkelne, hátha tényleg hatékonyan fel tudnánk venni a harcot az állandó megújulásra képes penésztelepekkel.

A légszűrő designja nekem nagyon tetszik - kicsit emlékeztet Mikrobira, gyerekkorom egyik kedvenc, bár kissé stupid rajzfilmhősére. Végtelenül egyszerű, de mégis vicces és játékos, műszaki cikkben ritkán látni ilyet. Az ára sem vészes, főleg, ha Family kártyával a kezében ugrik rá az ember, és cserélhető szűrőt is kapni hozzá.

A leírás szerint alacsony a fogyasztása és a zajszintje is, bár természetesen a működési elvéről semmit nem írnak. Ám bármennyire is tetszetős és hasznosnak mondott kis gép ez, azért itt is feltenném a kérdést: esetleg valaki próbálta már? Milyen tapasztalataitok vannak az IKEA Patrull légtisztítójával?

Forrás: IKEA

Bevallom elsőre nem bírtam pontosan értelmezni, mit is látok. Nem mintha nem lenne rajtam szemüveg, tehát nem éleslátásom hiánya az oka, hanem azon hezitáltam, hogy ezt most milyen kategóriába kéne sorolnom: felnőtt-viccelődős-művészetesbe, vagy a gyerek-ülőkés-mókásba. Tulajdonképpen mindegy is abból a szempontból, hogy így is, úgy is kirakom ide és inkább mindkét kategória megkapja a részét belőle.

Eleve a felhők iránti, és onnan láblógázási kényszeres vágyódásomat már nem kell bemutatni a hardcore Gyerekszoba Olvasóknak, így érthetően nálam már nyert ügye volt ennek az Yvonne Fehling és Jennie Peiz által tervezett, tenger-lábú ülőakárminek.

Sok kis ülőkéből random összetákolt cuccnak tűnhetne elsőre, ha nem lenne szemünk a designra és az eredetiségre. Ötlet, kreativitás egy csepp mókával és máris egy olyan felhős ülőalkalmatosság áll rengeteg lábán előttem, amilyet nagyon is szívesen látnék viszont a saját környezetemben.

Mindezt pedig még csak az április 14-19 között tartandó I Saloni elnevezésű bútordesign kiállításon fogják kiállítani, Milánóban. Így még jóval megjelenése előtt sóhajtozhatunk rajta egy sort, de jó nekünk.

Forrás: Yvonne Fehling & Jennie Peiz

Hogy mi készteti arra a büdös kölköt, hogy hosszú órákat kuporogjon a földön, még akkor is, ha jéghideg alatta a parketta vagy a padlólap, a pelus pedig már a múlté, az számomra rejtély. Rakhatsz a szobájába bármilyen kényelmes fotelt, hencsert, kanapét és matracot (no persze, ha befér), akkor is, és egyértelműen a padló a nyertes. 

Ha pedig padlószőnyeget mégsem szeretnénk a gyerekszobába, hát a szőnyegekkel kacérkodunk. Legyen persze minél nagyobb, puhább, süppedősebb, lehessen rajta jókat játszani, ne szöszölje össze fél perc alatt a ruhákat, könnyen tudjuk takarítani, és persze azért mutatós is legyen, no meg egyedi, naná.

Az ausztráloknak sikerült ezen szempontoknak megfelelő "térbeli" szőnyegeket összedobniuk, nem vitás, a Vadak megnyalnák a képek láttán mind az összesen 80 ujjukat. Az árával sincsenek komoly gondok, bár tény, hogy néhány kevésbé különleges gyerekszobaszőnyeg röhögve kitelne belőle, de hát valamit valamiért. Maximum a nappali szőnyegcseréjével néhány évet még vár a család...

Forrás: Bug Rugs

Húsvét még csak most volt, nálunk ma fogyott el a maradék istenkirálycsászárságos sonka, a gyerek meg reggelire megzabbantotta a maradék két főtt tojást, csak úgy, magában, úgyhogy érzésem szerint még simán aktuális, ha most gyorsban kipublikáljuk, mit küldött Virgart nekünk-Nektek. És bár van még jónéhány levél kiposztolatlanul, ez most fenti okból elsőbbséget élvezett.

"A kis tojások marcipánból vannak, és tortadekoráló tollal díszítették a lányok a segítségemmel. Ilyen tojásokat még pici koromban gyártottam a tesómmal. Akkor még más fajta volt a toll, nem száradt ki a díszítés, ezért sajnos könnyen elkenődött. Ezek a tojások tartósak voltak... már amíg be nem kapta egy-egy locsoló.

A másik képen a blogotokban látott ötletet próbáltuk meg megvalósítani, sajnos szerény sikerrel. Pontosan követttük a leírást, hogy szép sárga maradjon a tojás sárgája, a héja pedig könnyen lejöjjön, de nme jött össze. Azért megpróbáltuk kihozni a legtöbbet a dologból, és büszkén mondhatom, hogy így is óriási sikert arattak.

A vörös lencsével töltött tojás ötlete innen jött. Aztán Dana is természetesen elkészítette a húsvétos változatot. Nagyon-nagyon tetszenek ezek a színes, átlászó díszek, főleg, hogy magokkal, termésekkel töltöttek. Vannak további terveim ezzel a technikával.

Végül még egy szuper ötlet, amit a neten találtam: a színes barkák! Én végülis nem nemezgolyókkal csináltam, mert nem voltak elég élénkek a színek, hanem műszálás pomponból. Mindenkinek nagyon elnyerte ez is tetszését. A falon látható bogárkákat is én követtem el még pár éve, amikor éppen a famegmunkálás-mánia volt rajtam.

Virgart"

A képeket látva szeretném szavazásra bocsátani, hogy most hétvégén ismét inkább Húsvétot ünnepeljünk egyéb, kevésbé kellemes és kevésbé jó érzéseket keltő teendőink helyett.

Egyébként pedig - nevezzetek bár elfogultnak - nekem minden kép egyet jelent a Tavasszal, így még a lencse is fogyasztható számomra, pedig amúgy utálom. Hogy a tojáscsibékkel mi lehetett a probléma, sajnos, nem tudom, de szerintem nem véletlenül lett sikerük azoknak is.

Ti hogy dekoráltátok a lakást Húsvétkor? Leveleket ide címezzetek.

Nem bebarnult narancsról van szó természetesen, szerencsétekre nem gasztro, hanem design blog vagyunk. A következő kamaszfiúnak szánt szobán azért akadt meg a szemem, mert mindig is kacsingattam a sötét falak felé, de sosem mertem belevágni, mert mindenhol azt olvastam róla, hogy összenyomja a teret, és ha valaminek, akkor a terünknek nincs szüksége összenyomásra, az fix.

A képen látható szobának pedig bizony szép sötétbarnák a falai, ami önmagában biztos nyomasztó lenne, de igen okosan csak az egyik falat hagyták teljesen barnára, míg a vele szemben lévőt becsíkozták vastag naracssárga és vékonyabb fehér csíkokkal. A narancs és a falon lévő felirat zöldje pedig visszaköszön az íróasztal fiókjain, amitől ellágyul az egyszeri design-függő anya, mert mindig a részletekben bújik meg az a bizonyos szépség, ugyebár.

Így az összehatás komoly is, fiús is, mégis játékos és vidám. Szerintem ez nyerő színpárosítás, főleg, hogy még retrós hangulat is árad belőle, ami miatt külön is érdemel egy elismerő bólintást.

Forrás: Rate my space

Mutatós, környezetbarát, semmi extra.

Ez a három dolog jellemzi a Muu design-gyerekszobabútorait. A cég alapítója és tulajdonosa, Robert Kwak, a jelek szerint nem csupán az üzleti ügyekhez ért, de az egyedi bútorkészítésben sem kezdő, lévén eredeti szakmáját tekintve asztalos.

És, bár opcionális lehetőségként felkínálja azt is, hogy akár a kölök neve is szerepelhet a kiságyakon, bútorokon, ezzel részemről valószínűleg még egy gyerekes koromban sem éltem volna. Mert a reggeli kakaóhoz rendszeresített bögrén oké a gyerek neve, de bútoron, ruhán nem hirdetném. Úgyis megkérdezi boldog-boldogtalan, hovatovább úton-útfélen. Természetesen közvetlenül a kölök neme után. Nyilván.

Forrás: Muu

Nekem a kiskádakkal mindig az volt a bajom, hogy böszme mérete miatt nem túlságosan mobilis, ellenben csak pár hónapig használható, aztán kinövi a gyerek. Ráadásul a miénk elég régi is volt - még engem fürdettek benne -, csúszkált, mint a veszett fene, de ez már tényleg utolsó szempont ez esetben, nyilván az újabb kádak ennél már biztonságosabbak.

Hálistennek, másnak is szemet szúrt, hogy a kiskádak mennyire kevés ideig használhatók, így pattanhatott ki a Flip Bath ötlete Evan Gant fejéből. Ez a kiskád kétoldalú: az egyik kagylós kiképzésű oldalát 0-4 hónapos korig, másik felét pedig 5-8 hónapos korig lehet használni.

De ez a csodakád még ennél is többet tud: egyfelől segít belőni az ideális vízmennyiséget a gyerek súlyához képest, hogy el ne merülhessen benne, ami elsőgyerekes paraszülőknek különösen nagy segítség lehet. Másfelől feleslegessé teszi a vízhőmérőt - ami megint a paraszülőknek kedvez -, hiszen a kiskád szélébe beépített csíkok felveszik a kiskád alapszínét, amint a víz eléri a legoptimálisabb hőfokot.

Forrás: Yanko Design

Hetibagoly betevőnkre lassan nekünk is égető és elemi szükségünk van Cyr bloggerinával, hála zaphodbb mániájának ugyebár. Ráadásul most skandináv baglyokat sodort elém a tavaszi szél, némi felhővel fűszerezve, amiért máris duplán ver a pici szívünk.

Lézerrel vágták ki a fémből ezeket a fogasokat, így nyerték el végső bagoly illetve boholy alakjukat. Nemcsak szépek, de praktikusak is, a táskák, pizsik és kabátok helyett lóghatnak rajtuk csecsebecsék, ostorok és ugrókötelek, nyakláncok és rendőrbilincsek is. Hogy a cowboy pisztolytáskákról már szó se essék.

Forrás: Barnvanlight

Ismét lámpákat mutatunk Nektek, a békésen átpihent, manómentes éjszakákhoz, ezúttal a Likco-tól, nagyobb gyerekek számára. Olyannyira nagy gyerekeknek készültek ezek a törhetetlen műanyagból való  "Zzzoolight" lámpák, hogy meg vagyok róla győződve, nem csak a gyerekszobában, de a lakás többi, felnőtt-lakta részén is bízvást megállnák a helyüket.

Tervezőjük, Ramin Razani nem bízott semmit a véletlenre. Az egyszerű vonalú, játékos lámpákat számtalan állatalakban alkotta meg, melyek mintha gondos gyerekrajzok és mértani testek nászából születtek volna, hogy aztán nagyhirtelen tüneményes fényforrássá váljanak.

Halvány tojáshéj-derengésüket ugyan el tudom képzelni tobzódó színek közt is, de leginkább egyszerű, minimalista enteriőrbe tenném őket. (Figyelsz, Felhasznalo kollegina?)

Forrás: Likco