ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Szeretem az olyan jelmezeket, amikben nehezen megfogható dolgok fogalmazódnak meg, talán ezért is tetszik annyira a következő jelmez. A szél. Mert hát mégis, hogyan jelenítenétek meg a szelet? (Egyébként az ilyen kérdésekért imádom a farsangot is.)

Szóval, Martha Stewart, a kreatív ideák nagyasszonyának oldalán találtam rá egy remek ötletet, különösebben nem igényel sok melót és energiát. A gyereket simán felöltözteted - mondjuk, mivel nyakkendő is lesz a jelmezhez, nem árt valami elegánsabbat ráadni -, aztán jól belövöd a haját, és adsz rá egy rejtett dróttal megerősített nyakkendőt. Ennyi. Tökéletes.

Forrás: Martha Stewart

Biztos vagyok benne, hogy Leia egy ilyen jelmezen dolgozna a gyerekeinek némi lázadás közben, ha ők is ünnepelnék a farsangot. Mert hát az ewokok nemcsak a szövetségeseik, de még cukik is, ha egy gyerekpofi bújik meg a szőrös kapucni alatt.

Mondjuk, ha nincs készen hasonló szőrös, mackófülű overállunk - nekünk volt, csak hát kinőtte, ugye -, akkor kell hozzá varrógép meg szabni-varrni tudás, de egyébként csak anya egy lestrapált táskáját meg apa rongyos és még jobban kirongyozott pólóját kell még a gyerekre aggatni. Meg némi barna maszat az orrára és egy bot a kezébe, a minél autentikusabb megjelenés érdekében. És kész.

Forrás: Fashionably Geek

Az első bárányt ajándékba készítette unokahúgának Povl Kjer dán tervező, csak, hogy az el ne felejtse, hogy a szülei faluról származnak. Aztán az első darabok elkészítése során rájött hogy a gyerekjáték funkción túl azért még rejlenek lehetőségek e gyapjas jószágokban. De erről már volt szó a blogon.

A hintabárány persze másokat is megihletett, mint téma. De ilyen (szó szerint) színes sorozatot még senki nem szentelt neki. A kollekció darabjai ahogy kell egységes családot alkotnak, mégpedig természetesen úgy, hogy a hasonlóságaikon jócskán túlmutat a különbözőségük. Gyűjthető. Szerethető. 

Még mindig tart a farsangi szezon, következik egy rendhagyó ötlet bevállalós és polgárpukkasztásra hajlamos szülőtársaimnak. Túl sok munkát nem igényel, ruhát készen is lehet szerezni hozzá - talán a kalap az egyetlen kivétel -, valójában csak a kiegészítőt kell elkészíteni, azt pedig némi karton, színes papír vagy festék és vatta segítségével nem nehéz.

És kész is a bajor, sörrajongó gyerekecske. Mondjuk, fognak rólatok beszélni az oviban, az tuti.

Forrás: Senn and sons

Nem tudom mennyi idő, pénz és kutatásba fektetett energia kell ahhoz, hogy valaki - jelen esetben David T. Waller - összegyűjtsön 2500 matchboxot. Gyanítom, hogy az irdatlan és az őrült sok között. Ha fiatok van, máris kezdheti gyűjteni a kisautókat, szín szerint, hogy egy ilyen szivárványos szivárványt össze tudjon rakni majd negyven éves kora körül.

Ez egy díjnyertes szivárvány, az első lett a People's Award-on tavaly az Arts Depot Open-en. Díjnyertes nálunk is, csodálattal kevert hüledezéssel tekintünk a művészre. Látva az autókat ellenállhatatlan kényszerem támadt, hogy az egészbe beletúrjak és elkezdjem tologatni a sok matchboxot szanaszét.

Bizony, tegnap volt négy éve, hogy nekiültem az első posztnak, és már annak is majdnem három éve, hogy zaphodbb csatlakozott, sőt, Cyr is több, mint két éve nyűvi a szavakat, és  már szuperapu is 1,5 éve javítja a szerkesztőségben a nemek arányát. Ahogy hannae is már szinte a kezdetek óta szemezget a legtutibb gyerekkönyvek között időről-időre.

Sok minden történt ennyi idő alatt velünk is és a bloggal kapcsolatban is, a Facebookon rengetegen lájkoltátok a blog oldalát - köszönjük -, és ahogy elnézem, rengetegen olvassátok nap mint nap, amit írunk. Ezt szeretnénk megköszönni!

Ha pedig már ilyen fontos dátumhoz érkeztünk, akkor kicsit összegezzünk: a blog indulása óta több, mint 2 700 000 oldalletöltésünk volt, amitől koppan az állam.  És mivel ilyen még nem volt, és most kíváncsi lettem, egy kicsit kutakodtam, hogy mely posztok lettek a legnépszerűbbek az elmúlt egy évben.

1. Annyira ronda...

2. Mire jó a kóla?

3. Csernobili gyerekszobák

4. Kreatív ágyazás

5. Barbie mellét a nyakamba

6. Egyszerű, mint a faék 

7. Egyszerűen dömper

8. Ötletparádé - Íróasztalt, de hová?

9. Angry Birds házilag

10. Etsy.com - Cicisapka szoptatáshoz

És persze vannak terveink, ahogy a véleményetekre is kíváncsiak vagyunk továbbra is. Nektek melyik posztok tetszettek a legjobban? És miről olvasnátok szívesen?

Maradjatok velünk, jövőre Veletek ugyanitt!

Augistna Woodgate nevével és hajkeféivel már találkoztatok nálunk, most egy újabb művészeti remekét mutatom meg. Ha nálatok is térdig ér a plüssfenevad gyűjtemény és amerre lépsz, a lábad alá a lego darabkák mellett egy-egy maci, nyuszi, krokodil, mindenféle egzotikus állat kerül, akkor íme a legjobb ötlet az újrahasznosításukra. 

Csak nyúzd meg a feleslegessé vált állatokat és készíts belőle szőnyeget! Valami ilyesmi játszódhatott le Agustinában, hogy "jé, mennyi plüssállat, kiélem rajtuk a rég elfojtott skalpolási vágyaimat és szőnyeget készítek belőlük, hogy jól meg is taposhassam őket." Persze csak viccelek, mindamellett, hogy kicsit morbid, azért befér a művészet címke alá ez is.

Arra azért figyeljünk, ha ilyenre adnánk a fejünket, hogy ne a gyerek előtt végezzük a kedvenc állatain a hasfelmetsző melót. 

Tizenkilenc láb magas - nyugodtan nevezhetjük nemes egyszerűséggel bazinagynak - az Apollo űrhajó LEGO-ból épült másolata. Ryan McNaught építette, 120.000 LEGO darabkából, 250 óra alatt. Kiállításra kerül természetesen, hogy mindenki megcsodálhassa.

Én annyit tudok szájtátás közepette hozzátenni, hogy ha nekem ennyi szabad órám lenne, biztos nem legózással tölteném, de értékelem, hogy ennyi türelme és kitartása volt, mert a végeredmény valóban impozáns.

Mint a pulyka, mondja a dal, és tényleg, sokkal szebb, egészen lenyűgöző lény. Elképesztő színekkel, formákkal, minden ízében azért kiált, hogy jelmez is válhasson belőle. Hogy az óvodának is legyen egy gyönyörűséges pávája.

Még az elkészítése sem nehéz: kell hozzá egy liláskék vagy sötétkék póló, barna cicanaci, némi színes tüll és filc. A tüllből egész egyszerűen lehet szoknyát készíteni, minden varrótudomány nélkül, ahogy a filc is kezelhető varrás nélkül egy kis ragasztó közbenjárásával. Szerintem kb. egy-két óra ráfordítással elkészül az egész.

Forrás: The Train To Crazy

Nem jelmez de azért elmenne farsangi szuperhős kiegészítőnek is. Egy könnyű kis szárny és egy villám, ami épp csak jelzésértékűen hősiességet csempész egy egyszerű tornacipőbe, hogy még több játékossággal teljenek meg a mindennapok.

Farsangkor pedig a villámos cipő egyértelműen a Flash Gordon jelmezhez való, bár vannak kétségeim, hogy a mai gyerekek tudják-e egyáltalán ki az a Flash Gordon.

Forrás: bltd

Igen-igen, nagyon régen - egy messzi-messzi galaxisban - volt már nálunk a buboréknaptár, de hát hogy hagyhatnánk ki idén, amikor erre az évre mindenkinek jól fog jönni egy kis feszültséglevezető pukkasztás. Gyereknek-felnőttnek egyaránt! Ráadásul a pukkanós kalendárium gyártója azt mondja, hogy most még erősebbek a buborékok, így még nagyobbat durrannak, mint eddig.

Hát, lehet ennek ellenállni? De őszintén! (Most komolyan gondolkodom rajta, hogy nekiállok elkészíteni otthon, sk.)

Forrás: Bubble Calendar

A waldorf babákat mind ismerjük jól, szeretjük is, nem csak helyes pofijuk, hanem fejlesztő mivoltuk miatt is. Mivel megint baglyos napjaimat élem, így természetesen előreveszem a sorban a bagoly jelmezbe bújt babákat, amiből fiú is és lány is rendelkezésre áll és amiknél tündéribbet mostanában nem láttam.

Persze a sorból nem hagyom ki a többi, hagyományos babát sem, mert ha rongybaba, akkor legyen waldorf baba, kisebbik lányom legkedvencebb Husi babája is ilyesmi jószág, nem csoda, hogy ekkora a szerelem.

Messze még a tél vége, de a szerkesztőségen látens tavaszvárás harapódzott el, legalábbis erre gondolhatnak a pszichológia vénával megáldott kedves internetező gyerekek látva sok fényforrást taglaló posztot. Jómagam is így kompenzálom a hosszú téli estéket, de kicsit rendhagyó módját bemutatva az éjjeli fénynek.

Nem mintha a baglyok és egyéb cuki jószágok nem lennének célravezetőek. Ezek a falmatricák ellenben nem igényelnek energiaforrást és mégis mókásan dekoratívak. A vizuális poénok ülnek, mindegyik adja magát, a másikat meg a fal.

Ugye, mindenkinek megvan a klasszikus jelenet? King Kong mászik felfelé az Empire State Building-en, hatalmas mancsában szorongatja szívének választottját, a szép szőke színésznőt, miközben szúnyogokként keringenek körülötte a nő megmentésére igyekvő repülők.

Szerintem tuti befutó egy jelmezversenyen az, aki mindezt magára aggatja. És nem lehetetlen! Kell hozzá egy jó nagy és két kisebb kartondoboz, szürke anyag - amire ha akarunk, még ablakokat is vághatunk, majd karácsonyfaégőkkel még fényt is csempészhetünk beléjük -, egy félig felapplikált baba, aminek a feje helyén a gyerek feje jelenik meg. Végül pedig egy gorilla, amit elkészíthetünk sk is, de én biztos, hogy az itthon található plüssgorillát használnám.

Abszolút uniszex, poénos és inkább iskolásoknak ajánlanám!

Forrás: Costume Pop

Könyvjelzőből szerintem soha nem lehet elég. Mifelénk a már olvasni tudó apróvad-állomány egyszerre minimum négy-öt könyvbe képes beleásni magát. Tudja fene, kitől lesték el ezt a rossz szokást, mikor pedig a magam részéről mindjárt befejezem az egyik könyvet, és akkor már csak kettőt olvasok egyszerre.

Ehhez a könyvfogyasztáshoz persze azonos mennyiségű könyvjelző is jár-na, ha lenne. A kihajtva, pofával lefelé tárolást hivatalból ellenzem, a laphajtogatást és firkát nem különben, maradna tehát az oldalszám megjegyzése, ami azonban a fentebb vázoltakat figyelembe véve az átlagosnál is nagyobb kihívást jelent nem kimondottan számokra kondicionált elmémnek.

Marad tehát mégis könyvjelző. Ilyen-olyan, az iskolában például fonalfonat is elfogadott, bár be kell valljam, a zoknisfiókból előhúzva ez már cseppet sem vicces dolog.

Az alábbi hajtogatós szörnyjelzők viszont elfogadható, ráadásul mutatós alternatívát jelentenek a tolakodó olvasnivaló féken tartására. Miután pedig a hivatkozott oldalon gyengébbeknek is használható, részletes leírás található az ügymenetről, tudom is, mit teszünk holnap délután...

Forrás: nheilke