ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Szeretem a filcet. Szép a színe, tartós, egyedül a tisztításával lehetnek gondok. De gyerekszobába tökéletes, és sokoldalúan felhasználható. Készülhet belőle párna, falvédő, játék, dekoráció, de szőnyeg is. Utóbbi filcgolyókból.

Már a héten mutattunk egy ötletet a So Leb' Ich oldaláról, ami sajnos, annyira jó - de naná, hogy kicsit sem sajnálom -, hogy a következő ötletet is meg kell osztanunk Veletek. Ez pedig a már említett filcgolyókból készül, tulajdonképpen ugyanazzal az eljárással, technikával, mint a szőnyeg, csak kicsiben, hiszen párnáról van szó.

Lépésről-lépésre megnézhetitek az elkészítését az oldalon, ha a forrásra kattintotok. Színesedjen minden gyerekszoba!

Forrás: So Leb' Ich

Kis családunk egy ideje a barátságos szörnyek bűvkörében él, köszönhetően talán annak, hogy a Cartoon Network újra műsorára tűzte a Forsters ház lakóinak mindennapjait feldolgozó sorozatát. De persze az is kellett a mánia kiteljesedéséhez, hogy jómagam is gyártsam a fantázialényeket, meg az is, hogy ilyen inspirációk érjenek minket az internet csodálatos világából, mint ezek a kötött jószágok. Színesek, visszafogottan cukik, és mind egy-egy ölelni való egyéniség.

Egy jól berendezett babaház ez a sakktábla, Rachel Whiteread művésznő kezei közül, ahol a babák boldogan élhetnének, míg meg nem halnak, vagy amíg el nem ered az eső. Zseniálisak a bababútorokkal helyettesített figurák, amikkel a szőnyegezett táblán izgalmas lenne játszani úgy, ahogy elképzelem: a fotel leüti a hűtőt, a felmosóvödör lezúzza a lámpát, és a végén egy, csak egy tűzhely maradhat talpon.

Forrás: Artnet

A legnépszerűbb játékok továbbra is mozgásban tartják az iparművészeket. A múltkor kicsit elméláztam a Twister ráncfelvarrási lehetőségein, most pedig a Scrabble a soros. Az apropó pedig Andrew Clifford Capener A1 Scrabble elnevezésű, exkluzív verziója.

A kilenc részre osztott tábla diófából készült, parafa aljjal, és az oldalaikon lévő három-három mágnessel stabilan kapcsolhatók egymáshoz. A betűkockák és tároló doboz szintén diófából készültek, míg a külső borítás nyírfából. De a felhasznált anyagok szépségén is túlmutat a játék tipográfiája, aminek lehetősége alapból bele van kódolva a témába, és Capenernek is vezérfonalul szolgált.

Ja, és kedves internetező gyerekek, keressétek meg a baglyot!

Egy videót hoztam ez alkalommal, egy lelkes és remek mérnöki készséggel rendelkező apuka művéről. Aki a fiának egy fantasztikus golyópályát épített a szobájába, ami a plafon alatt végigfut a szoba minden falán.

A leginkább fából készített építményben két emelőszerkezet is beépítésre került, és az egészet egy elemekkel hajtott aprócska motor hozza működésbe. Ezen aztán meg lehet figyelni egy csomó mindent: egyensúlyt, kölcsönhatást, sebességet, és így tovább. Hogy arról ne is beszéljek, micsoda beszélgetésekre ad alkalmat az a tény, hogy a golyók végiggurulva a pálya teljes hosszán pontosan a kiindulási pontba érkeznek.

Aki pedig maga is belevágna az elkészítésébe, megteheti, a forrásban megjelölt linken ott az elkészítési útmutató - angolul. 

Forrás: Instructables

A különböző memória-játékok nagy népszerűségnek örvendenek mifelénk, ami részben annak is köszönhető, hogy ez az a játékfajta, amiben úgy tudnak legyőzni a csajok, hogy nem hagyom őket nyerni - sőt, láthatóan nagy energiákat fordítok a nyerésre -, és mégis ők viszik el rendszeresen a pálmát. Van is jó pár, főleg papír alapú készlet, de egyik sem egy iparművészeti remekmű. Semmilyen tekintetben.

Nem úgy a KID O játékai. Legalábbis ötlet szintjén. Bár a cserélhető lapokon az egyes elemek pozíciója fix, mégis sok a variáció, főleg, ha belekalkuláljuk a kreatív szülőket, akik maguk is játszva legyárthatnak pótlapokat a játékhoz. A 4x4-es kiadás kisebbeknek ajánlott, az igazi kihívást a 36 mezős jelenti, amit tovább nehezítenek az olyan vizuális kihívások, mint a kétszínű korongok, vagy az állati textúrák.

A minimalista és túlontúl steril megjelenésű enteriőrök bennem mindig is valamiféle jövőbeli űrállomás képzetét keltették. Mert ezek inkább funkcionálisak, mintsem ingergazdagok. Az alant látható 160 négyzetméteres családi ház is ebbe a kategóriába esett első pillantásra, de másodikra már beláttam, hogy nemcsak tervezői, de gyerekszemmel is izgalmas.

Merthogy a házon körbefutó, és a három szintet, valamint az ott található helyiségeket összekötő folyosó felét nemes egyszerűséggel csúszdává alakították, a gyerekek nem kis örömére. De nem csak ezt a szerkezeti trúvájt alakították gyerekbaráttá.

Ha már szóba került a kreatív ágyazás, akkor mindenképp meg kell említenünk Yusuke Suzuki alkotását, ami az álomvilág és a mesekönyvek metszeteként hozta létre ezt a fantasztikus készséget. Sok mindent nem is lehet hozzáfűzni, hacsak azt nem, hogy inkább játszószőnyeg, mint ágy. És inkább vicces, mint praktikus. De talán éppen ezért kellene egy ilyen otthonra.

Forrás: Heart and design

Igazi IKEA hack következik, bár sajnos, egy olyan darabból, amit már nem lehet kapni náluk. A Benjamin ülőke önmagában meglehetősen unalmas egy darab volt, bár egyszerű, modern formája azért rejtett magában lehetőségeket. Erre jó példa az, amit egy német oldalon, a So Leb' Ich-en találtam.

A sámlit fehér festékkel leszórták, majd adtak a gyerekek kezébe néhány egyszerű, fekete alkoholos filcet. Hogy mi lett belőle? Egy olyan darab, amiért én még fizetnék is! Jó délutáni elfoglaltság a család apraja-nagyjának, míg végre megjön a tavasz.

Forrás: So Leb' Ich

Tudom, tudom, kattanjak már a le szörnyecskékről és horrorbabákról, magam sem értem, miért, de rám találnak szüntelen. Azért reménykedem, hogy nem a tudatalattim találja meg ezeket a teremtményeket, mert nem biztos, hogy jó fény vetne ez rám.

Jelen esetben egy cukorfalat vámpírral van dolgunk, aki amellett, hogy kicsit véres, nagyon helyes a hatalmas szemeivel. Természetesen a Shrekből a macska jutott eszembe hirtelen, mert ezek a boci szemek pont olyan hatással vannak rám, mint Csizmás Kandúré: muszáj mosolyogni tőlük.

Forrás: Vasyliy Burmakov

Nem aranyosak. Megkockáztatom, hogy inkább a rémisztő kategóriába sorolhatnám őket, avagy a viszolyogtató címke alá, de mindenképpen abszurdak. Nem gyerekeknek készültek - legalábbis erősen remélem -, csak játékbőrbe bújtatott szörnyek, akiket Zombifalváról  - vagy ismét Pszichofalváról? - szalasztottak.

Művészet ez, az ijesztő fajtából. A művésznő, Amanda Louise Spayd lelkének egy-egy darabja vetül ki a babákra. Nem biztos, hogy akarnék barátkozni vele, ezt a kollekciót végignézve.

Így csúfol a magyar, pedig alapvetően nem is lenne rossz, ha a kölök bebújna a szoknyánk alá, és legalább 10 percre békében hagyna minket, míg ellötyköljük a mosatlan edényt. Mondjuk.

Persze, ehhez nem árt egy olyan speciális szoknya, ami kifejezetten játékra csábít, megadja a porontynak a kuckó-érzést, anyának meg a két szabad kezet. Ilyen szoknya létezik, a Company színeiben A. Song tervező álmodta meg és a Mekko Alatalo nevet kapta.

Kívülről talán egy viszonylag sima szoknyának tűnik, eltekintve attól, hogy a hímzéseken kívül egy ablak is díszíti. Viszont ha bemászik alá a gyerek, egy rakás felfedezni valót talál a szoknya alatt - és nem az anyja fehérneműjére gondolok.

Forrás: Company

A legtöbb családban egy vagy két gyerek elhelyezését kell megoldani, és ez bizony önmagában sem egyszerű probléma sokszor. De mi a helyzet azokban a családokban, ahol több gyerek számára kell találni alvóhelyet? Nem árt némi ötletesség és kreativitás, az biztos.

A következő képen látható szobában ügyesen megoldották az ágyak elhelyezését: egy felkerült a magasba, két másik fekhely pedig merőlegesen alá. És bár egy-két dologba bele tudnék kötni - pl. a felső ágy korláthiánya -, azért tetszik az is, hogy ennyire puritán a szoba. A fehér szín és a lineáris elemek segítenek abban, hogy ez a pici tér is tágasnak és áttekinthetőnek érződjön.

És hogy mitől lesz ez igazán gyerekes gyerekszoba? Attól a három csemetétől, aki lakja. És a színes játékaiktól, könyveiktől, amiket nyilván nem mindennap pakolnak el ilyen alaposan.

Forrás: Decopeques

Az alábbi, végtelenül egyszerű, nagyobbacskáknak ajánlott építőjátékot a Mon Petit Art-nál kutakodva leltem.

Maria Compagnon, francia designer színes panelekből álló térbeli kirakósát kedvencelné nálunk valamennyi Vad legott, ha hagynám - tény, hogy irdatlan nagyot és össznépit tudnának belőlük alkotni, ráadásul még búvóhelynek sem utolsó.

Az persze kifejezetten előnyös, hogy ekkora darabokból áll  ez a Habitadule névre hallgató összerakós, ugyanis normál méretű gyerekszobában képtelenség nagyobb tételben felhalmozni, minek következtében éjjel kettő és három közt nem lépsz bele halkan szitkozódva, maximum átesel rajta.

Ez esetben viszont érdemes tudatosítani, hogy egyedileg nyomtatott designdarabok romba dőlése által keltett halk nesz nem feltétlen nyomja el a fojtott káromkodásét. Sem.

Forrás: Mon Petit Art

Mostanában kicsit jobban fókuszálok az ágyakra, talán a fáradtság az oka. Így aztán beleakadtam az alant látható képbe is, amelyen egy igazán kreatív ágyazási mód érhető tetten - némi speckó fejtámlával megfejelve.

Vidámító reggelt okozhat az egész családnak egy ilyen ágy, és nem hiszem, hogy valami hasonló ágyazási technikával sokat kellene könyörögni a kölöknek, hogy: "Vesd már be az ágyad!". Menne az magától is.

Forrás: Pillow Talk