Kedves Látogatók!
Még ma éjfélig Tiétek a lehetőség, hogy nyerjetek a gyereknek egy betűarcú, bölcs és dundi Mankát a Vattacukorhajú Lány jóvoltából.
Hogy mit kell ezért tennetek, azt elolvashatjátok itt!
Jó játékot, holnap sorsolunk, de a Gyerektrenden még csütörtök éjfélig tart majd a születésnapi nyereményjáték egy ungarische tutyiért.
Már többször mutattunk hintós és egyéb agyament ágyakat itt, a Gyerekszobán, most ezeknek a sorát fogom bővíteni további négy lenyűgöző darabbal. Nem is azzal van a gond, hogy vár, hintó, pálmafa vagy fittyfene veszi közül az ágyat, mert a szándék, hogy mesés környezetet varázsoljunk a gyerek köré, az nemes. Csak épp valahogy túlzóak, giccsesek és néhol kissé gyomorforgatóak az ilyen, és ehhez hasonló kezdeményezésekből született kreációk.
Vegyük például az első képen lévő ágyat, ami egy hintó, ezt a vak is látja, no meg az is, aki nem mer, csak fél szemmel odanézni. Tényleg mesébe illő darab, és jó eséllyel megőrülnének érte világszerte a 6 év alatti csajok. Mégis, valamiért bántja a szemet.
Túl sok rajta a szív alakú faragás? Vagy a tetején lévő nemtommi, ami rózsaszín és úgy ráborul? Vagy a függönyök miatt? Nem tudom kiemelni egy részletét sem igazán, miért nem jön be, mégis azt kell mondjam, hogy hosszú távon nem tűrném meg a gyerekszobában, akkor sem, ha lenne rá 75.000 dollárom.
A második, várral egybeépített ággyal azt hiszem, mind látjuk, mi a probléma: túl monumentális, túl sok a rózsaszín és egyáltalán, túl hangsúlyos. Ettől függetlenül, kicsit visszafogottabb színben el tudnám képzelni a lányoknak, feltéve, ha háromszor ekkora szobájuk lenne.
A harmadik, trópusi, lakatlan szigetes és Tarzanos életérzést közvetítő faházas megoldás, és a negyedik, Tudor-stílusban épült házikós tetszik, van bennük ötlet is, és kevés csicsát vonultatnak csak fel. Ezt a kettőt habozás nélkül befogadnám a lakásba, bár nem hinném, hogy a kettőhetvenes belmagassággal jól kijönnének.
Forrás PoshTots
A babát tápláló placenta nálunk szülés után a kórházi gyűjtőbe kerül, ahonnan aztán vagy a kozmetikai iparban hasznosul újra, vagy megsemmisítésre kerül. A régi időkben - és az állatoknál még mindig - a placentát megetetették az anyával, hogy a szülés után mielőbb visszanyerje az erejét, hiszen rengeteg ásványi anyagot és egyebet tartalmaz. Ha belegondolunk, nem gusztustalanabb, mint ha egy jó resztelt májat nyomnánk be a búránkba, de persze ízlések és pofonok. Más kultúrákban éjfélkor elásták a ház mögött mindenféle okokból, például, hogy az ártó szellemeket félrevezessék, nehogy az újszülöttnek essen baja.
Alex Green azonban új felhasználási módot talált: a re-design Doing It For The Kids kiállításán - melynek célja egyébként a tervezők, pedagógusok és szülők kritikusabbá és kreatívabbá nevelése, valamint a fenntarthatóság nevében készített, gyermeket fejlesztő játékszerek népszerűsítése - egy egyedülálló(an gusztustalan és talán még morbidnak is nevezhető) projektet mutatott be.
Egy üvegbe zárt, és méhlepényből készített macit. És a placi-maci elkészítéséhez szükséges eszközcsomagot. Merthogy otthon, bárki - hozott anyagból ugyi, csak az orvost és a kórházi személyzetet kell lenyomni érte - elkészítheti, ha így szeretne adózni az anya, a gyermek és a méhlepény szent hármasának. Úgyhogy senki se rakja be a gyerek mellé a kiságyba, a helye a kandallópárkányon van!
Azért őszintén kíváncsi lennék a tervező fejében lezajlott kreatív folyamatra. Elképzelésem szerint talán szült az asszony, Green meg lusta volt az ásáshoz, a nő meg nem akarta megenni a saját lepényét, hogy a fene a válogatós mindenségit. Aztán ott állt az emberünk ezzel a felesleges lepénnyel, és beindult a fantáziája.
Ha valaki nem tudná megszerezni Green csomagját, annak elmondjuk, mit csináljon. Először is: a méhlepényt vágjuk félbe, és dörzsöljük be alaposan tengeri sóval. Ha kiszáradt, csersav és tojás sárgájából készített keverékkel kenjük be, hogy puha és alakítható legyen. Ezután már viszonylag biztonsággal szabható és varrható egy sima játékmackó szabásmintája alapján. Jó munkát minden vállalkozó szellemű szülőnek!
Ha valaki lesz annyira elvetemült, hogy elkészíti, bátran küldjön fotót, az Alkot az Olvasó rovat különkiadásában tesszük majd közzé!
Forrás: Inhabitots
A Cocoboheme előkéivel bármilyen, asztalnál, kiskorúak által elkövetett malackodás engedélyezett, egyéb dolgokra itt és most nem térünk ki. Vidámak, jópofák, tisztíthatóak és - környezetbarát módon - maradéktalanul lebomlanak ezek a partedlik, ha már végképp legyalázta őket, amúgy istenesen az a kölök.
Az első darab az urbánus-retró vonalat képviseli a zsinórfüggönybe főtt homárral, míg a többi a népies jellegnek hódol makkba borult sertéssel, lóherében fetrengő békával és búza mentén kapirgáló tyúkkal.
Engem kicsit emlékeztetnek az ötvenes évek konyhai textil falvédőire is, épp csak a szöveg hiányzik róluk - ugye, Nektek is rémlik még?
Forrás: Cocoboheme
Jobb dolgom nem lévén, lökött zokniszerű jószágokat mutogatok most Nektek így, vacsoraidőben. Az első bandáról halvány lövetem sincs, miféle szerzetek lehetnek. Talán valami össznépi szemészeti szűrésre várnak, esetleg a zokniwoodstock rajongói tábor kemény magjáról készülhetett a pillanatkép.
A felismerhető műfajban viszont bagolyból rögtön kettő is akadt - Zaphodbb csak most, csak Neked -, a két megviselt kandúr pedig összesen egy farkat és két szemet tud felmutatni. Meg kell hagyni, nem vitték túlzásba, de legalább testvériesen osztoznak rajta.
Illusztris társaság, az egyszer biztos. Nagy összegű fogadásom van rá, hogy bármelyik simán befutó lehet oviba vivős-, vagy alvóskedvencnek.
.jpg)
Forrás: Black Rabbit
JeongMee Yoon akár a fenti címet is adhatta volna fotósorozatának, amint azt alant láthatjátok. De ő inkább a "The Pink & Blue Project"-nek nevezte el, ami annyit tesz, hogy a rózsaszín és kék terv, projekt.
Az alapötlet onnan jött neki, hogy 5 éves lánykája nagy rózsaszín-mániás volt, és úgy kábé mindenből rózsaszín kellett neki, a bugyitól a szívószálig. Ismerős ez valahonnan, lányos anyák? Olvasva a sztorit, nekem egyből a saját 5 évesem és annak őrülete jutott eszembe.
JeongMee Yoon is felfedezte, hogy az ő lánya nem az egyedüli pink-fan, hanem az 5 éves csajok világszerte meg vannak veszve ezért a színért. Így hát kapta a fényképezőgépét és pár lányt beállított a saját rózsaszín, a fiúkat pedig a kék cuccaik közé, hogy jól lefotózza őket.
Szemjojóztató a végeredmény, könnyen kiéghet a retinánk, ha minden képet végignézünk pihenés nélkül. No meg elgondolkodtató is, hogy szerte a világon, honnan jön a csajoknak a pink, a fiúknak a kék iránti szenvedély?
Forrás: JeongMee Yoon
Szeretem a pöttyös kalapú gombákat, no nem megenni, mert azért annyira nem vagyok hülye, hogy galócát pottyantsak a gyomromba, de amúgy igen. A gyereknek is ez volt a jele az oviban, pedig a vakszerencse alakította így. Most meg erre a fantasztikus gombaakasztóra akadtam pár perce, muszáj is gyorsan posztolnom, hogy mindenki megcsodálhassa. A tervező Masako Sato, köszönjük neki, hogy ezzel rukkolt elő a londoni Designersblock kiállításon!
Forrás: Masako Sato
A fenti cím egy cseppet sem illik a Gyerekszoba profiljába, de azért a termék, amit mutatok, valamennyire igen. Természetesen nem igazi UFO és nem igazi tehén az, amit lopkod, sőt igazából nem is, csak műből.
Merthogy ez egy lámpa, aminek a fényében egy UFO sugároz épp fel egy tehenet az űrhajóba. Mennyire nagy ötlet már! Kis- és nagykamasz gyerekeink, illetve a gyermeteg lelkületű szülők tuti odalennének érte.
Forrás: Alien Abduction Lamp
Ugye, emlékeztek még, kik azok a Mankák? Ők a Vattacukorhajú Lány bölcs és dundi nagynénjei, legalábbis megálmodójuk, Horváth Mónika szerint. Most itt a lehetőség, hogy Nálatok otthon is legyen egy saját bejáratú Manka baba, méghozzá a legbölcsebb, betűarcú fajtából, hiszen nyereményjátékunkban megnyerhetitek a képen látható, nagy élettapasztalatú Madaras Mankakirályasszonyt, ha...
... Ha ehhez a poszthoz kommentben megírjátok, melyik Nektek, a szíveteknek legkedvesebb öt poszt, amely akár sk készített, akár képzőművészeti, akár iparművészeti remekkel kapcsolatos - természetesen a Gyerekszoba blog tartalmából.
Hajrá, hajrá, nagyon kíváncsiak vagyunk ám a ranglistákra!
A határidő: 2009. október 5., hétfő éjfél - ami keddre virrad.
A nyertest szerdán hirdetjük majd ki, a nyereményét postán fogja megkapni.
A hétfői Stílusos gyerekszoba posztban már említettem Tamar Mogendorff nevét, no meg azt is, hogy elképesztő, mit bír kihozni a textilekből. Gyakorlatilag mindegy milyen anyag kerül a kezei közé, biztos, hogy valami egészen egyedi, szájtátó, egyenest a gyerekszobába való dekortárgyat kreál belőle.
Különös tehetség kellene ahhoz, hogy ne tudjuk észrevenni, hogy a művésznőre mekkora hatással van a természet. Különösen az állatvilág, bár a flórát sem veti meg. És lett légyen szó a levegő, az erdők-mezők, a kertek vagy a tengerek lakóiról, mindig minden figurában ott az irántuk érzett szeretet és gondoskodás. Ezeket pedig jó, ha átadjuk gyerekeinknek is.
Forrás: Tamar Mogendorff
A Lunatic kockák tulajdonképpen arra valók, amit a címben is írtam: össze tudjuk magunknak legózni velük az asztalokat, székeket, ki tudja még miket. Itt most gyerekszobáról van szó, így természetesen az oda való cuccokat teszem be ide, de érdemes megnézni a honlapjukon, micsoda választék van.
Hatalmas ötlet, nagyra nőtt gyerekek kifejezetten élvezhetik az ilyen bútorok összerakását. Így meg aztán van is mire fogni, ha negyven felé félúton apjuknak legózni támad kedve: csak rá kell beszélnie gyermekeinek anyját egy új legós designra a gyerekszobában.
Forrás: Lunatic Construction
Virgart nevű Olvasónk már a Gyerektrenden debütált egyszer Alkot az Olvasó rovatunkban, akkor tüllszoknyákat készített két kislányának, méghozzá nem is akármilyeneket. Érdemes meglesni.
Most küldött levelében viszont minden szülő mumusára, az apró kis vicik-vackok - esetében a Spar egyébként rettenetesen ostoba és értelmetlen marketingakciójában összegyűlt hupikék törpikék - tárolására ad Nektek is ötletet, nem kicsit profi formában.
"A nyári nagy törpgyűjtőmánia minket is elért.
Elég hamar eldöntöttem, hogy ezeknek a kis kékségeknek csinálnom kell valami házat. Nem szaporítom a szavakat, elkészült a fiam törpjeinek egy gombatáska, a nagyobbik lányom pedig egy gombaszatyorban szállíthatja a törpjeit. Mindkettőt filcből készítettem rengeteg szeretettel és türelemmel.
Remélem, másoknak is tetszenek!
Üdv: Virgart"
Én biztos vagyok benne, hogy így lesz. Igaz, kedves Olvasók? Ha pedig lapul otthon, a gyerekszobában hasonló sk készített kreatívság, ne legyetek restek, küldjétek el nekünk!
Léteznek a bútordesign terén is örökzöldek, olyan darabok, melyek nem nagyon akarnak vagy bírnak kimenni a divatból. Ilyen a Ray és Charles Eames által tervezett elefánt ülőke mellett a Children's Chair is, amit nyilván Olvasóink nagy része kapásból gyerekszéknek fordít, és milyen jól teszik.
Ez a remekbe szabott kis szék először 1945-ben jelent meg a piacon, amely egy akkoriban vadonatúj eljárással, formázott, hajlított furnérból készült. Pontosítsunk, úttörő volt az alapanyaghasználatban. Hogy mennyire különleges szék került ki a tervezőpáros kezei közül, mi sem példázza jobban, minthogy számos más tervező munkáján is érződik a kisszék hatása. És mivel a szék régi kiadásának példányai valahogy még az aukciós oldalakon vagy a régiségkereskedőknél sem kaphatók - vagy ha igen, horribilis áron -, most újra gyártották a kisszéket, persze csak limitált szériában. Piros vagy natúr színben vásárolhatják meg a designfüggő szülők csemetéiknek.
Forrás: Eames Gallery
Exkluzívnak szánt üléshuzatokat kínál - többek között - a jobb sorsra érdemes dedek feneke alá a Baby Bella Maya cég - hasonlóakat azokhoz, melyeket zaphodbb bloggerina jóvoltálból végigsenyvedtünk egy heves hányinger közepette. Hosszasan elgyönyörködve a káprázatosan megkomponált minta és anyagválasztékban, azon tűnődtem, hogy anya-apa kocsijának vajon milyen lehet a belseje? Nyilván passzol a kölök remekbe szabott üléséhez, tehát az is ilyen irgalmatlanul, ellenállhatatlanul... izé... mintás.
Bizonyára világszerte vannak rajongói ennek az irányzatnak, de gyanítom, a célcsoport jobb társaságban inkább tagad. Itt és most szeretném viszont leszögezni, hogy részemről a legmesszebbmenőkig elhatárolódom, valamint a piros karikát a bal alsó sarokba gondolom.
Nem is szaporítom tovább a szót, tessenek háromra mély levegőt venni, és következzenek sorrendben a nagyszerű és a - remélem igazán - felülmúlhatatlan huzatügyi alkotások:
Ma a Magyar Lemezárugyár fantasztikus játékkonyháit csodálhatjátok meg velem együtt. Írom ezt minden irónia nélkül: tényleg és valóban ámultam, hogy milyen kiskonyhákat gyártottak már a '70-es években, sőt a sparhelt szerintem régebbről való, bár sajnos nem találtam évszámot hozzá.
Az első konyha a Grill Extra, maga a megtestesült tökéletes kiskonyha, a mai napig megállja a helyét felszereltségben. Középen, a grillező egységre felhúzható grillcsirke pedig a maga egyszerűségében zseniális. A ma már retrónak számító gyerekkorombeli design, amely nem egy óvodában is boldogította a kislányokat, a vasárnapi, mama-féle rántott hús illatát hordozza a levegőben.
A második kiskonyha Tünde névre hallgat, felnyitható a teteje és extra tulajdonsága az, hogy a sütő része világít, mikor működésbe lép. Ilyet nem is láttam még, maximum sk készített konyhában, pedig itthon figyel pár játék elektomoros eszköz. A lányoknak tuti bejönne, hogy ugyanúgy világít az ő sütőjük, mint az igazi.
Az utolsó sparhelt a tulipánjai miatt került bele a válogatásba, no meg azért, mert emlékszem, hogy dédanyámnál még ilyen állt a konyhában, amiről eszembe jutott, hogy az én lányaim vajon tudják-e majd harmincévesen, hogy mi is ez. Így hát álljon itt ő is, azokkal a csodaszép tulipánjaival, megőrizve dédanyáink sparheltjének emlékét.
Forrás: Magyar Lemezárugyár játékai
KOMMENTEK