ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Igaz, hogy elviekben már túl vagyunk a fűtésszezonon, de az elmúlt napok hűvös időjárása velem majdnem visszakapcsoltatta a cirkót. No meg jön még kutyára tél, és ismét használatba vesszük majd fűtőberendezéseinket.

Kifejezetten gyerekszobába való fűtőtesteket nem nagyon látni, de most találtam egy ötletes darabot. Gondolom, a törülközőszárítók ihlethették alapvetően, ám tettek bele még egy csavart, pontosabban hurkot, így nemcsak fűt és szárít, de még kosárlabdázásra is használható. Már ha meg van engedve a tombolás odabent.

A tervező két koreai designer: KyungRyul Lim és Miyeon Kim.

Mégpedig a PlanToys kínálatából. Ahogy elnéztem az oldalukat, számos új termékkel bővült a kínálat az öltöztethető állatok és az összecsukható hintaló mellett, ezek egyike a járóképes elefánt-hintaló-valami. Designban igencsak hajaz egy másik elefántra, legalábbis szerintem, bár lehet, hogy már csak generalizál az agyam a fáradtságtól kétségbeesetten.

Egyébként ez a szegény állat úgy tud lépegetni, ha a gyerek előre-hátra hintázik a hátán. S bár rá lehet sütni, hogy azért némileg koppintásgyanús egy darab, az mindenképp dicséretes, hogy ökobarát alapanyagból – már nem termelő gumifából – készült, formaldehid-mentes ragasztóval illesztették össze és gyerekre veszélytelen, vízbázisú lakkal kezelték le. Még a csomagolása is újrahasznosított, a rajta lévő feliratokat pedig szója és vízbázisú tintával nyomatták rá.

Szerintetek van benne koppintás, vagy nincs?

Forrás: PlanToys

És ha már játszóterekről szólt az előző poszt, íme egy játszótér beltéri használatra. A Designliga tervezte a Leif megrendelésére ezt a kockamodulokból összeálló, sok lehetőséget magában rejtő játszóalkalmatosságot.

Ebben aztán lehet bújni, csúszni-mászni fel és le, elrejteni-megtalálni, lehet hencseregni, ugrálni, ahogy a gyereknek csak kedve van. Praktikus is, mert még az általában szobákat beborító játéktengert is bele lehet gyömöszölni. Ha lenne nagy lakásom, meg pénzem kilószámra, nekem kellene. Ja, nem is nekem, a gyereknek.

Forrás: Designliga

Játszóterekről már régen írtunk, így épp itt az ideje, hogy egy újabb posztot szenteljünk annak a térnek, ami annyira meghatározza gyermekeink életét.

Sokat olvashattunk már arról, hogy mennyi veszélyes játékszerrel felszerelt játszótér van itthon, meg arról, hogy le kell cserélni a játékeszközöket rajtuk, amire persze, mint annyi mindenre, nincs pénz sehol – tán eddig csak Győr a kivétel -, de azért szaporodnak nálunk is a jól felszerelt, ízléses, mozgalmas és sok lehetőséget nyújtó, átgondolt játszóterek. Az iskolák játszóterein viszont továbbra is pokoli állapotok uralkodnak, hiszen ezeknek az intézményeknek még annyi forrása sincs erre a célra, mint az önkormányzatoknak.

Design játszótér pedig sajnos egyáltalán nincs kicsiny hazánkban – pedig tehetséges designerekből nincs hiány, azt gondolom, csak valahogy senkinek sem jut eszébe itthon a gyerekek világa felé tendálni. Hollandiában viszont vannak vállalkozó kedvű tervezők, vegyük például Kaptein Roodnatot, aki egy általános iskola udvarára álmodta meg De Buis elnevezésű játékinstallációját. Az egyszerű acélcsőből készült játékszer-rendszer az egész teret betölti, kígyóként fonja körbe, folytonosságot teremtve a különböző játékok között.

Érdekes és nagyszerű elgondolás, ami nemcsak a gyerekek legfőbb foglalatosságához nyújt remek terepet, hanem fantáziájuk fejlesztésére és kihasználására is. Bár a földön futó csövek azért nem biztos, hogy nem okoznak egy-egy alapos esést.

 

Zaphodbb bloggerina lógós könyvtárolós posztja vitathatatlanul nagy tetszést váltott ki Olvasóink között, többen lelkendeztetek, hogy megcsináljátok a gyereknek. Nos, Toria nemcsakhogy a tettek mezejére lépett és varródoboza mellé telepedett, de a végeredményt el is küldte nekünk!

"Szia!
Pár hónapja olvasom a gyermekszoba blogodat, igazán remek.
A könyvtartós cikk kapcsán ragadott el ténylegesen az alkothatnék, engem, a kézügyesség-antitalentumot.
A problémánk adott volt, a megoldást kellett ránk szabni, szó szerint is:-) Magas ágyhoz kellett valami, hogy ne kelljen fel-le mászkálni a fiamhoz/nak. Falvédő van, tehát az eredeti rudas megoldás kizárva.
Maradt az ágy oldalára köthető tartó.
Lehetett volna talán lefelé kisebb, de valamiért úgy gondoltam, nekem ekkora kell. Egyedül varrtam, életem első varrott műve :-) Úgyhogy nagyon büszke vagyok magamra és az eredményre is. A fiam is odavan érte.
Köszi a tippet.
üdv
Toria"

Azzal azért vitáznék, hogy Toria mennyire bizonyul antitalentumnak kreativitás terén, mert nemcsak a pompás tárolóért emelem előtte kalapom, hanem a korlát kihasználásának ötletéért is. A falvédőként felhasznált szőnyegek miatt pedig minden tiszteletem, nagyon jól mutatnak a zöld fal előtt!

Toria, abba ne hagyd a kreatívkodást, a többi Olvasónak pedig üzenjük, szívesen látjuk mások műveit is!

Akár az a kép is megjelenhetett a cím olvastán a lelki szemetek előtt, ahogy a strandra lejtetek nyakatokba vetett törülközővel, de nem, semmi ilyesmiről nem fogok most írni. Mindennapokról van szó, amikor fürdés után a babát bele kell trükközni a törülközőbe. Nem tudom, mások hogy csinálták, nálunk két emberes feladat volt ez, apjuk kiemelte a kádból, és az én törülközős kezembe rakta a kölköket.

Ezzel a kötény törülközővel nincs szükség két emberre többé: anya/apa a nyakába köti, mint egy kötényt és így máris sokkal egyszerűbb beletekerni a babát. Törülköténynek neveztem el,  mert ennyire kreatív vagyok, még nyelvet is újítok. Jó, igen, tisztában vagyok vele, hogy elég béna  szó, de a lényeg benne van. Szerintem jó ötlet, jól jött volna.

Forrás: Todays Babies

Sokféle gyerekülést láttunk már biciklire, hasznos is az, ha együtt akar bicajozni a család, amíg még a gyerek nem tud saját maga jönni. Illetve láttunk olyan kicsikocsit is, amit a bicikli után húzhatunk, és abban utaznak mögöttünk a gyerekek. Meg olyat is, ahol a mama előtt ülhettek a gyerekek.

Amit most mutatok, az tulajdonképpen egy bicikliülés és ennek a kiskocsinak a gyermeke. A bicikli eleve nem egy szokványos bicikli, hanem jóval hosszabb hagyományos társainál, így a hátsó részére tehető egy marha nagy tároló rész, amibe gyerektől kezdve szörfdeszkáig mindenfélét lehet pakolni. Én elfogadnám, a kölkök meg biztos, hogy rettenetesen élveznék egy ilyenben az utazást.

Forrás: Madsen

A címben lévő két dolog a Designers go Playground - azaz a designerek a játszótérre mennek - keretében bizony összetartozik. Tervezője, Orbeck-Aase, beleszőtte a bútorcsaládba, a szekrények és ülőkék közé a babaházat is.

Mekkora ötlet, hiszen minden rendes lányszobának előbb-utóbb tartozéka lesz a babaház, és ha már így van, akkor miért ne passzoljon az össze többi bútorhoz,  miért ne illeszkedjen a szekrényhez és a heverőhöz. Nekem nagyon bejön, az ötlet és a kivitelezés is az én világom.

Forrás: Orbeck-Aase

Hol máshol néznének ki jól a székek, ha nem a falon? Nem arról beszélek természetesen, hogy felakasztanánk az ebédlőből a székeket a falra, bár az sem rossz ötlet. Két művészről van jelen esetben szó, név szerint Drenton Duerksen és Daniele Frazier, akik, olvasva soraikat, egy percig sem veszik magukat komolyan. Megmentettek az utókornak "New-York veszélyes utcáiról" 70 darab gyerekszéket, amiket lefotóztak és egy "best of" plakátot készítettek belőlük.

Mivel gyerekszékekről van szó, így idevaló a téma, de nem feltétlenül a gyerekszobába raknám, inkább a nappaliban szeretném nézegetni. Vigyázat, limitált széria, már csak nyolcvannégy darab maradt belőle!

Forrás: Kid Chair Poster

Ahogy zaphodbb kolléga mániája minden, ami bagoly, úgy nekem a hintaszékek a gyengéim. Nem is értem, miért, merthogy otthon egy darab sincs, bár ezt magyarázhatom a lakás szegényes méreteivel is. Mindenesetre, ha lenne sok-sok pénzem és sok-sok helyem, akkor ezt a széket szeretném viszontlátni a szobában, mikor hazaérek hullafáradtan a gyerek-meló-gyerek-bolt körből.

Constance Guisset széke egy páratlanul kecses, íves favázon csücsül, ülése hívogatóan tágas és mély. A tökéletes ellazulást egy, a székhez mindenben passzoló lábtartó biztosítja. A széket a Milánói Bútorvásáron mutatták be, bevallom, kár, hogy nem voltam ott és nem próbálhattam ki élőben is.

Biztos vagyok benne, hogy tökéletesen alkalmasnak bizonyult volna nemcsak relaxáláshoz, hanem szoptatáshoz és gyerekaltatáshoz is.

A hétvégén kirándulni voltunk a gyerekkel – és egyik barátomékkal -, de a hőséget tekintve akár egy strandon is szívesen heverésztem volna naphosszat. Szerencsére még rendelkezésünkre áll jópár forró nap, hogy hódoljunk vízimádatunknak, ami valljuk be, különösen a gyerekeknél már-már riasztó méreteket bír ölteni.

Ha már unjátok a vízben lovacskázást, ugrabugrát, a hatszázadik ugorjunk-fejest és bukfencezzünk felszólítást, nem árt, ha van nálatok egy-két strandra való játék. Például strandlabda – ez esetben nem a plafonra való. És ha be akarsz vágódni a kölöknél, az legyen minél tutibb: mondjuk, mit szólna nálatok a csemete egy Halálcsillag labdához? Vagy egy X-Wing felfújható játékhoz? (Azért lézerkardot vízbe ne vigyetek...)

Azok sem maradnak ki a jóból, akiknek csemetéje kisebb korú még, és némi biztonsági felszerelésre szorul: nekik ajánljuk a Millennium Falcon úszógumit.

A kedves szülők pedig R2-D2 segítségével szervírozhatják maguknak a tó vagy a medence vizében a hűsítő söröket, mert a nyárhoz ez meg a felnőtteknek elengedhetetlen.

Akik nem annyira vízpart-rajongók, azokat sárkányeregetésre buzdítjuk: modellezzétek a Millennium Falcon egyik üldözéses jelenetét lelkesen!

Akkor menni kell. Főleg babaként. Nincs olyan, hogy várok pár percet, nem lehet összeszorítani a megfelelő izmokat, mivel még nincs a kezedben az irányítás. Így az emberpalántának csak egyetlen lehetősége van: elengednie magát ott, ahol van.

No, ezért van kitalálva nekik a pelenka. Amit az ember nem les ugyan szünet nélkül, ám azért időnként lecseréli. Ha kicsit tovább marad a helyén, csurival tele, annak azért megvan az a hátulütője, hogy a benne lévő cucc kicsit reakcióba lép a gyerek bőrével, aminek a vége piros altájék, esetleg csípős érzés.

Aki nem bízik a szemében, kezében, anyai ösztönében, az vehet drótnélküli nedves pelenka-riasztót! Ez úgy működik, hogy egy aprócska szenzort kell tenni a pelusba, amelynek a riasztója egy plüsskutyának van álcázva. Aztán, ha a gyerek csurgat, a kutya –nem ugat – zenél. Te meg mehetsz cserélni. Csak bírd pénztárcával, hogy a DM teljes raktárkészletét elhasználod egy hét alatt.

Bizonytalan szülőknek ajánljuk még a sírásfordítógépet és az Itzbeen remekbe szabott készülékét.

A linkért köszönet tipotának.

A cím lehetne az is, hogy vegyetek jótékonyat, csak sajnos, pont tőlük nem lehet, mert csak Amerikába szállítanak, de a lényeg úgyis most következik: létezik egy szervezet, a Ten Thousand Villages, amely álomszép kézműves termékeket kínál. Ez mondjuk, önmagában nem feltétlenül lenne izgalmas, hiszen – mint az a blogon is láthatjátok – akad azért hasonló vállalkozás.

Ámde a mi általunk emlegetett szervezet mégis példaértékű feladatot lát el, hiszen Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és a Közel-Kelet, hátrányos helyzetben élő kézműveseinek remekeit árusítja, mégpedig úgy, hogy még a nemzetközi Fair Trade Egyesület is tagjai közé fogadta. Az amúgy munka nélkül tengődő kézművesekkel ugyanis tisztességes megállapodás keretein belül működnek együtt, a kézművesek remekelnek, a népművészeti elemeket is felvonultató remekeket pedig a szervezet értékesíti, a bevételből pedig nemcsak rendes pénzt kapnak az alkotók, de még egyéb támogatásra is futja: egészségügyi, oktatási, élelmezési és lakhatási célokra is költenek. Mindezt nonprofit keretek között.

Érdemes körbenézni egyébként a honlapjukon, csodaszép dolgokat találni. Egyik kedvencem a halacskás mobil, de a kézzel festett sárkányokat is szívesen elfogadnám – úgyis nemsokára sárkányreptető szezon lesz, és rohanhatnánk a gyerekkel a Normafánál.

A linkért köszönet Brunellának.

Forrás: Ten Tousand Villages

Szerintem a magyar családok nyolcvan százalékának a jó kis egyszerű IKEÁs fellépője van otthon. Nagyon praktikus egy ilyen fellépő, a mosdó, vécé, konyhapult, akármi-ami-magasan-van megközelítéséhez. Természetesen ebből is létezik luxus kategória, azoknak, akiknek a pénz az ízlésükre is ráment.

Ha nem olvastátok volna a címet és a poszt bevezető szövegét, akkor kitalálnátok ,mi van a képeken? Szerintem ember meg nem mondja, hogy ezek itt fellépők, amik gyerekeknek készülnek. Tárolódobozok is egyben, ami akár még jó és hasznos ötlet is lehetne, ha nem úgy néznének ki konkrétan, mint egy-egy mini koporsó. Legalább némi gyerekmintát tettek volna rájuk - egyet találtam, ami legalább színes és némi patchwork hatású mintával gyerekes valamennyire -, de nem, mert akkor még a végén, annak néznének ki, amik. Fellépők kiskölköknek.

Forrás: Layla Grace

Ha már egy könyvben négereket, a gyerekdalokban meg majmokat és indiánokat emlegetnek ezzel a számmal szoros összefüggésben, akkor nem feledkezhetünk meg a 10 Swedish Designers kompániáról sem, akik 1970-ben álltak össze, hogy különféle textil és egyéb tervekkel örvendeztessék meg a világot.

Kollekciójuk elég szerteágazó, ami minket érint, az természetesen a gyerekeknek szóló termékek. Amelyek között van ágynemű, pelenkázó alátét, takaró, előke és játék babakocsi is.

Utóbbi többféle mintával is megrendelhető, szerintem nagyon jópofák, a gyerekek örömmel tologatnák benne a babáikat. Az uralkodó színek, ahogy a kínálatot elnézem, a vörös, a türkizzöld és a sárga, meg persze a kihagyhatatlan fekete-fehér.