ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

A cumiláncok hasznosságáról kár is lenne itt értekezni, és fogyasztani a karaktereket vele, mert minden szülő tudja: ha gyermeke cumizik a babakocsiban és az a cumi nincs rögzítve, akkor előbb-utóbb gyönyörű röppályát leírva a földön fog landolni.

Ha szerencsénk van, nem egy nagy kupac gőzölgő kutyaszar közepébe repül, mint ahogy már volt arra is példa anyaságom pár éve alatt. Jó, ez csak egyszer fordult elő és a csillagok különösen rosszul állhattak nekem aznap, de ez olyan élmény volt, hogy a cumi kidobása közben már meg is fogadtam: cumilánc nélkül többé sehova.

Sajnos, nekem csak a szokásos cumiláncok voltak elérhetők, ilyen szépségek, mint amiket Jacquie Barker készít, nem, így nem is néztek ki ilyen szépen a gyermekem szájából kilógó cumik. Bezzeg, ha be tudtam szerezni Cuckooboo cumiláncokból, akkor az egész kollekciót megkaparintottam volna,  és minden napra más stílust adtam volna a lányoknak. A lényeg, hogy szépek, különlegesek, kézzel készülnek, és egyáltalán: cukik, erre a blogra valók.

Forrás: Fawn&Forest

Ikrekkel az élet nem könnyű. Két gyerekről gondoskodni egyszerre, kettőt etetni egymás után, két feneket tisztába tenni, kettőt altatni és visszaaltatni, szóval, nem irigylem ikres társaimat. Talán csak egy dolog miatt: hogy a két gyerek előbb-utóbb remekül elszórakoztatja egymást, míg az egyszem csemeték, míg tesó nem áll a házhoz, szüleik társaságát veszik igénybe nonstop.

Ami viszont nekünk, egy gyereket szülőknek könnyebbség, az a közlekedés. Egy babával sem könnyű mondjuk, betornázni magad a boltba és végig a sorok között, de ikerkocsival egyenesen lehetetlen. Egy babakocsival sem könnyű felszállni a villamosra, hogy az aluljárólépcsőket már ne is említsük, de két gyereket megemelni különösen férfias feladat lenne. Sok ikres mama épp ezért nem is nagyon indul útnak egyedül – vagy akkora bicepsszel rendelkezik, mint Schwarzennegger fénykorában -, illetve mindenféle praktikákkal igyekszik megoldani a dolgot: egy gyerek a mamán hordozóban, egy meg a babakocsiban. És igyekszik egyenlően beosztani a hordozóban töltött időt, hogy ne kelljen bűntudattal küzdeni, ha valamelyik több időt tölt anyával, közvetlen kontaktusban.

A Baby K’Tan ikerhordozójával viszont már az ikres mamák is könnyebben közlekedhetnek, mindenféle bűntudat és hókuszpókusz nélkül. A hordozóban mindkét baba kényelmesen elfér, némi merevítéssel biztonságossá tették, plusz a mama hátát is kíméli. Nyolc pozícióban használható, pamutból és organikus anyagokból készült. Könnyű fel és levenni is, Amerikában pedig már a kórházak is használják, ha a kicsik túl korán érkeztek és némi fejlesztésre szorulnak.

Sajnos, hármasikreknél azért ez is kevésnek bizonyul!

Ineke Hans tervezte a Black Beauty, azaz Fekete Szépség kollekciót, ami fekete színei ellenére csupa jópofa gyerekszobabútort és játékot vonultat fel. Már itt, a Gyerekszobán is láthattatok belőle ízelítőt.

Fura dolog, a feketét ritkán hozzuk össze a gyerekkel, sőt talán bizarrnak is tűnik, pedig ahogy Ineke magyarázza, még van is értelme a dolognak:  a fekete nem befolyásolja a gyerek fantáziáját, bármilyen színnel felruházhatja kedvének megfelelően az adott tárgyat.

A fenti képeken két hintás designt láthattok a kollekcióból. Az egyikkel a földön lehet jókat játszani, a másikkal pedig a plafonról, vagy egy faágról lógva. A billegős játék pompás szolgálatot tehet az egyensúly fejlesztésében, a plafonról lógóssal meg tarzanosdit lehet szuperül játszani. Mindkettő a maga egyszerűségében tökéletes, amellett, hogy jó mókának is néznek ki. És a maguk minden színt elnyelő feketeségükben játékosak. Egyébként még környezetet is védenénk Ineke kollekciójának darabjaival, mert mind újrahasznosított műanyagból készül.

Az alsó képeken két játék autót mutatok még, amik szintén elnyerték a beleszeretős címet, pedig én még csak nem is vagyok fiús anyuka. Ám ez a két fekete autó, a kis fekete vezetőjükkel együtt gyönyörű a szememben.

Forrás: Ineke Hans/Arnhem

Nemrég ért véget Milánóban a Designhét, ezen pedig kiállították az Emile Hermes díj pályázatának döntőseit. Köztük David Seabra remekbe szabott járgányát, Mille-t, ami pedálos-lábbal hajthatós, kicsit retrós, de legutolsó részletéig nagyon designos.

Igazi minimálban, három keréken nyomhatja a gyerek, ha képesek vagyunk durva, pénztárcaszaggató összegért netán hozzájutni egyhez.

Bevallom, amit már úgyis mindenki tud: nekem a baglyok a gyengéim. Bírom őket mindenhol  és mindenen. Ráadásul mostanában divat is lett mindenféle és forma baglyot nyomni mindenféle és forma anyagra, ruhára, bútorra. Azonban ez a poszt nem az én, hanem Borcsám kedvenc állatáról, a zebráról fog szólni. Ő ugyanis, amióta látta  a Madagaszkárt, zebrát játszik, zebrát akar, zebrával álmodik.

A Zippy Zebra kollekció pont neki való lenne. Teljesen uniszex a maga natúr színeivel, a zebra zabálnivaló, és van belőle minden: takaró, kép, ruhászsák, törülköző, hálózsák, lámpa, és még amit el tudunk képzelni, ami egy gyerekszoba berendezéséhez kellhet.

Az egész szoba bezebrásodhatna tőle anélkül, hogy Győzike borzalom-csíkos mekkájába csöppennénk. És nem mellesleg van neki párja is, Bramble Bear személyében, ami szintén imádnivaló, csak hát a macis cuccok már nem számítanak újdonságnak, akármilyen gyönyörűségesek is, így csak egy linket kap tőlünk szegény, ahol megcsodálható ő is.

Forrás: Squiffles

Gyerekkorom egyik kedvenc tárgya a strandlabda volt. Imádtam, hogy színes, hogy könnyű, hogy fel kell fújni, és le lehet ereszteni, azt meg pláne, mikor a Balatonban állva próbáltuk egymásnak hajigálni, de a szél arra vitte, amerre csak akarta. És akkor lehetett repülőstarttal utána vetni magunkat.

Most már a Toby House designstúdió jóvoltából a gyerekszoba használati tárgyai közé is beköltözhet a strandlabda. Nem műanyagból, hanem üvegből, de a szépsége így is tökéletesen átjön. Elfogadnám.

A címet kéretik szó szerint érteni! Mert a svédek 2004-ben megalkották ezt a fantasztikus terméket, melynek neve Pee& Poo, azaz Pisi&Kaki – ahogy arra nyilván már rájöttetek.

Emma Megitt egyébként eredetileg diplomamunkájához alkotta meg ezeket a figurákat, grafikus design szakon. Aztán valahogy a dolog annyira önálló életre kelt, hogy ma már gyerek- és felnőttruhákon is ott lehet a Pisi és Kaki, és plüssfiguraként együtt is alhat vele a kölök.

A cég weboldala szerint a két figurával remek lehetőséget kap a szülő a szobatisztaságra való neveléshez, de a legnagyobb rajongók pisis-kakis levélpapírt is találnak a kínálatban, így esetleg ezen vallhatnak szerelmet, miegyéb. A lényeg az, hogy ma már a szart is el lehet adni jó pénzért – bár azt hiszem, ez már eddig sem volt titok.

Ti megvennétek a gyereknek?

Nem is tudom, minek nevezzem az itt következő cumót. Autóülés-árnyékoló? De nem az, mert nem az autósülést, hanem a gyereket árnyékolnám vele, benne.

Mindenesetre marha jól néz ki, ahogy kisautót csinál az autósülésből. Persze ezt a benne ülő kölök nem tudja értékelni, de a szülőknek szép látvány. A funkciója pedig a leírás szerint az, hogy nem takarót meg pelenkát kell így dobni a hordozóra, ha gyermekünk elalszik, és/vagy zavarja a napsütés, és/vagy fúj a szél, hanem ezt a cuccot húzzuk rá, és máris meg van oldva minden. Jól néz ki, azt el kell ismerni, főleg ez a kisautós design, de a virágos is bejön.

Forrás: BabbaCo

Ausztráliában székel az Ollie Rose cég, amely a képeken látható textiljátékaival ragadta meg tekintetem. Sokat nem is fűznék hozzá, talán csak két – na jó, három dolgot: az egyik, hogy mekkora trend lett már tényleg a matrjoska és az ahhoz hasonlító, leoroszozott baba, lassan minden játékgyártó kínálatában ott bújkál belőlük egy-kettő.

Másodsorban örülünk neki, hogy a textilnek is ekkora mostanság a keletje, tessék sk is elkészíteni és fotót küldeni.

A harmadik meg csak annyi, hogy a zsiráfhoz hasonló, címkékkel agyonvert cuccról már olvashattatok itt, a blogon, és a tapasztalatok szerint érdemes beszerezni egyet az incifinci porontyoknak, imádják rágcsálni.

Bocsánat a Kispálos addikciómért, tudjátok be boldogult kamaszkoromnak, nem tehetek róla, de ez ugrott be elsőre a következő cuccról. Ráadásul igazából nem is hajtogatásról van szó, mert ember legyen a talpán, aki ezeket az előre kivágott elemeket még hajtogatni bírja.

Igazából ez egy puzzle, igazi fickós darab, minden apuka álma. A kisfiúk meg majd felnőttkorukban vetetnek ilyet feleségükkel a gyereknek felszólalással. Szóval adott itt minden, amitől egy hímneműben megindulnak a hormonok: kisrepülő, nagyrepülő, helikopter és ráadásnak egy egész anyahajó.

Mindez pedig még a férfiakkal veleszületett barkácsösztönt is kiváltja, merthogy nem egyben, rögtön játszható formában vágják bele a dobozba, hanem mint fent említettem volt, darabokban. Aztán otthon családi kalákában lehet összerakosgatni, és szentségelni erősen, ha a gyártó valamit egy hangyabögyörőnyit is félremért, vágott.

 

Az ajtókat sokan, köztük mi is, kihasználjuk, akasztót teszünk rájuk, így növelve a ruháknak való tárolásra a helyet. Gyerekszobáról van azonban szó, úgyhogy nem mindegy milyen az az akasztó. Lehetőleg színes legyen és játékos, illeszkedjen bele a gyerekszoba designjába, és szívesen nézzünk rá jöttünkben-mentünkben. Nehéz vállalkozás ez, nekünk sem sikerült minden kritériumnak megfelelő akasztókat találni a lányok ajtajára, annyi teljesült, hogy legó színekben pompáznak.

Ezek a majmok viszont tündériek és abszolút minden szempontomat kimerítik - és hasonlót lehet kapni fogasban is -, nekünk nagyon jó lenne. Nem mellesleg pedig, nem kellene megfúrni miattuk az ajtót, csak ráakasztanánk, és már akaszthatnánk is. Mindhárom színből elfogadnék egy-egy garnitúrát.

Forrás: The Container Store

Engem erősen izgattak a felhők gyerekkoromban. Hogy mégis miből vannak, és milyen lenne rajtuk ülni, de főleg aludni. Olyan puhának és kényelmesnek tűntek. Sokszor képzeltem, hogy milyen jó lenne ott üldögélni, és lelógatva a lábamat lenézni az emberekre. Szerintem ezzel nem voltam egyedül, a felhőkről való ábrándozás a gyerekkor része.

A képen lévő felhőpárnák ezért is nőttek egyből a szívemhez: Donna Wilson - aki szuper szőnyegeket is készít - jóvoltából végre valóra válhatna az ábránd, hogy egy felhőn hajtom álomra a fejemet. Persze, ez egy gyerekekről szóló blog, úgyhogy természetesen nem magamnak venném meg, hanem a lányoknak, és legfeljebb nagy néha elcsenném egy kis álmodozásra.

Forrás: Donna Wilson

Mindenki emlékszik a klasszikus amerikai filmekben gyakran szereplő, szürke öltözőszekrényekre. Itthon inkább edzéskor találkozunk velük, nem annyira az iskolában. Tudjátok, ezek azok a szekrények a tinifilmekből, amikbe a szerencsétlen lúzer kölköket szokták bezárni nagy és buta, focista sztárfiúk a suliban.

A brazil 20.87 Estúdio ezt a jól megszokott szekrénydesignt gondolta újra, és tette izgalmassá, mozgalmassá némi színnel, valamint a rendhagyó módon elrendezett ajtókkal. Nekem tetszik, újszerű és van benne ötlet, bármelyik gyerek szobájában jól mutatna, de azért inkább az iskolás korosztály értékelné, szerintem.

Forrás: Design Spotter

Kedves Anyuka Olvasók!

Megkésve bár, de törve nem, kívánunk Nektek Boldog Anyák Napját és még boldogabb anyaságot! Reméljük, szép volt a tegnapi napotok, és sok hasonlóan szép nap vár még Rátok a család körében!

Bámulatos, mit ki nem találnak az okos mérnökök és designerek együtt. Már az előző design, amit mutattam, az üveg cumisüveg is tetszett, de ez most lekörözi azt. Egyrészt praktikus, mert jöttünkben-mentünkben csak előkapjuk, és megmelegíti nekünk  a gyerkőc tápját - persze most ez megint csak arra vonatkozik, aki kénytelen tápozni -, vagy teáját, így a gyerek máris ehet-ihat kedvére. Hogy pontosan milyen mechanizmussal melegít, én sem értem, de hát az férfidolog is nemdebár,  annyi azért lejött, hogy való bele egy betét, amiben állítólag csak só meg víz van, nem kell hozzá elektromosság, meg semmi. Másrészt szerintem őrült jól néz ki. Komolyan, ha lenne kulacs is belőle, akarnék magamnak is a táskámba egyet.

Update: A melegítés mechanizmusa egyszerű kémia, a víz és a só reakcióba lépnek egymással, aminek során hő keletkezik. Hasonló elven működik a Passzold a fagyit posztban látható alkalmatosság, csak ott jeget használnak víz helyett. (felhasznalo)

Forrás: Danskdesign