ÍRJ NEKÜNK LEVELET!

Hogy nagyobb gyerek esetében utazáskor - tegyük azt gyalog vagy kerekeken - érdemes bekészíteni valami rajzszerszámot, szinte minden szülő vágja. A gond csak az, hogy általában ez egy füzettel valósítható meg, meg persze az írószerszámokkal. A füzetekbe viszont kemény, egyenletes felület híján nehéz dolgozni.

De erre két fiatal tervezőtanonc, François Verez és Ane Eguiguren majdnem tökéletes megoldást talált. A dán INDEX: Design Challenge pályázatra beküldött, majd díjat nyerő alkotásuk a Teddy Bag ugyanis nemcsak a rajzeszközök cipelésére alkalmas, hanem arra is, hogy egy laza mozdulattal bárhol, bármikor kisasztallá alakítsuk. Remek ötlet!

De tényleg csak majdnem tökéletes. Sajnos. A táska anyaga vastag karton, ami abból a szempontból valóban jó választás volt, hogy könnyű, így a gyerek hátát kímélő, jó felületet ad az alkotáshoz és nem utolsósorban még környezetbarát is, hiszen újrahasznosítható. A gond vele csak az, hogy bármennyire is strapabíró legyen, elég neki egy kisebb nyári zápor, és vége. Azért elfogadnám.

Forrás: INDEX: Design Challenge

Adott egy kutya, egy macska meg egy illusztrátor. Ebből a konstellációból jó eséllyel képek születnek, olyanok is, amik felkérezkednek a gyerekszobák falára. Gemma Corell szabadúszó angol illusztrátor esetében szerencsénk van, kedves internetező gyerekek, mert a portfólióját tekintve mindig rajzol. És mindent. Ráadásul a stílusa annyira egyszerű és egyben lényegre törően beszédes, ami általában csak a gyerekrajzokra jellemző.

Ez a gyermeki látásmód a saját magáról alkotott - látott/látatott - képeken is kiütközik. Mert Gemma sokszor rajzolja saját magát, sokszor naplószerűen, és ezeken a rajzokon leginkább egy koravén gyerekként jelenik meg. Egy gyerektestbe zárt neurotikus felnőttként. Épp ezért ezek a képregényszerű, fanyar humorú rajzok szerintem bármelyik kamasz szobájának - filozófia tartalommal is megtölthető - ékei lehetnek.

A színes és vidám illusztrációi meg bárkinek vizuális örömforrásként szolgálhatnak…

A baglyokat úgy szeretjük, mint Gombóc Artúr a csokoládét: bármilyen formában, nagyságban, színben és mennyiségben jöhetnek. Ez a baglyos falmatrica azért lett hirtelen a szívem csücske, mert rejtőzködő üzemmódban van. Egy gyönyörűséges, virágba borult fán üldögél az ágak között megbújva békésen, és mereszti csodálkozó nagy szemeit a világba. A nappalinkban gyerekszobában ütősen mutatna, szinte várom, hogy lepillogjon rám a falról.

Forrás: Etsy.com - Beaky and be

A lányok egyik slágerjátéka a Twister. Móka és kacagás, úgyhogy egyelőre nem valószínű, hogy megvalósítjuk a Nicoleeoliee nicknevű fórumozó ötletét, de el tudok képzelni olyan háztartást, ahol már ráuntak, vagy épp a nagy karácsonyi ajándékozási lendületben duplikátum képződött.

Amint az a képeken is jól látszik, egy kis kézimunkával, néhány kiegészítővel, meg egy pofás kis bélésanyaggal különleges esőkabátot gyárthatunk belőle. Szóval, akinek nem jön be az idén ajándékba kapott Twister, az jövőre visszaajándékozhatja ruházati termék formájában!

Mindenki szeret/szeretne messzire utazni, távoli tájakat felfedezni, körbejárni a világot. Még felnőtt fejjel is elő előfordul, hogy messzire szállunk a fantázia szárnyán. Mielőtt álomba szenderülnek, a gyerekek gondolata is gyakran kalandozik el, s indul világkörüli útra. Ezeket a gondolatokat támogatják meg a My Bearded Pigeon térképmintás párnái.

Ráadásul ez a párnák nem csak térben, de időben is segítik az utazót, hiszen a 41 centis párnák levehető huzata régi, vintage térképekkel díszített. Vannak városrészletek: New York, Melbourne, Sydney, Boston, vannak földrészek, és szigetek. Mindenki választhat neki kedves úticélt, vagy akár többet is, aztán indulhat az utazás. De persze ezek a puha készségek dekorációnak sem utolsók…

Ajánlottam már ezen a blogon mókás mintázatú palacsintasütőt a kedves internetező gyerekeknek. De most, hogy a téli depresszió kezd csúcsra járni - mielőtt átfordulna tavaszi fáradságba -, úgy érzem, megint rá kell tennünk a reggeli mókaadagra egy lapáttal. Illetve serpenyővel. Mert hatásosabb, ha a napkezdő kalóriaadagot mosolygás kíséretében visszük be a szervezetbe. Tehát kézenfekvő, hogy egy ilyen készséggel állítsuk elő a reggelit, egy-egy smiley-t rakva az ébresztő végére.

Forrás: JC Penney

Múlt hét csütörtökön jelent meg nálunk a Veddvelem közösségi spórolda és a NOVETEX közös facebook játéka, amelyben aloe vera gyermekmatracot, elektroszmogmérőt vagy egy levendula és borsmenta illatú aromapárnát nyerhettek.

Ehhez csak arra a képre kell kattintani, amit szeretnétek megnyerni, majd írni egy hozzászólást hozzá vagy "Like"-ot adni annak a hozzászólónak, akinek csak tetszik. A nyereményeket az kapja, aki a legtöbb "Like"-ot kapja a hozzászólásához. Az esélyeket megduplázhatjátok, ha mindkét oldalon hozzászóltok, mert a két helyen gyűjtött lájkokat összeadják és abból alakul ki a végeredmény.

Még ma játszhattok a facebookon a Veddvelem és a NOVETEX oldalán, illetve még két napig, azaz január 27. éjfélig várjuk a Gyerekszoba olvasóinak külön felajánlott nyereményért, a 3 db napelemes robotért, az alábbi kérdésekre a válaszokat a jatek@veddvelem.hu címre. A tárgyba ne felejtsétek el beírni, hogy Gyerekszoba!

1. Mindenképp szeretnél levendula párnát? A Veddvelem.hu-n elképesztő akcióban megkaphatod! De mégis mekkora kedvezménnyel?
2. A gyermekmatrac milyen alapanyaga segít a gyermekkori gerinc bántalmak kialakulásának megelőzésében?
3. A levendula és borsmenta gyógynövény párnákon kívül milyen gyógynövény párnákat vehetsz a Veddvelem.hu-n?

... visította a fülembe nagyobbik lányom az imént, amúgy velőtrázósan. Az alábbi, Etsy-n lelt, apró termetű, kötött mackóktól láthatóan - no és hallhatóan - teljesen elvarázsolódott  a leányzó - megjegyzem, most jómagam is hasonlóképpen érzek és ez nem csupán az azóta is tartó, folyamatos fülcsengésnek köszönhető.

Az egy szál tenyérben elférő, csöppnyi, kócos jószágoknak érző szívem egyszerűen képtelen ellenállni. De itt és most dúljátok fel lelkem és cáfoljatok: hát létezik valaki, aki nem lágyul el ezektől a vérmedvéktől itt, de menten?

Forrás: Etsy.com - Knitting Dreams

Ha már Szuperapu Tetris formájú kockacukrokkal jött pénteken, felhasznalo meg az indiánokkal előtte, akkor pont ideillik hozzá párban ez a három-az-egyben teáskészlet. A macska fejű teáskancsó és a vele egybeépített két csésze pompás lenne egy kétgyerekes - lehetőleg fiú és lány, a színek alapján, hogy ne legyen visítás, hogy melyik kié - családi reggelinél.

Helyes kis csecse-becse, pont annyira giccses, hogy még elviselhető lenne az ebédlőasztalon, a gyerekek pedig tuti odalennének tőle. Akkor meg még inkább, ha az emlegetett Tetris cukrot pakolhatnák bele a csészékbe.

Forrás: Shinzi Katoh Design

Minden családban fellelhető - legalább nyomokban - azon konfliktusforrás, amikor szupermarket polcsorai között a kormányzó felnőtt és a kocsiban ülő kiskorú más-más beszerzési útvonalat tart követnivalónak. Ennek előfordulása rendszerint az édesség szekció környékén a leggyakoribb, és rendszerint a kiskorú vereségével végződik a vita. Nos, Jaebeom Jeong dél-koreai fémmunkás és járműtervező átalakított bevásárlókocsijával hozzásegíti a gyermekeket, hogy a fogyasztói társadalom önálló tagjaivá váljanak (legalább a pénztárig).

A leginkább trike-ra - háromkerekű chopperre - hajazó, kerékpárral keresztezett jármű biztos nemcsak az áruházi csokivadász kölkök szívét dobogtatja meg, bár az a képeken is látszik, hogy 150 centi fölött több, mint kényelmetlen a használata. Viszont szépen kidolgozott és funkcionális, és a biztonságos közlekedés jegyében még visszapillantó tükre is van. Mindezen pozitívumok ellenére nem hiszem, hogy bármelyik multi két kézzel kapna a lehetőség után, meg azért, hogy gyerekek cikázzanak polcok között.

Forrás: Stone 'n' Water

Mi mást is várhatnánk egy játéktól, mint legyen szórakoztató és tanuljon belőle a gyerek? A Marie Antoinette akciófigura mindkettő egyben: pompás szórakozás a gyereknek levágni a baba fejét, miközben tanul is kicsit az európai történelem eme szeletéről, melyben levágták Marie Antoinette fejét. Másra nincs is szüksége.

Elképzelni nem tudom, milyen indíttatásból készült, azt pedig főleg nem, hogy miért pont akciófigurának álmodta meg alkotója. Még inkább nem értem, hogy ki a célközönség, legalábbis remélem, hogy nem a gyerekek. Bár, amióta szembenéztem egy terhes Barbie-val, aminek kinyitható volt a hasa és kipottyant belőle egy baba, azóta bármi megtörténhet.

Forrás: Archie McPhee

Örömteli nap ez a Gyerekszoba életében - mondhatnám: ezt is megértük -, ma vagyunk háromévesek. Három éve felhasznalo bloggerina gondolt egy nagyot, és egyes-egyedül indította útjára a Gyerekszoba blogot, hadat üzenve a csicsás, bugyirózsaszín és macis designnak. Rá egy évvel bővítette a szerkesztőgárdát Cyr kolleginával és velem, amivel azt gondolta, könnyít kicsit a dolgán, ám ehelyett inkább megnehezítette azt, mivel nem egyszerű, ámde nehéz esetek lévén, nehéz minket kordában és helyes úton tartani. Tavaly nyáron csatlakozott hozzánk végül a csapat egyetlen férfi tagja, Szuperapu, aki abszolút és maximálisan el van nyomva természetesen, de azért állja a sarat.

Minden szülinapon azt lenne stílszerű mondani, hogy mindez nem jött volna létre az anyukánk és az apukánk nélkül. A Gyerekszoba esetében ezt a mondatot át kell fogalmaznom annyiban, hogy ezt a blogot Ti éltetitek és ihletitek, Drága Olvasóink. Így tehát ez a szülinap leginkább Rólatok szól, köszönjük, hogy olvastok minket és visszajártok hozzánk immár három éve. Reméljük, a posztok elnyerik tetszéseteket a jövőben is, és kis segítséget nyújtanak a gyerekek környezetének stílusos kialakításában. Maradjatok velünk még három évig legalább!

Jordi Rabal portfóliója a csokoládén túl további kincseket is rejt a kedves internetező gyerekek számára. Mégpedig olyasmit, ami - az esetében szokásosnak nevezhető - játékos vizuális csavar okozta derültségen túl pedagógiai potenciált is hordoz magában.

Az alábbi dzsungelharcos egység műanyag katonái ugyanis kis tápoldat adagolójuk segítségével, meg némi szülői ráhatással rávezethetik az arra fogékony kisfiúkat, hogy felelősségteljesen gondozzák a velük egy háztartásban található élőlényeket. Hacsak az ellenség nem űzi el, vagy semmisíti meg idő előtt a kommandót…

A lányaim a természetimádatuk egyik kiterjesztéseként egykoron rákattantak a kis fröccsöntött és szorgalmas kínai munkáskezek által festett miniatűr állatokra. Vannak házi, vad és egzotikus, és vízi állatok. Kicsik és kicsit nagyobbak, közepesek, meg nagyok is. Szóval van belőlük sok, és miután a lelkesedés a számuk növekedésével arányosan csökkent, a ház legkülönbözőbb helyein bukkannak fel, megunt kóbor jószágként.

Hát, a közelmúltban két ötletet is kaptam az internettől ezeknek a kis árva jószágoknak a rehabilitálására. Az első egy fogas, aminek az elkészítése még az én kézügyességi szintemen sem kihívás, tehát bárki meg tudja csinálni.

Úgy látszik, a Tetris másodvirágzását éli. Vagy csak az ezen a játékon szocializálódó designereket most érte el a midlife crisis, meg az ezzel járó múltba révedés, ami jótékony hatással van a kreativitásukra. A végtelenül egyszerű fakockás feldolgozás után íme, egy hasonlóan bonyolult konstrukció. Ami akár zaphodbb kolleginának is eszébe juthatott volna valamely reggeli kávézás során, egy homlokra csapás kíséretében.

De ami késik, nem múlik. És mivel a cukor az agy elsődleges üzemanyaga, ezzel a Danil Zdorov által tervezett kockacukor Tertis-szel, vagy esetleg egy kis Tetrisezéssel felpörgetve, talán másoknak is ragyogó ötletei támadnak.